A közép-ázsiai vezetők nemrégiben tartott, hatodik konzultatív találkozója nagyobb áttörés nélkül zárult, de a közelmúltban létrejött kazah-üzbég kétoldalú megállapodások kulcsfontosságúak lehetnek a térségbeli együttműködés elmélyítéséhez. Médiapartnerünk, a Makronóm Intézet írása.
Makronóm Intézet
Fotó:EUROPRESS/Handout/Kazakhstan’s presidential press service/AFP
Asztana az idén egy sor kulcsfontosságú találkozó központjává vált, amelyek mindegyike jelentős „első alkalom” volt a regionális diplomáciában. Augusztus 9-én Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök fogadta a másik négy közép-ázsiai ország jelenlegi vezetőit, Szadir Dzsaparov kirgiz, Emomali Rahmon tádzsik, Serdar Berdimuhamedov türkmén és Savkat Mirzijojev üzbég elnököt. A 2023 szeptemberében Dusanbéban tartott ötödik konzultációs ülésen kialakított precedensnek megfelelően az asztanai találkozón részt vett Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök és Kaha Imnadze, az ENSZ Közép-ázsiai Megelőző Diplomáciai Regionális Központjának a vezetője is.
Együtt erősebbek
A legutóbbi konzultációs ülésen a közép-ázsiai vezetők közös nyilatkozatot tettek, és aláírták a „Közép-Ázsia 2040” regionális együttműködés fejlesztési koncepcióját, a 2025–2027 közötti regionális együttműködés fejlesztésére vonatkozó ütemtervet, valamint a közép-ázsiai országok közötti ipari együttműködés fejlesztésére vonatkozó cselekvési tervet a 2025–2027 közötti időszakra.
„A kazah vezetés reményeivel ellentétben az asztanai csúcstalálkozón Tádzsikisztán és Türkmenisztán ellentéte miatt nem sikerült elérni a barátságról, jószomszédságról, és a Közép-Ázsia 21. századi fejlődését szolgáló együttműködésről szóló megállapodás aláírását”
Tádzsikisztán tartózkodása a barátsági megállapodás jóváhagyásától a kirgiz-tádzsik határtárgyalásokban az idén elért jelentős előrelépés ellenére megmaradt.
Időközben a regionális összeköttetés elmélyítésére tett kísérletek kedvező eredményeket mutatnak. Például a közép-ázsiai országok közötti kereskedelmi forgalom 2018 óta 5,7 milliárd dollárról 11 milliárdra emelkedve megduplázódott. A régió nemzetei emellett igyekeznek összekapcsolni a közlekedési potenciáljukat, és fejleszteni az energetikai infrastruktúrát. Ez a közép-ázsiai energiaügyi tárcavezetők első és a közlekedési miniszterek augusztus 6-án, illetve 8-án tartott második megbeszélésén is előkerült.
Egyelőre a bilaterális együttműködések vezetnek
Míg a szélesebb körű multilaterális kötelezettségvállalások általában a címlapokra kerülnek, a közép-ázsiai kétoldalú kapcsolatok jelentik a régió fejlődésének valódi mozgatórugóit.
„A kétoldalú szerződéseken keresztül Kazahsztán nemcsak a szomszédos államokkal való kapcsolatait mélyíti el, hanem egy koherensebb regionális integráció alapjait is lefekteti”
Szövetséges kapcsolatokat alakítottak ki Kirgizisztánnal, Tádzsikisztánnal és Üzbegisztánnal, míg a stratégiai partnerségek Türkmenisztánnal folyamatosan bővülnek. Ebben az összefüggésben különösen sokatmondó a kazah és az üzbég elnök augusztus 7–8-án Asztanában, közvetlenül a közép-ázsiai vezetők konzultatív találkozója előtt tartott kétoldalú megbeszélése.
„A két, viszonylag nagy regionális hatalom közötti együttműködés nem pusztán szimbolikus, hanem alapvető jelentőségű. Együttes erőfeszítéseik nélkül ugyanis az egységes Közép-Ázsia víziója valószínűleg nem valósulhat meg”
A kazah-üzbég összefogás az egész régiónak kedvezhet
Az együttműködés mérföldköve a Kazahsztán és Üzbegisztán Legfelsőbb Államközi Tanácsának augusztus 8-án, Asztanában tartott első ülése. A kettejük közötti fejlett integrációs mechanizmus hangsúlyozza e két nemzet vezető szerepét a regionális integráció előmozdításában.
„Az együttműködésük emlékeztet a francia-német partnerségre, amely meghatározó szerepet játszott Európa egyesítésében. Közép-Ázsiában Kazahsztán és Üzbegisztán egy hasonló regionális projekt mozgatórugója lehet”
Figyelemre méltó az Asztana és Taskent közötti egyeztetések gyors üteme, csak az elmúlt öt évben 15 találkozót tartott a két ország elnöke. Felismerve a többi közép-ázsiai állam óvatos hozzáállását az integrációhoz, Kazahsztán és Üzbegisztán az Államközi Tanács létrehozásával, valamint a 2024–2034 közötti időszakra szóló stratégiai partnerségi és szövetségi program elfogadásával megalapozza a regionális egységet.
A csúcstalálkozó előestéjén Tokajev megjelentetett egy cikket „Közép-Ázsia reneszánsza: A fenntartható fejlődés és jólét felé” címmel. Az írás a csúcstalálkozón elfogadott „Közép-Ázsia 2040” regionális együttműködési fejlesztési koncepció lényegét foglalja össze, és főként a regionális integráció kulcsfontosságú pilléreit – egységes biztonsági és védelmi tér, közös gazdasági kezdeményezések, közlekedési projektek, valamint a víz-, energia- és élelmezésbiztonsággal kapcsolatos együttműködések – hangsúlyozza.
„A cikk kiemeli a közös közép-ázsiai identitást is – ez megfoghatatlan, de kulcsfontosságú elem annak biztosításához, hogy ez az integrációs folyamat a politikai eliteken túlmutatva a társadalom szélesebb rétegeit is bevonja”
Mirzijojev a konzultációs csúcstalálkozón tett megjegyzéseiben Tokajev cikkére hivatkozott, mint a közös munkájuk mélyreható elemzésére. A kazah elnök elképzeléseit kiegészítette azzal, hogy közös koncepciók elfogadását javasolta a biztonság és a közlekedés területén. Tekintettel az ukrajnai és közel-keleti konfliktus által a hagyományos kereskedelmi, valamint szállítási útvonalakban okozott zavarokra és az ebből eredő szankciókkal szembeni sebezhetőségre, ez az együttműködés időszerű és szükséges.
Mint ilyen, egyre nagyobb hangsúlyt kap a térségben és a térségen keresztüli szállítás stabilitása és biztonsága. Az idén áprilisban Kazahsztán és Üzbegisztán megállapodott a teherforgalom megszervezéséről a Kína-Kazahsztán-Üzbegisztán útvonalon.
„A közelmúltbeli találkozójuk során mindkét elnök részt vett egy konténervonat érkezésének megünneplésén, amely a kínai Hszian szárazkikötőből Kazahsztánon keresztül közel 4500 kilométert tett meg mindössze öt nap alatt Taskentig. Ez a szállítási útvonal új távlatokat kínál a régió más államai számára”
A találkozók további jelentős eredménye a Külügyminiszterek Tanácsának létrehozása. Ennek a testületnek az a feladata, hogy biztosítsa a kölcsönös támogatást a nemzetközi és regionális struktúrákon belül – ez pedig egy kritikus lépés a kétoldalú és regionális együttműködésük megszilárdításában. Tokajev nyilatkozata, miszerint „a sikeres Közép-Ázsia sikeres Kazahsztánt jelent”, a regionális integráció elmélyítése iránti bátor elkötelezettséget tükrözi. Ha ez az elv szélesebb körű elfogadottságot nyer a többi térségbeli nemzet körében, akkor ez lehet a kulcsa az egységes Közép-Ázsia hosszú távú sikerének.
(Források: The Diplomat; Eurasianet; Asian Times)
Az írást jegyezte: Matus Tibor
(Az írás eredetileg a makronom.eu blogon jelent meg, itt olvasható.)
