Chopin-lázban égett Lengyelország

Néhány hónapig Chopin-lázban égett Lengyelország. A varsói villamosokon Chopin-dalok csendültek fel, a zeneszerző képe varsói házfalakról köszönt vissza. Nemrég nagy nyilvánosság előtt rendezték meg Varsóban a Chopin versenyt. A megméretésre ötévente kerül sor 1927 óta, ahol a legtehetségesebb zongoristák mérik össze tudásukat. A nemzetközi zongoraverseny különlegessége, hogy kizárólag Chopin műveire épül. Számos művészt indított el a világhírnév felé. A technikai bravúr önmagában nem elég, a zsűri a tudás és a költészet találkozására is kíváncsi volt.

Ijjas Anna írása a #moszkvater.com számára

„A lengyel közvéleményt azonban már hetek óta lázban tartotta a zeneszerző életét bemutató Chopin! Chopin! című film, amelyet az 50. Gdyniai Lengyel Játékfilmfesztivál nyitóvetítésén lehetett látni”
Fotó:fina.gov.pl

Az idei versenyt az amerikai Eric Lu nyerte, a győztesnek 60 ezer euró pénzjutalom és aranyérem járt. A második díjat a kanadai Kevin Chen, a harmadikat a kínai Zitong Wang nyerte. A győztest 84 versenyző közül választotta ki a 17 tagú zsűri Garrick Ohlsson vezetésével.

„A lengyel közvéleményt azonban már hetek óta lázban tartotta a zeneszerző életét bemutató Chopin! Chopin! című film, amelyet az 50. Gdyniai Lengyel Játékfilmfesztivál nyitóvetítésén lehetett látni”

A filmet, amelynek a főszerepét Eryk Kulm játssza, több kritika érte már az előzetes bemutató után, mondván „túl modern” és „túl vulgáris”. Az is felmerült, hogy Chopint egyfajta celebként ábrázolják, a filmből pedig hiányoznak fontos életrajzi elemek – például Zelazowa Wola, a művész szülőhelye – falu a mazóviai vajdaságban, ahol a zeneszerzőnek szentelt múzeum található -, a gyermekkora, első koncertjei, vagy George Sand megjelenítése.

„Mi jelenik meg valójában a filmben? Chopin, mint a párizsi szalonok sztárja, akiért rajonganak a nők”

Ő és a művei a tömegeket szórakoztatják, hiányzik belőlük a magasabbrendűség. Chopin más komponistákkal „csap össze” a szalonokban. A zongorát viccek és anekdoták illusztrálására használja.

„A film valódi témája a haldoklás”

Az elején Chopin megkapja a diagnózist, tüdővészben szenved. A történet nagyrészt erről szól, a művész hánykolódásáról, a betegség tagadásáról, a szerelembe való menekülésről. S ez eléggé fárasztó.

A mű korhűen bemutatja a környezetet, elsősorban a tüdővésszel küszködő Párizst. Megjelennek a különböző elméletek és teóriák, hogyan alakult ki, és mit lehet ellene tenni, őket követik a sarlatánok és kuruzslók, akik mindenféle drasztikus módszereket ajánlanak.

Mindenképpen meg kell említeni pozitívumként a kosztümöket és a belső tereket, amelyek a 19. századi Párizst jelenítik meg, a francia elit számára fenntartott szalonokat. Ezek reális képet sugallnak a korról.

„A rendező Marcin Kwieciński egy zeneszerző életét tárja elénk, aki túl fiatal, és még szeretné élvezni az életet, valamint szeretne komponálni”

A filmnek magyar vonatkozása is van: az egyik jelenetben megjelenik Liszt Ferenc, akit Victor Meutelet jelenít meg.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com