Az elmúlt hónapokban egyik pillanatról a másikra rengetegen lettünk virológusok. Azért szerencsére a kutatók is rákapcsoltak, és tudósok ezrei próbálják megfejteni a SARS-CoV-2 vírus titkát. Ezeknek a kutatásoknak és az elmúlt hónapokban megszerzett tapasztalatnak az eredményeiből szemezgettünk.

Egyre többet tud meg a világ az új típusú koronavírusról. Ugyan még messze nem eleget, de az ezzel kapcsolatos tudományos hírek száma mutatja, hogy rengeteg orvos és kutató dolgozik a vírus megismerésén és semlegesítésén. Ezt a munkát segítik természetesen a lassan egy éves tapasztalatok is.

„Orosz orvosok például a COVID-19 agresszivitásának váratlan pozitív hatásait tapasztalták. A vírus ugyanis „kiszorítja” a többi vírust is, de megfékezte még a kezdeti rosszindulatú daganatokat is”

A rákos megbetegedések kezdő fázisában lévő megfertőződött páciensek egy részénél az orvosok azt tapasztalták, hogy a kezelések után a daganat nem növekedett és nem volt szükség kemoterápiára sem. Az orvosok ennek kapcsán azt valószínűsítik, hogy a COVID-19 agresszíven lépett fel az egyéb rosszindulatú gócokkal szemben is. Az Ura.ru írása szerint az orvosok azt is észrevették, hogy a fertőzés kezdete után ritkábban diagnosztizáltak hagyományos influenzát is. Bostoni kutatók közben azt publikálták, hogy a D vitamin nemcsak a COVID-19 fertőzés lefolyását enyhíti, hanem a daganatos megbetegedések esetében is segíthet.

Rengetegen kutatják, hogy miként lehetne enyhíteni a fertőzés lefolyását. Alekszandr Tiskovszkij orosz biológus például azt vetette fel, hogy

„éppen a vírus sejtbe jutásában kiemelt szerepet játszó felszíni fehérje, az ACE2 lehet a kulcs a SARS-CoV-2 belső terjedésének megakadályozásában is”

Az ACE2 által kialakított receptorokhoz kötődnek a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéi, így ez a receptor a kulcs a vírus sejtfertőzésében. Az orosz tudós szerint ezt a gyenge pontot kellene előnyére fordítani azzal, hogy a megfertőződött páciens vérébe még több ACE2-t juttatnak, így azok a vírus egy részét „összegyűjtik” és nem engedik a sejtekbe jutni. A kísérletek a biológus szerint igazolták, hogy az ACE2 adagolása képes semlegesíteni a koronavírust.

„A tapasztalatok sajnos a vírus mutálódását is mutatják”

Anna Popova orosz tiszti főorvos, a fogyasztóvédelmi felügyelet (Roszpotrebnadzor) vezetője például a napokban számolt be arról, hogy a koronavírus új mutációja lehet kialakulóban Szibériában. „Bizonyos változásokat látunk a fehérjében, változásra utaló adatokat, amelyeket a szibériai régióban mutattak ki, és amelyek arra engednek következtetni, hogy ebben a régióban egy saját variáns alakul ki, meghatározott mutációkkal” – idézi az MTI tudósítása Popovát. Beszámolója szerint a genetikai módosulásra vonatkozó kutatásokat a novoszibirszki Vektor tudományos központ, a második orosz vakcina, az EpiVacCorona kidolgozója végzi.

„A koronavírus a mutálódásával veszélyesebb lett, több úgynevezett szuperterjesztőt képes így generálni, és a fertőzésen átesetteket is újrafertőzheti”

– állítja Ancha Baranova orosz biológus, az amerikai George Mason University professzora. A kutató szerint a terjedésért felelős fehérje változott meg a COVID-19-ben. A professzor figyelmeztetett arra is, hogy a kutatók a dániai nyest telepeken is kimutatták, hogy a vírus az állatokban megváltozott és ez megakadályozta antitestek kialakulását. Baranova ezért indokoltnak nevezte az állomány elpusztítását is.

„Azt már egy ideje olvashatjuk, hogy a SARS-CoV-2 vírus korai verziójának elterjedtsége február végétől zuhanni kezdett, helyét pedig átvette egy másik forma. Ennek a variánsnak az elterjedése pedig egybeesett a járvány európai berobbanásával”

Ahogy nemrégiben a Nature egyik összefoglaló cikkében megírta, elképzelhető, hogy néhány korai európai szuperterjesztő pont ezt a mutánst adta tovább, ezzel magyarázható lenne az elterjedés időbeli és földrajzi összefüggése is.

Mint a Cell tudományos folyóiratban a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban ennek kapcsán megjelent tanulmányból is megtudhatjuk, a vírus két verziójának megnevezése a D614 és a G614. Ez azt jelenti, hogy a szekvenciában (azaz az egymással összekapcsolódva láncot alkotó molekula-sorban) a 614. helyen egyetlen molekula-eltérés van a kettő között. A D jelzés az aszparaginsavat, a G pedig a glicint jelöli. Ez a különbség kis mértékben megváltoztatja a vírus felületén elhelyezkedő tüske alakú fehérjék formáját, és ez elég lehet ahhoz, hogy könnyebben kapcsolódjon a sejteknek egy bizonyos receptorához, így könnyebben, nagyobb találati aránnyal jusson be (hogy aztán ott sokszorosítsa magát).

„Ebben az a legnagyobb veszély, hogy a gyors mutálódás gátolja a hatékony védőoltások megtalálását”

Példa erre a HIV vírus, amely olyan gyorsan és követhetetlen módon képes megváltozni, hogy e képessége miatt az óriási erőfeszítések ellenére sem sikerült leküzdeni az elmúlt évtizedekben. A HIV és influenza vírussal ellentétben a SARS-CoV-2 vírus az eddigi ismeretek alapján némileg lassabban mutálódik terjedése közben, de így is 12 ezer mutáció igazolódott már a vizsgálatok kezdete óta. Eddigi vizsgálatok alapján a már említett tüske proteint kódoló gén mutációja egyelőre nem csökkenti a neutralizáló antitestek koronavírust felismerő hatását. Mint azonban a Nature cikke megállapítja, a mutáció kapcsán alapvető kérdések továbbra is tisztázatlanok. Nem tudjuk biztosan, lesz-e immunitás, tartós lesz-e, vagy hogy enyhébbek lehetnek-e a koronavírus okozta járvány későbbi szezonális hullámai a védőoltások mellett. S természetesen akkor is számolni kell majd a vírus újonnan kialakuló mutációival, melyek segítik a fertőzőképesség és terjedés fennmaradását.