Kezdőlap » Nagykép » Ejnye, ejnye ukránok!
Alekszander Lukasenko #moszkvater

Ejnye, ejnye ukránok!

No, vajon ki a legnépszerűbb külföldi vezető Ukrajnában? Hogy nem Putyin, az biztos. Mint ahogy az is, hogy nem is Orbán. Hát akkor ki?

Alekszander Lukasenko #moszkvater
Alekszandr Lukasenko
Fotó:EUROPRESS/Sergei GAPON/AFP

Melyik külföldi vezetővel szimpatizálnak az ukránok? Erről készített felmérést az elmúlt hetekben a Rejting kijevi közvélemény-kutató. Persze, sokan gondolhatják, hogy ez nem egyértelmű? Ukrajna ezerrel nyugatra fordult, méghozzá hatalmas amerikai hátszéllel. így aztán logikus, hogy a győztes az amerikai elnök. Hát nem!

„Az ukránok szemében a legnépszerűbb külföldi vezető az északi szomszéd, Belarusz elnöke Alekszandr Lukasenko”

Méghozzá 66 százalék véli így, és mindössze 15 százalék van ellene. A reggeltől estig az euroatlanti integrációról szónokoló Ukrajnában! Hát igen, a vélemények részletesebb lebontásából kiderül, hogy az ország keleti és déli részében élők, valamint az idősebbek és a szegényebbek körében ennyire zöld a szomszéd kertje. Talán nem véletlen, mert Lukasenko megteremtette mindazt, ami az ukránoknak hiányzik. Mégpedig a stabilitást! S hát ne felejtsük el azt sem, hogy a belaruszok egyértelműen jobban is élnek az ukránoknál. Ennyit tehát a nagy demokratikus álmokról, amelyek összeomlanak, ha már öt éve folyamatosan káoszban, háborúban, széteső államban és egyre inkább lecsúszva kell élni.

Lukasenkót a német kancellár Angela Merkel követi, akit az ukránok 60 százaléka tart a legszimpatikusabb külföldi vezetőnek. S mily meglepő, többen (17 százalék) utasítják el, mint a nemrégiben még előszeretettel Európa utolsó diktátoraként megbélyegzett belarusz elnököt. Merkelt a lengyel államfő Andrzej Duda követi 48 százalékkal, ami nem igazán meglepő, hiszen Varsó Ukrajna első számú európai támogatója. Ezután jön Emmanuel Macron francia elnök (39 százalék), majd a kanadai kormányfő Justin Trudeau 38, és Boris Johnson brit miniszterelnök 33 százalékkal. Velük elsősorban az ország nyugati részén, és a fiatalok körében szimpatizálnak.

„De álljunk meg itt egy pillanatra! Hol van ebben a rangsorban Ukrajna nagy védelmezője, az Egyesült Államok elnöke?”

Na jó, ha nem Donald Trump, akkor legalább Barack Obama. Nos, éppen hogy megelőzve Recep Tayyip Erdoğan török elnököt (28 százalék), ott jön a sorban Donald Trump, akit az ukránok 30 százaléka tart szimpatikusnak, míg elutasítja őt 42 százalék. A leginkább elutasítóan az ukránok (71 százalék) az orosz elnökhöz viszonyulnak, és Vlagyimir Putyint csak 15 százalék tartja szimpatikusnak.

S még mondja ezek után, hogy az ukránok nem racionálisak! Ha nem is tudják, legalább érzik, hogy ők csak eszközök, az ország pedig felvonulási terep egy nagy játékban, és az óceánon túli „nagy testvérre” addig számíthatnak, amíg annak az érdekei ezt kívánják. De azt sem tagadhatja ezután senki, hogy a sokat látott és szenvedett posztszovjet térségben végső soron ne azt gondolná az emberek többsége, hogy szép a szabadság, a demokrácia, de a legfontosabb, hogy háború ne legyen!

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.