Jogaikért tüntető románok Ukrajnában
Fotó:balkanist.ru
Nem csillapulnak az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek indulatai. Mint ahogy az várható volt, e kisebbségek felháborodva fogadták, hogy a rada nem tárgyalta a Makszim Buzsanszki képviselő által a oktatás ukránosításának három évvel történő kitolására vonatkozó javaslatát. Tovább fokozta az elégedetlenséget, hogy a közigazgatási reform keretében kompakt kisebbségi közösségeket próbáltak szétszabdalni a járások új határainak meghúzásával.
„Míg azonban a magyarok vagy a bolgárok tiltakoztak, és az anyanemzetük kormányaihoz fordultak segítségért, a románok hallgattak. Ám most az ukrajnai román kisebbség képviselői is Bukaresthez fordultak segítségért jogaik sérülése miatt”
Mint az eurázsiai térséget érintő híreket, elemzéseket összeszedő orosz portál, az eadaily.com írta, 150 ezres, a szintén románul beszélő moldovánokkal együtt mintegy félmilliós román közösség vezetői az oktatási és a közigazgatási törvény rendelkezéseit egyaránt kifogásolják. Mint fogalmaznak, a hivatalos állami politikában az ukránosítás jól szervezett, szisztematizált folyamata zajlik. Ez a legfájdalmasabban az anyanyelvi oktatás további lehetőségeit érinti, de a csernovci területen a közigazgatási-területi reform is hátrányosan érinti az itt tömbben élő románságot. Eddig ugyanis a megye 11 járásából négyben a románok többséget alkottak, míg a 3-4 makrorégió kialakításával egy-egy területi egységen belül nagyjából 12,5 százalékra csökken az arányuk. A kisebbség képviselői meg vannak győződve arról is, hogy ezzel elveszítik a parlamenti képviseletüket is, mint ahogy helyi szinten is erősen sérül a képviseletük. Így aztán még kevésbé lesznek képesek megvédeni a jogaikat, megőrizni nemzeti identitásukat.
„Mint figyelmeztetésül megjegyzik, az ukrán közéleti vitákban az a kép alakult ki, hogy csak Magyarország, Lengyelország és Oroszország (de Bulgária is – a szerk.)áll ki az ukrán asszimilációs politikával szemben, míg Románia elfogadja azt”
A 20 szervezetet tömörítő román kisebbségi tanács vezetői arra kérik a román kormányt, hogy Budapesthez (az oktatási törvény kérdésében) és Szófiához (a közigazgatási határok kérdésében) hasonló kompromisszumra jusson Kijevvel.
A portál által megkérdezett elemzők szerint a román kisebbség kérése minden bizonnyal meghallgatásra talál Bukarestben, ám az kérdés, hogy a várható kiállás miként hat majd az ukrán-román viszonyra. A decentralizáció kérésében a magyar és a bolgár kormánnyal folytatott egyeztetések szerintük azt mutatják, hogy ezt a problémát csendben is meg lehet oldani, ám ennek ellenére nem zárható ki az újabb botrány sem. A szakértők ugyanakkor megjegyzik azt is, hogy
„Volodimir Zelenszkij csapata a kisebbségi kérdésben elődje politikáját folytatja, így legfeljebb részleges engedményekre kész”
Már csak azért is, mert ellenkező esetben a nacionalista hangadókkal és hangulattal ütközve politikai zsákutcába manőverezné magát. Pedig enélkül is nehéz helyzetben van.
Az azonban egyértelműen látszik, hogy a kisebbségi kérdésekben nemcsak Oroszország emeli fel a hangját, de a kemény és eddig következetes politikát folytató Orbán Viktor mellett kiállnak a bolgárok és nem tehetnek mást a románok sem. A lengyel álláspont valamivel bonyolultabb, hiszen Varsónak fontosabbak a geopolitikai szempontok, így élesen nem ütközik Kijevvel.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater