„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Donald és Vlagyimir

2019. okt. 28.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Míg a kapkodó Donald Trump a hibáját helyrehozandó küldöttséget meneszt a török elnökhöz, addig Vlagyimir Putyin magához rendeli a szíriai orosz beavatkozás eredményeit veszélyeztető Recep Tayyip Erdoğant

Recep Tayyip Erdoğan és Vlagyimir Putyin sajtótájékoztatója Szocsiban 2019. október 22-én #moszkvater

Recep Tayyip Erdoğan és Vlagyimir Putyin sajtótájékoztatója Szocsiban 2019. október 22-én
Fotó:EUROPRESS/Alexei Druzhinin / Sputnik

Putyin osztja a lapokat Szíriában. Nem utolsó sorban annak köszönhetően, hogy a Kreml mindegyik szereplőnél gyorsabban tud reagálni a fejleményekre, kiválóan alkalmazkodik a körülményekhez, és kihasználva a megingásokat, a legkisebb résbe is képes benyomulni. S ami a legfontosabb, a konfliktus mindegyik érintettjével képes a legkiélezettebb helyzetekben is tárgyalni. Ez stratégiai rugalmasság mutatkozott meg az elmúlt hét folyamán is abban, ahogy az orosz elnök a közel-keleti ország formálódó stabilitását veszélyeztető török offenzívára reagált. Miközben az amerikai elnök által sebtében Ankarába menesztett alelnök tűzszünetet ért el, a Kreml a Szíriában alakuló stabilitás megmentésén dolgozott. Washington, Berlin és Párizs beleegyezésével gyorsan Szocsiba kérette a török elnököt, és több mint hat órás tárgyalás után kipréselt belőle egy mindenki számára elfogadható megállapodást.

Ennek központi eleme, hogy a jelenlegi műveleit zónából kivonják a szíriai–török határtól 30 kilométerre Kurd Népvédelmi Egységek alakulatait és fegyverzetüket. Ezzel teljesül a törökök célja, a biztonsági zóna megteremtése. Ehhez kapcsolódiik, de a konfliktus más érintetteinek is fontos, hogy megakadályozzák nemcsak a terrorizmus, de a szeparatizmus mindenfajta megnyilvánulását is.  Szíria területi és politikai egységének megteremtése is túlmutat Aszad vagy Erdogan érdekein. Figyelmeztetés ez Amerikának és Izraelnek is. A kurd kérdés rendezését célzó 1998-as Adanai megállapodás emlegetésével pedig Moszkva közelíteni próbálja egymáshoz Erdogant és Aszadot. Végül az „asztanai folyamat” kiemelésével pedig a Kreml szintén értésére adja minden érintettnek, hogy a szíriai konfliktus politikai megoldásának kidolgozásában kiket tart fontosnak.

„Az orosz diplomácia ismét megmutatta, hogy mire képes, már a helyszínen lévő katonák dolga érvényt szerezni a megállapodásnak. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy Lavrov után most Sojgun a sor”

Ám mielőtt még azt hinnénk, hogy Putyin jószántából aktivizálta magát ebben a bonyolult és nem minden veszély nélküli játszmában, szálljunk le a földre. S állapítsuk meg, hogy egyszerűen nem tehet mást. Az elmúlt négy évben ugyanis Moszkva már túl sok energiát belefektetett a szíriai rendezésbe ahhoz, hogy azt most az amerikai jóváhagyással kezdett török akció kockára tegye. Oroszország nem egyszerűen azért lépett be ebbe a konfliktusba, hogy erősítse befolyását a Közel-Keleten és a Földközi-tenger medencéjében. Még csak nem is azért, hogy ezen keresztül visszatérjen a globális porondra. Persze, ez mind fontos motiváció, a Kreml szemében a szíriai rendezés azonban orosz biztonsági érdek is. A terrorizmus, és az iszlám radikalizmus jelentette veszélyt ugyanis Oroszország a saját bőrén tapasztalhatta meg.

Mindezekhez képest az már csak hab a tortán, hogy az elmúlt héten a Kreml ismét igazolhatta, amit Trump felelőtlen politizálása a világban elront, azt Putyin rendbehozza. Szíriában legalábbis ezt már ötödik éve bizonyítja.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Európának szabadulnia kell a morális kényszerzubbonyból

    2026. febr. 15.
    Felhívás az ukrajnai háború negyedik évfordulóján. A világ a második világháború vége óta az egyik legmélyrehatóbb geopolitikai átalakuláson...

    Ötven évre tiltotta ki Moszkva a kazah komikust

    2026. febr. 14.
    Ötven évre tiltották ki Oroszországból a kazah komikust, Nurlan Szaburovot. A humorista beutazási tilalmát az FSZB Alkotmányos Rendszer Véde...

    Nyugatra fordítaná Trump Indiát

    2026. febr. 13.
    Trump 18 százalékra vágná az Indiára kivetett vámokat, amennyiben Újdelhi leáll az orosz olajimporttal és szélesre tárja a piaci kapuit Amer...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK