Kazahsztán és Üzbegisztán viszonyát sokáig a régió vezető hatalmának pozíciójáért folyó versengés, nem pedig az együttműködés jellemezte. Mára a helyzet megváltozott, Asztana és Taskent jó példát mutat a regionális együttműködések szerepének fontossága szempontjából. Aláhúzza ezt egy ideje már a két ország kazah-üzbég stratégiai partnersége.

Veres Szabolcs írása a #moszkvater.com számára

Még ez év tavaszán, 2024. április 5-én találkozott Savkat Mirzijojev üzbég és Kasszim-Zsomart Tokajev kazah államfő az Üzbegisztánban található Híva (Xiva, Khíva) városában, hogy megerősítsék a kazah-üzbég stratégiai partnerséget, és megvitassák a két szomszédos közép-ázsiai ország szövetséges kapcsolatainak további kérdéseit. A két elnök a találkozó során megvitatta az Üzbegisztán és Kazahsztán közötti együttműködések bővítésének lehetőségeit az energetika, a közlekedés, logisztika, mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és az információs technológa területén.

A Kazahsztán és Üzbegisztán közötti diplomáciai kapcsolatok kezdete

Azt követően, hogy Kazahsztán és Üzbegisztán függetlenné vált a Szovjetuniótól (1991), a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele már 1992. november 23-án megkezdődött. Függetlenségük elnyerését követően Kazahsztán és Üzbegisztán akkori elnökei, Nurszultan Nazarbajev és Iszlam Karimov a két ország közötti gazdasági kapcsolatok elmélyítése, valamint a Kazahsztán és Üzbegisztán közötti határkérdések rendezése miatt több kétoldalú találkozót is tartott.

„2016 decemberében Iszlam Karimov elnök halálát követően Savkat Mirzijojev lett Üzbegisztán új elnöke, és 2017 márciusában első hivatalos külföldi útja Kazahsztánba vezetett”

Itt a Nurszultan Nazarbajev kazah elnökkel folytatott kétoldalú találkozó keretében több egyezményt is aláírt a kétoldalú stratégiai partnerség elmélyítéséről, és a jószomszédi viszony megerősítéséről, valamint a kazah-üzbég katonai együttműködésekről.

Vitás határkérdések

Közép-Ázsiában a Szovjetunió szétesését követően az újonnan létrejött országok közötti határvonalak nem mindenhol lettek jogilag meghatározva. Itt meg kell említeni, hogy az Üzbegisztán és Kazahsztán közötti kapcsolatok rendszerében más régiós, vagy szomszédos ország semmilyen közvetítői szerepet nem vállal. Ennek elsődleges oka a két ország közötti jó gazdasági kapcsolatok szerepe, illetve a térség országaira nem jellemző a közvetítői szerepvállalás. Kivételt képez ezek alól az éves szinten kiújuló fegyveres kirgiz-tádzsik határkonfliktus, ahol a béke reményében minden regionális szereplő igyekszik valamilyen közvetítői szerepet betölteni.

„A Szovjetunió felbomlását követően jellemző volt, hogy az utódállamok határvonalai nem lettek sem jogilag, sem földrajzilag meghatározva”

Helyette a legtöbb utódállam a Szovjetunión belül korábban meghatározott tagköztársaságok határait elismerve vált függetlenné, amely mai napig tartó feszültségeket, fegyveres konfliktusokat, határvitákat okoz nemcsak Közép-Ázsiában (kirgiz-tádzsik határvita gyakori fegyveres összetűzésekkel), de a Kaukázusban és a mai Oroszország nyugati határán is.

„Aztán 2001-2002 között Kazahsztán és Üzbegisztán között első alkalommal került sor az országok közötti vitatott határszakaszok közös meghatározására, amelyet etnikai alapú területcsere is kísért”

Ezen határegyeztetések következtében Asztana (korábban Nur-Szultán) megkapta Bagis települést, és az Arnasai víztározó főként kazahok lakta területét, Taskent pedig a túlnyomóan üzbég lakosságú dél-kazahsztáni és Kizilorda régiók területének egy részét. Ennek köszönhetően a 21. század elejére az Üzbegisztán és Kazahsztán közötti 2440 km hosszú nemzetközi államhatár szakasz 96 százalékával kapcsolatban már sikerült megegyezésre jutniuk.

A történelmi jelentőségű egyezmény aláírása

2022 végén került sor egy nagyon fontos kétnapos találkozóra Kazahsztán és Üzbegisztán vezetői között. Kasszim-Zsomart Tokajev, Kazahsztán elnöke 2022. december 21-22. között hivatalos látogatást tett Üzbegisztán fővárosában, Taskentben, ahol Savkat Mirzijojev üzbég elnökkel folytatott tárgyalásokat. A két államfő találkozóján szóba kerültek olyan kérdések, mint a Kazahsztán és Üzbegisztán közötti kétoldalú és regionális egyezmények megvitatása, egy új gazdasági megállapodáscsomag aláírása, és több közös kazah-üzbég beruházási projekt elindításának lehetősége is.

„Ezek közül azonban a legfontosabb – valamint a két közép-ázsiai ország szempontjából történelmi jelentőségű – az a dokumentum, amelyben a két ország vezetője aláírta az Üzbegisztán és Kazahsztán közötti határszakasz elfogadásáról szóló egyezményt”

Ahogy a kazah elnök is jellemezte, történelmi egyezmény született, hiszen a közép-ázsiai régió országai közül elsőként Kazahsztánnak és Üzbegisztánnak sikerült végleg megoldania az államhatárok közös kijelöléséről szóló vitás kérdéseket.

Szakértők úgy vélik a Kazahsztán és Üzbegisztán között aláírt dokumentum azonban nem csupán egy egyezmény a határok deklarálásáról, hanem egy regionális unió létrehozásának is a kezdete a két állam között.

A Mirzijojev üzbég és Tokajev kazah elnökök közötti egyezmények és a két ország közötti határkérdések deklarálásának célja valószínűleg az ukrán-orosz háború gazdasági hatásai, a régió két „nagyhatalmának” gazdaságára nehezedő nyomásának enyhítése azáltal, hogy a határmenti beruházások elősegítésével újabb közös projekteket indítanak. Ezeknek viszont elengedhetetlen feltétele volt a két ország határvonalainak ratifikálása.

„Ezenfelül a Kazahsztán és Üzbegisztán közötti kapcsolatok képe bár egyszerűnek tűnik, mégis bonyolult. Egyrészt a régióban mindig van implicit versenytényező a két legnagyobb ország között, amely a külföldi befektetőkért küzd”

Ebben a tekintetben Kazahsztán érezhetően szomszédja előtt áll a külkereskedelem és a beruházások mennyisége tekintetében. Üzbegisztán csak 2016-ban csatlakozott ehhez a régiós „versenyhez”. Savkat Mirzijojev megválasztását követően Üzbegisztán olyan ambiciózus célokat vázolt fel, mint a megújuló energiaforrások politikája vagy a stabil gazdasági növekedés és a gazdaság belső fejlődése.

„Másrészt egy közép-ázsiai regionális unió kialakítása szempontjából Kazahsztán és Üzbegisztán a régió két legnagyobb állama, amely hasonló, mégis teljesen eltérő külpolitikát és gazdasági modellt követ”

Ugyanakkor fontos kereskedelmi partnerei egymásnak, de nem az elsőszámúak, beleértve a kölcsönös befektetéseket is. A két ország gazdasága kiegészítheti egymást, viszont nem olyan mértékben, hogy az olyan sokszoros hatást gyakorolna a régióra, mint például az Európában létrejött Szén- és Acélközösség a második világháborút követően.

Kereskedelmi kapcsolatok

A Kazahsztán és Üzbegisztán közötti gazdasági együttműködések kulcsfontosságú területei a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatoknak. A két közép-ázsiai ország közötti aktív kereskedelmi kapcsolatok kezdete 2016-ra tehető. Ebben az évben lett Savkat Mirzijojev Üzbegisztán elnöke, aki elődjétől eltérően meghirdette az úgynevezett nyitás politikáját. Üzbegisztán korábban „zárt” külpolitikát folytatott, nem engedte a külföldi befektetők jelenlétét az országban, valamint Taskent szinte minden szomszédjával elég rossz kapcsolatokat ápolt

„Mirzijojev első lépése volt a szomszédos országokkal történő partneri viszony megalapozása, és az üzbég piacok megnyitása a külföldi tőke előtt”

Bár Kazahsztán és Üzbegisztán nem egymás legnagyobb kereskedelmi partnerei, 2016 és 2019 között a kereskedelmi forgalom a két ország között így is jelentős volt.

A Kazahsztán és Üzbegisztán közötti kereskedelmi forgalom alakulása a 2014-től (milliárd dollárban)

2014	2015	2016	2017	2018	2019	2020	2021	2022	2023 (első 11. hónap)
3,5	2,7	1,8	2,1	3	3,4	2,9	3,9	5	4.1

Forrás: Kazahsztáni Üzbég Nagykövetség, http://www.uzembassy.kz, és az Uzstat, Saját gyűjtés

Az Üzbég Beruházási és Külkereskedelmi Minisztérium szerint a Kazahsztánnal folytatott kereskedelem volumene 2019-ben 3,32 milliárd dollárt tett ki, ami az ország teljes külkereskedelmi forgalmának 8 százaléka.

A hívai találkozó

Az üzbég és a kazah elnök közötti kétoldalú találkozó tulajdonképpen a korábban megkezdett üzbég-kazah partnerségnek a folytatása, megerősítése volt egy informális megbeszélés révén.

A kazah-üzbég partnerségi portfólió jelenleg 60 együttműködési projektet tartalmaz, amelyek összértéke meghaladja a 2,5 milliárd dollárt, és több mint 13 ezer munkahelyet teremtenek. Emellett a két ország közötti Nemzetközi Ipari Együttműködési Központ építése terén is jól haladnak.

A találkozó további eredményeként az üzbég állampolgárok Kazahsztánban mentesülnek a hatóságoknál történő regisztráció kötelezettsége alól, ha tartózkodásuk a belépéstől számított 30 naptári napot nem haladja meg. Ha azonban a tartózkodási idő meghaladja a 30 napot, az állampolgároknak ideiglenes tartózkodási engedélyt kell kérniük a fogadó ország illetékes hatóságaitól.

„A Kazahsztán és Üzbegisztán között 2022 végén aláírt egyezmény kétségtelenül tükrözi a két ország által már elért, elsősorban a nemzeti érdekek figyelembe vételére épülő sokrétű kazah-üzbég gazdasági együttműködést. A hívai találkozó tulajdonképpen ennek a korábban megkezdett üzbég-kazah partnerségnek az informális megerősítése volt”

Üzbegisztán és Kazahsztán nyitott gazdaság és külpolitikájának köszönhetően a közép-ázsiai térségben elsőként hozta gazdasági kapcsolatait szinte „szövetségesi” szintre azáltal, hogy teljesen sikerült rendeznie a két ország közötti vitás határszakaszok kérdését, amely lépés a jövőben akár egész Közép-Ázsia fejlődésének fontos mérföldkövévé válhat. Ez egyrészt lehetővé teszi a két állam számára, hogy hatékonyabban alakítson ki gazdasági és kereskedelmi, valamint logisztikai központokat a Kelet-Nyugat irányú kereskedelemben. Másrészt a két ország példája Közép-Ázsiában mintaadó lehet a régió országainak a politikai, gazdasági és stratégiai kapcsolatok új szintre emelésében. A régió országai eddig elsősorban a kétoldalú baráti és stratégiai partnerségi szerződésekre szorítkoztak, ami a jövőben változhat. Ezen kívül a Kazahsztán és Üzbegisztán közötti szerződés aláírásával a regionális együttműködések új vektora jön létre, amely a közös érdekek mentén – politikai, gazdasági, diplomáciai – mozgásteret teremt mindkét ország további progresszív fejlődésére.