„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
„Az év nyolc hónapjában azonban jégtörő nélkül itt nem lehet közlekedni, sőt néhány kritikus ponton még nyáron is szükség van rájuk”
Fotó:Rosatomflot
„Jelenleg Szentpéterváron, Murmanszkban, Vosztocsnij, illetve Vlagyivosztok és Petropavloszk-Kamcsatkszkij kikötőiben folyik a lehetséges szállítmányok összeállítása – közölte Leonyid Irlica, az Atomflot megbízott vezérigazgatója. A tervek szerint a hajó Oroszország európai részéből indul Vosztocsnij és Vlagyivosztok kikötője felé, majd Petropavloszk-Kamcsatszkijban is kiköt, ahol túlméretes rakományokat, illetve magánszemélyektől is vesz fel fuvaroznivalót. – Annak érdekében, hogy gazdaságilag kifizetődő legyen az út, fontos, hogy a hajó a visszaúton se legyen üres. Az utak az északi-tengeri hajózási útvonal fejlesztése nevű szövetségi projekt, illetve a kikötői infrastruktúra-korszerűsítési és bővítési terv részeként valósulnak meg – közölte a Roszatom tájékoztatása alapján Irlica.
„A Roszatom leányvállalata, az Atomflotot az 2022-ben nyert megbízatás alapján az Oroszországi Föderáció európai része és a távol-keleti régiók között üzemelteti a part menti járatokat. Ennek keretében 2022-ben két oda-vissza utat tett meg a Szevmorputy”
A Szevmorputy atommeghajtású teherhajó 2022-ben a part menti járatok keretében halat is szállított. Az északi-tengeri útvonalon továbbított konténeres rakományok – ideértve a fagyasztott hallal megrakott hűtőkonténereket – tarifáját úgy állapították meg, hogy az Orosz Föderáció európai része és a Távol-keleti Szövetségi Körzet közötti konténeres vasúti szállítás költségét vették alapul. A bekerülési költséget 20 illetve 40 láb hosszúságú konténerek szállítására vonatkozóan határozták meg anélkül, hogy figyelembe vették volna a szállításban érintett kikötőkben a be- és kirakodás költségét.
„A szállítmányozó cégek máris élénk érdeklődést mutatnak a rendszeres part menti járatok iránt”
A Dalreftrans vállalat a Szevmorputy fedélzetén az Antyej cég fagyasztott rákjait szállította Murmanszkból Petropavlovszk-Kamcsatszkijba. Visszaúton pedig a Norebo cég haltermékeivel rakták meg a konténereket. Ebből is látszik, hogy az északi-tengeri hajózási útvonal part menti teherszállításainak fejlesztésében fontos szerepet játszik az orosz Távol-Keleten kifogott halnak az Orosz Föderáció központi térségeibe szállítása Murmanszk és Szentpétervár kikötőin keresztül.
„A sarkvidéki térség integrált fejlesztése Oroszország stratégiai jelentőségű prioritásai közé tartozik”
Az északi-tengeri hajózási útvonal teherforgalmának növelése ezért is kiemelt feladat. E logisztikai folyosó fejlesztését a rendszeres teherszállítás kialakítása, az új atommeghajtású jégtörők építése, és a parti infrastruktúra korszerűsítése biztosítja. A Roszatom vállalatai ebben aktív részt vállalnak.
Az északi tengeri út (oroszul Се́верный морско́й путь, átírva Szevernyij Morszkoj Puty), rövidítve Szevmorputy (Севморпуть) a Novaja Zemlja szigetektől kelet felé az orosz arktikus partvonal mentén a Kara-tengertől Szibéria mellett a Bering-szorosig vezet. A teljes út arktikus vizeken halad, Oroszország kizárólagos gazdasági zónájában. Egyes részei csupán az év két hónapjában jégmentesek. Része az északkeleti átjárónak, amely az Északi-fok és a Bering-szoros között halad, és bármely más tengeri útnál rövidebb Nyugat-Európa és Kelet-Ázsia között. Míg az északnyugati átjáró áthalad valamennyi keleti arktikus tengeren, és összeköti az Atlanti- és a Csendes-óceánt, addig az északi tengeri út nem éri el az Atlanti-óceánt, mert nem tartozik hozzá a Barents-tenger.
„Az Arktisz jegének olvadása valószínűleg növeli a forgalmat az északi tengeri úton, és megerősíti az útvonal életképességét. Egyúttal fokozatosan a Szuezi-csatorna jelentőségének csökkenéséhez vezet”
A szankció körülményei között még inkább megnövekedik az útvonal jelentősége. Egyrészt ez a legrövidebb út Európa és Kelet-Ázsia között, másrészt a Balti-tenger orosz kikötőiből Kínáig a tankerek fele akkora hosszúságú útvonalon haladnak, mint a Szuezi-csatornán át. Murmanszkból Kínáig az út két-három hét, míg a hagyományos útvonalakon nyolc hétig tartott. De a Szevmorputyon nem szednek tranzit díjat, és nem kell különböző dokumentumokat kitölteni a felségvizek határának átlépéséhez sem. Sőt itt sor sincs, mint ahogy kalózok sem, mint a déli útvonalon. Az útvonal infrastruktúrája kész, a hajózást a Roszatom biztosítja, és ami a legfontosabb, nem érintik a szankciók.
„S hogy ennek ellenére ezt az útvonalat miért nem használták idáig?”
Nos, azért, mert az előnyök mellett hátrányai is vannak. Így például az összes tengeri útvonalat figyelembe véve itt vannak a legkeményebb hajózási körülmények. Jéghegyek között, rettenetes fagyban kell hajózni. Ebből fakad a második probléma, mégpedig az, hogy az áthaladáshoz jégtörők és speciális tankerek, és professzionális személyzet kellenek. Olyanok, amelyek kibírják a sarki telet. Az atom jégtörőkből jelenleg négy áll rendelkezésre, míg további négy arra vár, hogy nyugdíjba küldjék.
„Az év nyolc hónapjában azonban jégtörő nélkül itt nem lehet közlekedni, sőt néhány kritikus ponton még nyáron is szükség van rájuk”
Problémát okoz az is, hogy a járvány éveiben drasztikusan csökkent a kínai fogyasztás, és az igényeket jelenleg kielégíti a működő csővezeték. A mostanában megjelenő új perspektivikus piacokra, mint Indiába és más dél-kelet-ázsiai országokba pedig rövidebb úton lehet a „fekete aranyat” Novorosszijszkból szállítani. Még egy nehézség, hogy jogi akadályok miatt az északi tengeri útvonalon egyelőre csak orosz zászló alatt lehet hajózni.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
csakafidesz says:
Nem vagyok benne biztos, hogy gazdasági szempontokból megéri a sarkvidéki hajózás. (Számolni kell az eszközök gyors amortizációjával is.) A szándék, hogy északon is meglegyen a kapcsolat, nos ez fontos. De az északi útvonal nagyobb volumenű hajóforgalmat nem fog generálni.