„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Jády György írása a #moszkvater.com számára
A magyar Maria Pavlova és Alekszej Szvjatcsenko a műkorcsolya páros rövidprogramjában versenyeznek a 2026-os milánói téli olimpiai játékokon a milánói jégkorcsolya arénában, 2026. február 15-én
Fotó:EUROPRESS/JULIEN DE ROSA/AFP
A 22 éves, moszkvai születésű Marija Pavlova 5 éves kora óta korcsolyázik, 2021-ben vette fel a magyar állampolgárságot. A sportolónőnek eleinte magyar korcsolyázó párja volt, 2022 márciusában Szocsiban találkozott új, mostani partnerével. Alekszej Szvjatcsenko szentpétervári születésű. A páros 2022 óta már magyarként vesz részt a versenyeken. „Az orosz válogatott nemzetközi eltiltása miatt novemberben úgy döntöttek, hogy magyar színekben folytatják közös pályafutásukat… Edzésközpontjuk Szocsiban maradt, ahol a neves szakember, Dmitrij Szavin irányította a felkészülésüket” – írja róluk a Pénzcentrum.
„Amint látható, ezek a kiemelkedő sportolók az orosz korcsolyasport növendékei, orosz edzők felkészítésével, orosz helyszínen, Szocsiban edzve érték el nagyszerű eredményeiket. Nagyon büszkék vagyunk rájuk, de szögezzük le, hogy ők nem a magyar sport szakmai munkája alapján értek klasszis versenyzőkké”
A milánói téli olimpián a második legjobb magyar helyezés is a korcsolya szakághoz fűződik. „A hosszúpályás gyorskorcsolyázásban 2022-ben egyetlen magyar sem versenyzett, de ezúttal a magyar állampolgárként honosított Kim Minseok érkezésével szinte biztos a részvétel” – olvashattuk a Hungary Today honlapján. Versenyzőnk még dél-koreaiként az előző olimpiákon kiemelkedően sikeres volt. 2018-ban egy ezüst – és egy bronzérmet szerzett, 2022-ben harmadik lett az 1500 méteres versenyszámban. „Az olimpia után 2022 júliusában ittasan vezetve balesetet okozott. A balesetben nem sérült meg senki, de a Koreai Korcsolyaszövetség 18 hónapra eltiltotta a versenyzéstől, három évig pedig a válogatottban sem szerepelhet. A következő olimpiára történő felkészülését ez nagyban megnehezítette volna, ezért elfogadta a magyar válogatottnál dolgozó szintén dél-koreai Csul Vonli hívását, és 2024 júliusában magyar állampolgár lett” – írja Wikipédia a honosítás körülményeiről.
„Az idei olimpia 1500 méteres versenyszámában Kim Minseok 7. helyezést ért el. Ez a sportoló is már klasszisként érkezett hazánkba, őt sem a magyar edzők szaktudása érlelte ki elit, nemzetközi szintű versenyzővé”
A bemutatott példákból látható, hogy sportolók honosítása egyre inkább gyakorlattá válik a magyar sportban is. Orosz származású birkózók is indultak magyar színekben a legutóbbi nyári olimpián, honosítunk labdarúgásban és számos, más sportágban is. Egy magyar honosítással kapcsolatos, friss hír éppen ebben a hónapban a kerékpár sportból érkezett. Ez az eljárás mára már a mindennapos nemzetközi gyakorlat részévé vált. Meg kell említeni, hogy ennek a gyakorlatnak a legnagyobb magyar elszenvedője pont a korcsolya sportág volt. A rendkívül sikeres és népszerű, olimpiai bajnok Liu testvérek pályafutásukat kínai sportolókként folytatták.
„Ugyanakkor a nemzetközi trendekkel szemben ellentétes példát is láthatunk a magyar élsportban. A Magyar Judo Szövetség is számos ajánlatot kapott külföldi élsportolók honosítására, de szövetség vezetése nem élt ezzel a lehetőséggel”
„Mi azt gondoljuk, hogy a magyar judo erkölcseivel nem egyeztethető össze az a megoldás, hogy egy család 10-15 évet befektet egy gyermek felnevelésébe, sportoltatásába a klubokkal együtt, és ráhozunk erre a sportolóra külföldről valakit, aki elmegy helyette a világbajnokságra vagy az olimpiára. … Ez annak a munkának a leminősítése lenne, amelyben benne vannak az edzők és a családok is” – nyilatkozta Dr. Tóth László, a szövetség elnöke.
Nemcsak a nemzeti válogatottban szerepelnek külföldről érkezett sportolók, hanem a legnépszerűbb csapatsportok hazai elit bajnokságaiban is. Ők nem honosított élsportolók, hanem kiemelkedő képességű, külföldi sport bérmunkások. Kész, érett, jól felkészített versenyzők, akik szakmai tudásukat nem Magyarországon szerezték meg, itt már inkább kamatoztatják, pénzzé teszik kiváló képességeiket.
„Úgy tűnik, minél kiemelkedőbb egy magyar klubcsapat, annál több külföldi játékost szerepeltet, különösen igaz ez a fontosabb tétmérkőzésekre. A Ferencváros labdarúgó csapatában a Ludogorec elleni, legutóbbi mérkőzésén a 11 kezdő játékosból mindössze két fő volt magyar”
A Veszprém férfi kézilabda csapata Kielce elleni kezdő hetesében nem volt magyar játékos, a cserék között is mindössze egy magyar lépett a pályára. Hasonló a helyzet a Győr női kézilabda csapatában, az Esbjerg elleni meccsen a kezdőben nem kapott helyett egyetlen magyar játékos sem, csereként ketten szerepeltek a magyarok közül. Mindegyik említett csapatot tekintélyes, nagy tudású, külföldi edző irányítja. Az élvonalbeli labdarúgó, kézilabda, kosárlabda, jégkorong bajnokságára a külföldi játékosok magas aránya a jellemző. Ezek a sport klubok különösen siker orientáltak, mivel valójában gazdasági vállalkozások, s ebben a szektorban a sport sikerek válthatók pénzzé a legjobban.
A külföldiek magas arányáról éles vita zajlik, hiszen ez korlátozza az utánpótlás korú magyar sportolók szereplési lehetőségeit és versenyrutinját, amely a nemzeti válogatott teljesítményét is csökkenti. Ellenvéleményként gyakran hallható panasz, hogy a magyar utánpótlás nem jó minőségű, és egy-egy megfelelő felkészültségű magyar sportoló leigazolása irreálisan drága. Az egyik hazai sportvezető egy frappáns példával érzékeltette a problémát.
„Ha vásárolsz a boltban, és két hasonló árut látsz, melyiket választod, az olcsóbb, jobb minőségű külföldit vagy a silányabb és drágább hazait?”
Mivel a profi klubok gazdasági vállalkozások, számukra biztosítani kell az EU-n belül elvárt kereskedelmi és gazdasági tevékenység gyakorlásának szabadságát. Ebből a szempontból a korlátozások nem elfogadhatók, az ösztönző rendszerek kialakítása azonban nem jogszabály ellenes. A Magyar Labdarúgó Szövetség azokat az NB I-es klubokat jelentős többlet támogatásban részesíti, amelyek biztosítják, hogy a mérkőzésen folyamatosan öt magyar labdarúgó játsszon, akik közül egy fő U21-es játékos. Több klubvezető erősen kritizálta ezt az intézkedést.
„A környező országokban is hasonlóak a problémák”
Romániában a parlament elfogadta a „Lex Novák” néven ismert törvényt, amelynek névadója Novák Károly Eduárd, az előző kormány sportminisztere. A törvény előírja, hogy csapatsportokban a hivatalos mérkőzéseken a pályán lévő sportolók legalább 40 százalékának román állampolgárnak kell lennie. „Az állam évekig befektet a gyerekek és a juniorok képzésébe, ám amikor elérik a felnőttkort, a többség kiszorul a rendszerből, mert nem jut játékidőhöz… A törvény arra készteti a klubokat, hogy hosszú távú stratégiában gondolkodjanak, valós befektetést tegyenek az utánpótlásba, és ne csak „importálják” a kész teljesítményt”- nyilatkozta a volt sportminiszter.
Az elit sportszektor érzékeny és rendkívül összetett rendszer. Látható, hogy a különböző területeken dolgozó sportvezetők keresik az optimális, eredményességhez vezető legmegfelelőbb – néha egymásnak ellentmondó – utakat. Mindenki sikert szeretne elérni a maga területén, hiszen „a győzelmet nem kell megmagyarázni”.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
