Kezdőlap » x-demokrata » Büntetőtelepen az üzbég exdiktátor lánya
Gulnara Karimova egy szardíniai divatbemutatón 2012-ben #moszkvater

Büntetőtelepen az üzbég exdiktátor lánya

Gulnara Karimova megsértette a házi őrizet szabályait és akadályozta az államnak okozott kétmilliárd dolláros kár visszatérítését

Gulnara Karimova egy szardíniai divatbemutatón 2012-ben #moszkvater
Gulnara Karimova egy szardíniai divatbemutatón 2012-ben
Fotó:EUROPRESS/AFP/Valeriy Levitin/Sputnik

Így múlik el a világ dicsősége. Tíz éve még apja, az Üzbegisztánt függetlenné válása óta irányító Iszlam Karimov lehetséges utódjaként beszéltek róla. Kezében tartotta a közép-ázsiai ország gazdaságának meghatározó szektorait. Több milliárdos vagyon felett rendelkezett, járta a világot és saját szórakoztatására neves külföldi sztárokat hívott meg Taskentba. Aztán a magas lovon ülő „üzbég hercegnő” egyszer csak kegyvesztetté vált, és lényegében már 2013-tól házi őrizetben tartják, apja 2016-os halála után pedig el is ítélték. De a lejtőn nincs megállás, a 46 éves Gulnarát a házi őrizet szabályainak megsértése miatt egy büntetőtelepre vitték.

„A Googoosha művésznévre hallgató, egyszerre popénekes, divattervező és diplomata Gulnara Karimova egészen a 2010-es évek elejéig a nagyvilági dámák életét élte, miután a közép-ázsiai ország gazdaságának a gyapotbiznisztől az energetikán át a távközlésig minden jól jövedelmező szférájára kiterjesztette a befolyását”

Az akkor alig 40 éves dekoratív hölgy képviselte Üzbegisztánt az ENSZ-ben, és az érdekeltségébe tartozott négy tévécsatorna (Forum TV, TV-Markaz, NTT, SOFTS) és három rádióállomás (Terra, Zamin, A’lo FM) is. A divattervezőként és popénekesként is „befutott” Gulnara évente 16 millió dollárt zsarol ki a költségvetésből a dalait bemutató fesztiválok rendezésére, amelyekre előszeretettel hívott meg külföldi sztárokat. Érdekeltségei egy garasnyi adót sem fizetnek, miközben a ferganai rendőrök a kizárólag Gulnara dalait játszó rádióállomások hallgatására kötelezik az autósokat.

Gulnara állítólag azzal húzta ki a gyufát apjánál, hogy Svájcban, Franciaországban és Svédországban is vizsgálat folyt ellene korrupciós ügyekben. Otthon ezért persze eleinte legfeljebb azzal büntették, hogy elvették kedvenc játékszereit, az akkor még magabiztos lány azonban  a világhálón indított ellentámadást. A bejegyzései sok fejtörést okoztak a családnak, s láthatóan komoly erők mozdultak meg annak érdekében, hogy a kényelmetlen lányt lejárassák, elhallgattassák, s végső soron eldugják a világ szeme elől.

Miután kiborult az a bizonyos éjjeli edény, a Harvardot is megjárt Gulnara és a család másik két hölgy tagja, az anyja Tatyjana és a húga Lola kígyót-békát kiabáltak egymásra. Az otthon csak „nagy nővérnek” nevezett idősebb lány kompromittálásába a rendszer jellegéből adódóan belekavarodtak már a titkosszolgálatok is. Sorra kerültek ki képek Gulnara fényűző életéről. A fotókon például látható egy XVIII. századi, gyémántokkal kirakott Korán, egy ezüst Mercedes és egy fekete Bentley mellett több, üzbég nemzeti múzeumokból származó tárgy is.

„Gulnara Karimova ellen még 2013 végén emeltek vádat adóelkerülés és állami pénzek elsikkasztásának a vádjával. Az okozott kárt kétmilliárd dollárra becsülték”

Az üzbég hatóságok ekkor 12 országban kezdeményezték Gulnara vagyonának a zárolását.  Apja halála után egy évvel Karimovát 10 évi börtönbüntetésre ítélték, majd miután fél év múlva vállalta, hogy megtéríti a kárt, a büntetést öt évi szabadságvesztésre változtatták. A házi őrizetre lányának a taskenti házát jelölték ki, előre figyelmeztetve őt, hogy a vonatkozó szabályok megsértése a büntetés súlyosbítását vonja maga után.

Mint az ügyészség most közölte, Gulnara Karimova rendszeresen megsértette a házi őrizet szabályait. Tavaly november 22-én például önkényesen elhagyta a lakást, többször használt tömegkommunikációs eszközöket, a tiltás ellenére internetezett, s ami valószínűleg a legfontosabb, nem segítette az okozott kár behajtását. Ezért a büntetésből hátra lévő időt egy büntetőtelepen kell letöltenie. Lányának a beszámolója szerint március 5-én az esti órákban a hatóságok benyomultak a lakásba, anyját előbb fenyegették, majd ismeretlen helyre hurcolták.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.