„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

Donald és Vlagyimir

2019. okt. 28.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Míg a kapkodó Donald Trump a hibáját helyrehozandó küldöttséget meneszt a török elnökhöz, addig Vlagyimir Putyin magához rendeli a szíriai orosz beavatkozás eredményeit veszélyeztető Recep Tayyip Erdoğant

Recep Tayyip Erdoğan és Vlagyimir Putyin sajtótájékoztatója Szocsiban 2019. október 22-én #moszkvater

Recep Tayyip Erdoğan és Vlagyimir Putyin sajtótájékoztatója Szocsiban 2019. október 22-én
Fotó:EUROPRESS/Alexei Druzhinin / Sputnik

Putyin osztja a lapokat Szíriában. Nem utolsó sorban annak köszönhetően, hogy a Kreml mindegyik szereplőnél gyorsabban tud reagálni a fejleményekre, kiválóan alkalmazkodik a körülményekhez, és kihasználva a megingásokat, a legkisebb résbe is képes benyomulni. S ami a legfontosabb, a konfliktus mindegyik érintettjével képes a legkiélezettebb helyzetekben is tárgyalni. Ez stratégiai rugalmasság mutatkozott meg az elmúlt hét folyamán is abban, ahogy az orosz elnök a közel-keleti ország formálódó stabilitását veszélyeztető török offenzívára reagált. Miközben az amerikai elnök által sebtében Ankarába menesztett alelnök tűzszünetet ért el, a Kreml a Szíriában alakuló stabilitás megmentésén dolgozott. Washington, Berlin és Párizs beleegyezésével gyorsan Szocsiba kérette a török elnököt, és több mint hat órás tárgyalás után kipréselt belőle egy mindenki számára elfogadható megállapodást.

Ennek központi eleme, hogy a jelenlegi műveleit zónából kivonják a szíriai–török határtól 30 kilométerre Kurd Népvédelmi Egységek alakulatait és fegyverzetüket. Ezzel teljesül a törökök célja, a biztonsági zóna megteremtése. Ehhez kapcsolódiik, de a konfliktus más érintetteinek is fontos, hogy megakadályozzák nemcsak a terrorizmus, de a szeparatizmus mindenfajta megnyilvánulását is.  Szíria területi és politikai egységének megteremtése is túlmutat Aszad vagy Erdogan érdekein. Figyelmeztetés ez Amerikának és Izraelnek is. A kurd kérdés rendezését célzó 1998-as Adanai megállapodás emlegetésével pedig Moszkva közelíteni próbálja egymáshoz Erdogant és Aszadot. Végül az „asztanai folyamat” kiemelésével pedig a Kreml szintén értésére adja minden érintettnek, hogy a szíriai konfliktus politikai megoldásának kidolgozásában kiket tart fontosnak.

„Az orosz diplomácia ismét megmutatta, hogy mire képes, már a helyszínen lévő katonák dolga érvényt szerezni a megállapodásnak. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy Lavrov után most Sojgun a sor”

Ám mielőtt még azt hinnénk, hogy Putyin jószántából aktivizálta magát ebben a bonyolult és nem minden veszély nélküli játszmában, szálljunk le a földre. S állapítsuk meg, hogy egyszerűen nem tehet mást. Az elmúlt négy évben ugyanis Moszkva már túl sok energiát belefektetett a szíriai rendezésbe ahhoz, hogy azt most az amerikai jóváhagyással kezdett török akció kockára tegye. Oroszország nem egyszerűen azért lépett be ebbe a konfliktusba, hogy erősítse befolyását a Közel-Keleten és a Földközi-tenger medencéjében. Még csak nem is azért, hogy ezen keresztül visszatérjen a globális porondra. Persze, ez mind fontos motiváció, a Kreml szemében a szíriai rendezés azonban orosz biztonsági érdek is. A terrorizmus, és az iszlám radikalizmus jelentette veszélyt ugyanis Oroszország a saját bőrén tapasztalhatta meg.

Mindezekhez képest az már csak hab a tortán, hogy az elmúlt héten a Kreml ismét igazolhatta, amit Trump felelőtlen politizálása a világban elront, azt Putyin rendbehozza. Szíriában legalábbis ezt már ötödik éve bizonyítja.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK