//Egy nagy Barátság kezdete
„Az építésről szóló megállapodást 1959. december 19-én írta alá a Szovjetunió, Csehszlovákia és Magyarország pártvezetői, és a vezeték építése  1960. december 10-én meg is kezdődött” #moszkvater

Egy nagy Barátság kezdete

MEGOSZTÁS

Vélhetően kevés olyan ember van, aki egyszer sem hallott életében a világ leghosszabb kőolajvezetékéről. A Barátság, vagy, ahogy oroszul hívják, a Druzsba csővezeték 1964. október 15-én engedte át magán hivatalosan az első liter olajat, majd évtizedeken keresztül ellátta a baráti, szocialista országokat a nélkülözhetetlen fekete aranyból.

„Az építésről szóló megállapodást 1959. december 19-én írta alá a Szovjetunió, Csehszlovákia és Magyarország pártvezetői, és a vezeték építése  1960. december 10-én meg is kezdődött” #moszkvater
„Az építésről szóló megállapodást 1959. december 19-én írta alá a Szovjetunió, Csehszlovákia és Magyarország pártvezetői, és a vezeték építése  1960. december 10-én meg is kezdődött”
Fotó:Fortepan/Urbán Tamás

A Barátság csővezeték a világ leghosszabb kőolajvezetéke egyetlenegy okból lett megépítve: a szovjet kőolajat így lehetett eljuttatni a baráti, szocialista országokba az 1960-as évek közepétől. A volgai és urali kőolaj szállítmányok Magyarországra, Csehszlovákiába, Lengyelországba és a Német Demokratikus Köztársaságba érkeztek meg a vezetéken keresztül.

„Az építésről szóló megállapodást 1959. december 19-én írta alá a Szovjetunió, Csehszlovákia és Magyarország pártvezetői, és a vezeték építése  1960. december 10-én meg is kezdődött”

Az építkezés kiindulópontja Almetjevszk volt. Az olajvezeték építése négy évet vett igénybe, első magyarországi szakaszának építését 1962-ben fejezték be. Ugyanakkor egyes szakaszokat már korábban beüzemeltek, melyek jól is vizsgáztak. 1964 közepére a Barátság-I rendszer fő létesítményeit is üzembe helyezték, 1964. október 15-én pedig a hivatalos ünnepséget is megtartották. Maga a rendszer évi 70 millió tonna kapacitással rendelkezik, ebből hazánk felé maximum 12 millió juthat el. A vezeték több helyen elágazik, így Magyarország előtt is kettéválik.

„Ezt követően, a KGST-országok gazdaságának jelentős növekedése kapcsán szükségessé vált az olajellátás növelése, és az érdekelt szocialista országok úgy döntöttek, hogy a Barátság-II csővezetékrendszert ugyanazon az útvonalon fektetik le, ahova az elsőt is”

Az olajvezeték építése 1969 tavaszán kezdődött, és 1974-ben fejeződött be, és a felépítése, valamint az üzembe helyezése lehetővé tette a Szovjetunióból származó olajszállítások mennyiségének megduplázását. Sőt, a Barátság-II. névvel jelzett kőolajvezeték Magyarországon át Horvátországba is juttat kőolajat.

De nézzük, miként működik ez a rendszer. Hazánk éves nyersolaj szükséglete nagyjából 6 millió köbméter, és a magyar olajmezők ennek mindössze egyharmadát biztosítják. Bakutól Százhalombattáig mintegy 2000 kilométeres úton érkezett a szovjet olaj az immár második Barátság kőolajvezetéken.

„Ennek a csőnek minden méterében 287 liter olaj áramlik”

A részenként összehegesztett egységeket csévézőgépek látják el speciális védőszigeteléssel, hogy az acélcsövek ellenállhassanak a Föld különböző vegyi anyagainak, a talaj nedvességének, a korróziónak, a hőnek és a fagynak. Az egész útvonal legkritikusabb szakasza a csövek átjuttatása volt a nagyobb folyókon. Magyar területen, a Tiszán és a Dunán. Itt a vezeték víz alatti árkokban folytatja útját. A Duna alatt közel egy kilométer hosszú előre összeállított, speciálisan szigetelt vezetéket kellett átvontatni a másik partra, és bekötni a szivattyútelepek rendszerébe.

A vezeték magyarországi végpontja Százhalombatta, az olajfinomító. Itt bontják elemeire a kőolajat, itt nyernek belőle könnyű- és nehézbenzint, parafint, fűtőolajat, és még számos olajszármazékot.

„A rendszerváltás, majd az utódállamok létrejötte, illetve a politikai nézeteltérések számos gondot hoztak felszínre”

2006 júliusában például baleset történt Brjanszk régióban, a rendszer északi részén, és erre hivatkozva előbb a vezeték nyomását csökkentették 4 -ről 0,7 MPa-ra, majd le is állítottak az érintett részen a szivattyúzást. A legtöbb szakember szerint azonban nem a baleset volt az igazi oka a leállásnak, hanem az, hogy a litván kormány nem az oroszoknak, hanem a lengyeleknek adta el a Mažeikių nafta finomítóját. 2019. április 27-én szintén le kellett állítani az egész csővezetéket, ugyanis kiderült, szerves klórvegyületekkel szennyezett olaj érkezett Oroszországból, és az ügy tisztázása érdekében az orosz hatóságok nyomozást indítottak. A tisztítás hónapokig tartott.

„A csővezeték üzemeltetője ma az orosz állami tulajdonú Transznyefty”

A rendszer 8900 km csővezetéket tartalmaz – ebből 3900 km Oroszországban –, 46 szivattyútelepet, 38 köztes szivattyútelepet, amelyek tartályfarmjai 1,5 millió köbméter olajat tárolnak. Évente 66,5 millió tonnát exportálnak az olajvezetéken keresztül. Hogy meddig, azt egyelőre senki sem tudja. Hiszen a Barátságnak még mindig nincs vége…

MEGOSZTÁS