Putyin osztja a lapokat Szíriában. Nem utolsó sorban annak köszönhetően, hogy a Kreml mindegyik szereplőnél gyorsabban tud reagálni a fejleményekre, kiválóan alkalmazkodik a körülményekhez, és kihasználva a megingásokat, a legkisebb résbe is képes benyomulni. S ami a legfontosabb, a konfliktus mindegyik érintettjével képes a legkiélezettebb helyzetekben is tárgyalni. Ez stratégiai rugalmasság mutatkozott meg az elmúlt hét folyamán is abban, ahogy az orosz elnök a közel-keleti ország formálódó stabilitását veszélyeztető török offenzívára reagált. Miközben az amerikai elnök által sebtében Ankarába menesztett alelnök tűzszünetet ért el, a Kreml a Szíriában alakuló stabilitás megmentésén dolgozott. Washington, Berlin és Párizs beleegyezésével gyorsan Szocsiba kérette a török elnököt, és több mint hat órás tárgyalás után kipréselt belőle egy mindenki számára elfogadható megállapodást.
Ennek központi eleme, hogy a jelenlegi műveleit zónából kivonják a szíriai–török határtól 30 kilométerre Kurd Népvédelmi Egységek alakulatait és fegyverzetüket. Ezzel teljesül a törökök célja, a biztonsági zóna megteremtése. Ehhez kapcsolódiik, de a konfliktus más érintetteinek is fontos, hogy megakadályozzák nemcsak a terrorizmus, de a szeparatizmus mindenfajta megnyilvánulását is. Szíria területi és politikai egységének megteremtése is túlmutat Aszad vagy Erdogan érdekein. Figyelmeztetés ez Amerikának és Izraelnek is. A kurd kérdés rendezését célzó 1998-as Adanai megállapodás emlegetésével pedig Moszkva közelíteni próbálja egymáshoz Erdogant és Aszadot. Végül az „asztanai folyamat” kiemelésével pedig a Kreml szintén értésére adja minden érintettnek, hogy a szíriai konfliktus politikai megoldásának kidolgozásában kiket tart fontosnak.
„Az orosz diplomácia ismét megmutatta, hogy mire képes, már a helyszínen lévő katonák dolga érvényt szerezni a megállapodásnak. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy Lavrov után most Sojgun a sor”
Ám mielőtt még azt hinnénk, hogy Putyin jószántából aktivizálta magát ebben a bonyolult és nem minden veszély nélküli játszmában, szálljunk le a földre. S állapítsuk meg, hogy egyszerűen nem tehet mást. Az elmúlt négy évben ugyanis Moszkva már túl sok energiát belefektetett a szíriai rendezésbe ahhoz, hogy azt most az amerikai jóváhagyással kezdett török akció kockára tegye. Oroszország nem egyszerűen azért lépett be ebbe a konfliktusba, hogy erősítse befolyását a Közel-Keleten és a Földközi-tenger medencéjében. Még csak nem is azért, hogy ezen keresztül visszatérjen a globális porondra. Persze, ez mind fontos motiváció, a Kreml szemében a szíriai rendezés azonban orosz biztonsági érdek is. A terrorizmus, és az iszlám radikalizmus jelentette veszélyt ugyanis Oroszország a saját bőrén tapasztalhatta meg.
Mindezekhez képest az már csak hab a tortán, hogy az elmúlt héten a Kreml ismét igazolhatta, amit Trump felelőtlen politizálása a világban elront, azt Putyin rendbehozza. Szíriában legalábbis ezt már ötödik éve bizonyítja.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater