„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Orosz szempontból az amerikai-ukrán tűzszünetbe jelenlegi formájában belemenni egy lábon lövéssel érne fel, pont akkor abbahagyva a műveleteket, amikor azok üteme felgyorsult”
Fotó:EUROPRESS/Diego Herrera Carcedo/ANADOLU/Anadolu via AFP
Hazai idő szerint kedd este, több mint 9 órás intenzív tárgyalási folyamatot követően jelentős meglepetést okozva Ukrajna és az Egyesült Államok megbízottjai bejelentették 30 napra szóló tűzszüneti tervezetüket. Utóbbi lényegében a Keir Strarmet-Emmanuel Macron duó által kidolgozott, egy hónapos részleges fegyvernyugvás kibővített változataként fogható fel. Immár nem csupán légi és vízi, hanem teljes körű tűzszünetet elrendelve a harcoló felek közt.
„Azaz a fegyvernyugvás nem csupán a vízi és légi, de a szárazföldi műveletekre is vonatkozna”
Az elképzelés szerint a határidő lejártát követően, hasonlóan a gázai tűzszünethez, külön kölcsönös megállapodásokkal hosszabbítanák meg a tűzszünetet, amelynek részeként egyben a háborút lezáró béketárgyalások aktív szakasza is megkezdődne. Fontos megjegyezzük, hogy „Ukrajna béke iránti elköteleződését” látva az Egyesült Államok azonnali hatállyal feloldotta a hírszerzési információk átadására vonatkozó korlátozásait, valamint egyben a nagyjából egy hete befagyasztott fegyverszállítások is újraindultak Kijevbe.
A lehetséges tűzszünet kérdésével a legutóbbi Pergőtűzben is foglalkoztunk
Azaz az amerikai támogatás – az egyéb nyugati szállításokkal együtt – még egy ideiglenes tűzszünet ideje alatt is ugyanúgy, szünetmentesen érkezne Ukrajnába, lehetővé téve Kijev megcsappant készleteinek újratöltését.
„Szintén fontos kitétel az is, hogy maga tűzszüneti rezsim csakis akkor lép életbe, ha azt mindkét fél elfogadja, avagy Marco Rubio szavaival élve <a labda Oroszország térfelén pattog>”
Vélhetően záros határidőn belül Donald Trump közel-keleti és részben ukrajnai ügyekért felelős különmegbízottja, Steve Witkoff is Moszkvába utazik a megállapodás részleteivel, illetve Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó is már felvette a kapcsolatot orosz kollégáival. Továbbá Donald Trump szerint nem kizárt egy újabb telefonbeszélgetés az orosz elnökkel.
„Mit jelentene a tűzszünet Moszkvának?”
Ha a tűzszüneti tervezet eddig megjelent nyilvános részleteiből indulunk ki – miután a színfalak közt megköttetett esetleges egyéb tételekbe egyelőre nem láthatunk bele –, akkor ez a tervezet csakis Ukrajnának és az Egyesült Államoknak kedvez. Oroszország számára kifejezetten előnytelen lenne, miután az amerikai hírszerzési és fegyveres támogatás a megnövelt európai ígéretek mellett azonnali hatállyal visszaállt, lehetőséget teremtve Kijev számára soraik rendezésére.
Rubio és Waltz közös nyilatkozata az Ukrajnába irányuló amerikai fegyverszállítások újraindításáról
30 nap a harctéren hosszú idő – főleg a kurszki front berogyásával –, ahol Kijev gyakorlatilag szabad kezet kapva jutna lélegzetvételhez. Az egy hónapos szünet lehetővé tenné Ukrajnának hadianyag készleteinek feltöltését, a meglévő védművek megerősítése mellett újabb védelmi vonalak kiépítését az érintkezési vonal mentén, illetve a már egy ideje elengedhetetlen rotációk kivitelezését. Mindezt rakétatámadások, drónhullámok és siklóbomba indítások veszélye nélkül.
„Avagy a 30 nap lejártával a harcok elkerülhetetlen kiújulásakor lényegében mostani állapotához képest Ukrajna egy sokkalta erősebb pozícióban ugorhatna be az összecsapások következő etapjába”
Ahogyan pedig azt számos orosz politikus is már megjegyezte Putyintól Lavrovon át Belouszovig, Moszkva egyáltalán nem érdekelt egy átmeneti tűzszünetben. Gyakorlatilag egy ilyen megállapodást orosz szempontból egy újabb Haszavjurtként vagy Minszk 3.0 lehetne értelmezni, ahol ismételten csőbe húznák az orosz diplomáciát, a Rubio által emlegetett „jóindulat jegyében”.
Az EBESZ által közvetlenül a mostani háború kitörése előtt, 2022. február 14-22 közt rögzített tűzszünet-sértések a Donbassz területén
Forrás:EBESZ
Moszkva pedig a Kijev környéki csapatkivonás és gabonaszállítási folyosók kudarca után megtanulta, hogy háborúban az ilyen „jóindulati gesztusok” csakis saját későbbi pozícióit rontják. Na meg arról nem is beszélve, hogy pont akkor született meg az amerikai-ukrán ötlet, amikor éppen lendületet nyert az ukrán csapatok kiszorítása Kurszkból. Abból a Kurszkból, amit még korábban Kijev ütőkártyaként akart felhasználni a béketárgyalásokon.
„Mellesleg a korábbi eseményeket tekintve egy nagyon érdekes mintázat rajzolható fel ukrán oldalról a tűzszünetre és békére való hajlandóság tekintetében”
Avagy egy nagyobb potenciális vereség küszöbén – mint történt az az ilovajszki vagy debalcevoi katlanoknál, illetve részben a jelenlegi háború első napjaiban – hirtelen Kijev addig nem mutatott békevágya új lendületet kap. Persze csak szóban, miután ahogyan azt a minszki vagy az isztambuli megállapodások kudarca is megmutatta, lélegzetvételhez jutva az ukrán politika nyugati szponzoraival karöltve örömmel dobja el a korábban tett ígéreteit.
A debalcevoi katlan
Forrás:Wikipedia
További kérdéseket vet fel Kijev valós szándékait illetően az a tény is, hogy éppen a szaúdi tárgyalások napján indította meg a háború addigi legnagyobb, közel 340 darabos dróntámadását Moszkva és egyéb oroszországi célpontok ellen. Méghozzá úgy, hogy Andrij Kovalenko, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács – RNBO – Dezinformáció Elleni Központjának vezetője szerint a támadás célja az akkor még csak részleges tűzszünet kikényszerítése lett volna. Valós békében érdekelt fél ilyet nem mond.
„Orosz szempontból az amerikai-ukrán tűzszünetbe jelenlegi formájában belemenni egy lábon lövéssel érne fel, pont akkor abbahagyva a műveleteket, amikor azok üteme felgyorsult”
Miközben állítólagosan előkészítés alatt áll egy átfogó tavaszi-nyári offenzíva is. Ráadásul jelen helyzetben a korábban megfogalmazott háborús célok közül gyakorlatilag egy sem teljesült Ukrajna demilitarizálásától és denacifikálásától kezdődően az orosz kisebbség jogainak biztosításán át egészen a 4 egykori ukrán megye egészének elfoglalásáig.
„Miként reagálhat a tűzszüneti javaslatra Moszkva?”
Ha tippelni kéne akkor Moszkva egyfajta puha visszautasítást készít elő saját oldalról, úgy, hogy a külvilág számára ne úgy tűnjön mintha csuklóból hárították volna az amerikai-ukrán javaslatot. Ennek része természetesen az időhúzás. Avagy teljes hosszában szépen megfutják a diplomáciai köröket, fogadják a papírokkal Witkoffot, megvendégelik, meghallgatják, eltrécselnek vele, majd a repülőtér betonján mosolyogva búcsúznak tőle, hogy x naptári napon belül megküldik a teljes hivatalos választ. Bizánci udvari politika érdeklődést színlelve.
Az ukrajnai frontok állása 2025.03.11-én
Forrás:Rybar
Persze vélhetően Moszkva részben majd valamilyen adott részletet kiemelő indokkal – pl csak akkor megy bele, ha leállítják a fegyverszállításokat vagy feloldják a szankciókat – fogja első körben az ajánlatot visszautasítani, ahol emellett nem fogja győzni Vlagyimir Putyin 2024 júliusi feltételeit hangoztatni.
Az Oroszország által sajátként tekintett 4 megye kiterjedése
Forrás:9111.ru
Utóbbi részeként csakis akkor kezdődhetnek meg a béketárgyalások, ha Ukrajna kivonja saját csapatait az Oroszország által alkotmányosan sajátnak tekintett Herszon, Zaporozsje, Donyeck és Luganszk megyék teljes – azaz 2014-es közigazgatási határok szerinti – területéről. Erre pedig még a mostani helyzetben sincs esély.
„Ahogyan azt számos elemző már megfogalmazta – köztük orosz oldalról például Dmitrij Trenyin – amíg az Egyesült Államok csak tüneti kezelést kíván az ukrajnai háborúra adni és nem akarja annak a kiváltó okait kezelni, addig aligha következhet be fegyvernyugvás”
A mostani tervezet is gyakorlatilag úgy akar tűzszünetet elérni, hogy figyelmen kívül hagyja a korábban már számtalanszor felsorolt orosz érdekeket/véleményket. Ezzel viszont már kezdettől kudarcra van ítélve. Így viszont ahogyan Rubio és Trump is említette, a tűzszünet kudarcával a háború nem csak folytatódni fog, de nem kizárt, hogy a mostaninál is nagyobb intenzitás mellett.
Lehet, hogy Washington módszere a Közel-Keleten működött, egy lényegében blokád alá vett Gáza és egy, az amerikai fegyverszállításoknak jelentősen kitett Izrael esetében, de Ukrajna egy teljesen más konfliktus.
„A lehetséges orosz válasz tekintetében különösen érdekesnek ígérkezett Vlagyimir Putyin szerdai kurszki látogatása”
A 2024 augusztusi kurszki ukrán betörést követően ugyanis első alkalommal látogatott az orosz államfő a régióba, ahol Valerij Geraszimov vezérkari főnökkel közösen tekintette át az aktuális helyzetet. Maga a látogatás és annak helyszíne a nemrégiben bejelentett amerikai-ukrán tűzszüneti tervezet fényében kifejezetten szimbolikus jelentőségű. Ugyanis, mint az az alábbi videón is látható, az orosz államfő az általa csak rendkívül ritkán hordott katonai egyenruhát viselve érkezett meg abba a Kurszkba, amelyet ahogy már említettük, korábban az ukrán fél még tárgyalási alapként tekintett a későbbi béketárgyalásokat illetően.
Putyin említett kurszki látogatása
Szintén üzenetértékű Putyinnak a Geraszimovval közösen tett nyilatkozata is, amely során míg utóbbi bejelentette az orosz csapatok további behatolását az Ukrajna részét képező Szumi régióba. Putyin minderre rákontrázva kijelentette, hogy a későbbiekben Oroszország biztosítása érdekében szükségessé válhat egy biztonsági zóna kialakítása az orosz-ukrán határ mentén.
„Avagy, akárcsak ahogyan a 2024 augusztusi <Mi folyik Kurszkban?> című írásunkban is megfogalmaztuk, Kurszk visszafoglalása után az orosz célok közt fog szerepelni egy, a harkovihoz hasonló, 5-10-15 kilométer széles pufferzóna kialakítása Szumiban – és potenciálisan a többi határmenti régióban – is”
Egyben a Bloomberg információi szerint Putyin a tűzszüneti tárgyalások elhúzása mellett vélhetően saját feltételéül szabhatja meg az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások leállítását. Ismételten igazolva azon általunk feltételezett „diplomáciai balettot”, amelynek vége komolyabb ukrán-amerikai engedmények hiányában a tűzszüneti tervezet kudarca lesz.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
hufi says:
Gondoljunk bele: rengeteg élőerőt, hadianyagot biztosított Moszkva, hogy megvédje, oltalmazza övéit a Donbasszban, nehogy má’ ezt lenulláza a Haladárok kedvéért.
Ha belemenne ebbe a gazemberségbe Putyin, megszünne Oroszország, rablók prédájává válna.
csakafidesz says:
Valahol korábban leírtam, hogy a Fehér Házban azért voltak szokatlanul kemények Zelenszkijjel, mert mielőbb meg akarják kapni a színesfémek kitermelésének jogát. Puhítják, puhítják Zelenszkijt, meglebegtetve a teljes hatalomvesztés lehetőségét a lithium, titánium, urán, és egyéb nyersanyagok mielőbbi megkaparintása érdekében. Tipikus rablókapitalista mentalitás. Lehetetlen a kongói bányákra nem gondolni. Az érthetőség kedvéért. A kongói bányák kincsei sok céget gyarapítottak eddig, de az őshonos bantu népcsoportok nem részesültek a javakból. Annyiból az övéké a sok ásványi kincs, hogy szerény fizetség ellenében elmehetnek kitermelni az érceket..
A tűzszünet? Nos bányászni, ipart űzni csak úgy lehet, ha nem röpködnek rakéták az ember feje fölött. De a tényleges békére, a lehetséges határokra, a demilitarizált övezetekre kidolgozott tervek, sőt elképzelések sem láttak eddig napvilágot. Mivel Putyint ez utóbbi érdekli alig hihető, hogy boldogan elfogad minden javaslatot, és rábólint az amerikai-ukrán elképzelésekre.
Trump büszke arra, hogy Amerika érdekeit képviseli, és ezt leplezetlen nyíltsággal teszi. Eddigi lépései alapján elég erőszakosnak tűnik a politikája.