„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
„Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök idegesen reagál Magyarország békekezdeményezéseire, többször is megengedi magának a személyesen Orbán Viktornak címzett kemény kijelentéseket”
Fotó:EUROPRESS/NICOLAS TUCAT/AFP
– Orbán Viktor magyar miniszterelnök a közelmúltban adott interjújában az ukrán konfliktus végét jósolta 2025-re, megjegyezve, hogy az „béketárgyalással fog véget érni, vagy ha az egyik fél tönkreteszi a másikat”. Mi áll egy ilyen értékelés mögött, és a két forgatókönyv közül melyik tűnik reálisabbnak?
– Mi áll emögött? A realitás. Ahhoz nem kell miniszterelnöknek lenni, hogy ezt lássa az ember. Az a szomorú, hogy az európai elit ezt valahogy nem akarja látni. Ez a szomorú valóság. S hogy melyik forgatókönyvnek van nagyobb realitás, Az elnökválasztási kampányban tett kijelentései alapján azt mondhatjuk, hogy Trump győzelme esély a háború intenzív szakaszának lezárására. Nem a békére, csak a konfliktus befagyasztására. Amit azonban azóta hallunk Trumptól – lásd a Panama, Grönland és Kanada kapcsán tett kijelentéseit -, az csak a bizonytalanságot növeli. Úgy tűnik, ő is hisz az amerikai felsőbbrendűségben, és ha nem is háborúkkal, erővel akarja érvényesíteni és megőrizni az amerikai hegemóniát. Így aztán Ukrajna kapcsán is azoknak lehet igazuk, akik Trump kapcsán óvtak a túlzott illúzióktól. Tehát amennyiben a megválasztott amerikai elnök január 20. után nem áll elő valami új ajánlattal, és májusig nem tud érdemi tárgyalásokat elindítani Oroszországgal, akkor tovább húzódik a háború, és a fronton kell előállnia olyan helyzetnek, ami a tárgyalásokhoz vezethet. Jelenleg ez utóbbira látok valamivel több esélyt, ami egyben azt is jelenti, hogy egyre nagyobb teher nehezedik majd Európára a háború finanszírozásában.
– Magyarország aktívan előterjeszt békekezdeményezéseket, de ezek az erőfeszítések számos uniós ország ellenállásába ütköznek. Ki képviseli az európai „háborús pártot”? Milyen erők állnak mögötte?
– Az európai fősodort sokkolta Trump győzelme, és a háború lezárásának gondolata. Az európai elitek még mindig abban gondolkodnak, hogy stratégiai győzelmet lehet aratni Oroszország felett, ugyanakkor azt is látják, hogy ez Amerika hátrébb lépésével nehezen elérhető. Így mindenki január 20-ra, Trump ajánlatára vár, és ehhez igazodik majd. A háború mellett továbbra is mindenek előtt a lengyelek, a baltiak és a skandinávok állnak ki, de ők is kivárnak, és igazodnának Trump elképzeléseihez. Érdekes helyzet állhat elő Németországban a CDU győzelmével, hiszen az erősen atlantista Friedrich Merz egyértelműen a „héjákat” erősítheti. Az európai fősodor igazából folytatná a háborút, ám a lehetőségei korlátozottak, így igazodik az amerikai állásponthoz. Ha Trumpnak nem sikerül befagyasztani a konfliktust, akkor készek lesznek a pénzügyi terhek átvállalásával is folytatni Ukrajna támogatását, így a háborút.
– A „héják” az EU-ban és az Egyesült Államokban nem adják fel a reményt, hogy katonai vereséget mérnek Oroszországra. Mennyire reális ez a célkitűzés?
– Ez irreális elképzelés. Oroszországot Ukrajnán keresztül gyengíteni lehet, legyőzni azonban nem. Ehhez az kellene – de ez is inkább a kölcsönös pusztuláshoz vezetne -, hogy a NATO közvetlenül háborúba lépjen Oroszországgal, ezt viszont sem a Nyugat, sem pedig Oroszország nem akarja.
– Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök idegesen reagál Magyarország békekezdeményezéseire, többször is megengedi magának a személyesen Orbán Viktornak címzett kemény kijelentéseket. Kijev ugyanakkor kerüli a közvetlen kapcsolatot Budapesttel. Hogyan látják az emberek Magyarországon az ukrán fél ilyen magatartását?
– A magyar-ukrán viszony már jóval a háború kirobbanása előtt, a magyar kisebbség jogainak csorbítása következtében megromlott. Ezt az elhidegülést csak mélyítette a háború. Kijev érzi maga mögött az Orbánnal szemben álló európai fősodor támogatását, ezért túl sokat megenged magának Magyarországgal szemben. Ez természetesen nemcsak a magyar kormánynak, de a magyarok többségének sem tetszik. Persze, az Orbán ellenzéke ebben a kérdésben is másképp gondolkozik, és nem látják, hogy Ukrajna akaratos viselkedése túlmutat a kétoldalú viszonyon. Kijev úgy gondolja, hogy neki minden jár, és amennyiben ezt Európa elnézi, és felveszi Ukrajnát az EU-ba, akkor ezzel magának az uniónak a jövőjét veszélyezteti. Ezt már mások is látják, így Orbán Viktor mellett a szlovák miniszterelnök Robert Fico is keményen kiáll Volodimir Zelenszkij agresszív politikájával szemben. S csak idő kérdése, hogy az európai közvélemény hangulata is változzon, hiszen a társadalmaknak már egyre inkább elegük van az ukrajnai háborúból.
– Milyen esélye van annak, hogy az ukrajnai konfliktusban érintettek tárgyalásokat kezdjenek 2025-ben? Milyen tényezők növelhetik a békeszerződés megkötésének lehetőségét?
– Trump győzelme erre esélyt ad, de nem többet. Amennyiben a Nyugat erőből akar tárgyalni Oroszországgal, akkor jó eséllyel folytatódik a háború. Moszkva aligha lesz hajlandó egy Minszk-III-ként értelmezhető alku megkötésére. A konfliktus lezárásának legfőbb akadálya, hogy míg Trump a befagyasztásában, addig Putyin a megoldásában érdekelt. Amíg e téren, például Ukrajna semlegességének és legalább részleges demilitarizálásának a kérdésében nem közelednek az álláspontok, addig nincs esélye a kompromisszumnak. Az is közelítené a megállapodást, ha a fronton Oroszország legalább a minimális céljainak megfelelő helyzetet tudna teremteni. Ellenkező esetben a háború kifulladásig folytatódhat.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
