Miközben Magyarország továbbra sem kapja meg a neki járó uniós forrásokat, az Európai Unió újabb 50 milliárd eurós támogatást adna Ukrajnának. Mivel azonban a költségvetés ezt a terhet már nem bírja, Brüsszel még több befizetést kérne a tagállamoktól, és a további hitelfelvételt sem zárja ki. A háborújának kezdete óta az EU és tagállamai mintegy 80 milliárd euró összegű támogatást bocsátottak Ukrajna és az ukrán nép rendelkezésére. De meddig bírja még az uniós költségvetés Ukrajna támogatását? A cikk eredetileg a Demokrata című hetilapban jelent meg.

Az Európai Unió 18 milliárd eurós keretű makroszintű pénzügyi támogatás keretében a közelmúltban 1,5 milliárd eurót folyósított Ukrajna számára. A támogatás segíteni fogja Ukrajnát abban, hogy továbbra is folyósítsa a béreket és nyugdíjakat, és fenntartsa az alapvető közszolgáltatásokat, például működtesse a kórházakat és az iskolákat, illetve gondoskodjon a lakóhelyüket elhagyó személyek lakhatásáról. Az uniós pénzforrások azt is lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy biztosítsa a makrogazdasági stabilitást, és helyreállítsa a háború során elpusztított kritikus infrastruktúrát, például az energetikai infrastruktúrát, a vízvezetékeket, a közlekedési hálózatokat, az utakat és a hidakat. Az Európai Unió azért hozta létre ezt a keretet, hogy stabil, kiszámítható és jelentős pénzügyi támogatással segítsen Ukrajnának fedezni az azonnali finanszírozási szükségleteit 2023-ban. A mostani kifizetéssel együtt Ukrajna idén már 13,5 milliárd eurót kapott a makroszintű pénzügyi támogatás (MFA+) keretében.

A kifizetést megelőzően az Európai Bizottság megállapította, hogy Ukrajna eleget tett a pénzeszközök átlátható és hatékony felhasználását biztosító jelentéstételi követelményeknek. Ukrajna jelentős előrelépést tett a jogállamiság megerősítése, a pénzügyi stabilitás javítása terén, és javította az üzleti klímát is.

„Ismerve az ukrajnai korrupció mértékét, valamint a jogállamiság helyzetét, a sajtó egyenirányúsítását, és az ellenzéki pártokra még a háború kirobbanása előtt nehezedő egyre nagyobb nyomást, kijelenthetjük, hogy az Európai Unió döntése politikai hátterű. Ukrajna ugyanis olyannyira nem felel meg a Brüsszelben felállított, és az uniós tagokon számon kért kritériumoknak, hogy még a katonai segélyek egy részét is ellopják”

Ezt már az Egyesült Államok is felrótta Kijevnek, miközben Brüsszel úgy tesz, mintha nem ismerné a valós ukrajnai helyzetet. Ez az álszent magatartás azt is világossá teszi, hogy a Magyarországra és Lengyelországra nehezedő nyomás, a támogatások és a gazdaságoknak a kovid utáni újraindulását segítő pénzek visszatartása is politikai alapú, és a nyomásgyakorlás egyik eszköze. De látva az uniós költségvetésben tátongó hatalmas lyukakat, még abban sem lehetünk biztosak, hogy a Magyarországnak járó uniós források egyáltalán megvannak.

„Az orosz-ukrán háború 2022. február 24-i kezdete óta az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás valamivel több mint 8o milliárd eurót – mintegy 40 milliárdot gazdasági támogatás, 17 milliárdot az EU területén tartózkodó menekültek támogatása, 21,16 milliárd EUR-t katonai támogatás formájában, 670 millió eurót pedig az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében – tesz ki”

Ez magában foglalja az EU központi kasszájából, a tagállamokból és az európai pénzügyi intézményekből Ukrajnának nyújtott pénzügyi, humanitárius, sürgősségi költségvetési és katonai támogatást, valamint a háború elől menekülő ukrán állampolgárok szükségleteinek kielégítésére rendelkezésre bocsátott forrásokat.

Az Európai Unió a makroszintű pénzügyi támogatás keretében 2022-ben 7,2 milliárd eurót bocsátott rendelkezésre hitelek és vissza nem térítendő támogatások formájában. E pénzügyi segítség arra hivatott, hogy megerősítse Ukrajna stabilitását, valamint kielégítse az ország azonnali és legsürgetőbb finanszírozási igényeit. A Tanács 2022 decemberében jogalkotási csomagot fogadott el, amely lehetővé fogja tenni az EU számára, hogy 2023-ban 18 milliárd EUR összegű pénzügyi segítséget nyújtson Ukrajna számára.

„A csomag céljai rövid távú pénzügyi segítséget nyújtani, finanszírozni Ukrajna azonnali szükségleteit, támogatni a kritikus infrastruktúra helyreállítását, a háború utáni fenntartható újjáépítés kezdeti lépéseit, végső soron pedig segíteni Ukrajnát az európai integráció felé vezető úton”

A Tanács ezen kívül még a háború kirobbanása után rendeletet fogadott el, amely egyes ukrán termékek tekintetében ideiglenes kereskedelmi liberalizációt és egyéb kereskedelmi engedményeket tesz lehetővé. Így felfüggeszti az összes vámot, az Ukrajnából való behozatalra kivetett dömpingellenes vámok beszedését, valamint a közös importszabályok alkalmazását az Ukrajnából származó behozatal tekintetében.

Az Európai Unió ezen kívül a nyár végéig 733 millió eurós humanitárius támogatást különített el az Ukrajnában dúló háború által sújtott polgári lakosság megsegítésére. Ebből 685 millió euró jut Ukrajnának, 48 millió pedig a Moldovában tartózkodó menekülteknek és az ottani befogadó családoknak. A tagállamok emellett 1,89 milliárd eurót különítettek el az Ukrajna számára nyújtott humanitárius segítség finanszírozására. Az EU és tagállamai együttesen 2,62 milliárd eurót mobilizáltak. Ukrajnában eddig közel 16 millióan részesültek humanitárius segítségnyújtásban az EU-nak és más adományozóknak köszönhetően.

„Az ENSZ becslései szerint 17,6 millió ukrán továbbra is humanitárius segítségre szorul”

Az Európai Unió támogatást nyújt az ukrán hadsereg számára is. A Tanács 16 millió eurós támogatási intézkedést fogadott el az ukrán fegyveres erők kapacitásépítésének támogatására, és az Európai Békekeret révén 3,6 milliárd eurót mozgósított azzal a céllal, hogy megerősítse az ukrán fegyveres erők képességeit és védelmezze a polgári lakosságot. Az uniós tagállamok által nyújtott katonai támogatással együtt az Ukrajnának nyújtott teljes uniós katonai támogatás a becslések szerint megközelíti a 12 milliárd eurót. Emellett az uniós katonai támogatás részét képezik az Ukrajnát támogató katonai kiképzési missziók.

A háború következtében közben emberek milliói keresnek menedéket az EU-ban és a Moldovában. Az EU ezért aktiválta, és 2025. március 4-ig meghosszabbította az átmeneti védelemről szóló irányelvet, amely arra hivatott, hogy enyhítse a nemzeti menekültügyi rendszerekre nehezedő nyomást, és lehetővé tegye, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek EU-szerte harmonizált jogokat tartózkodási jog, munkavállalási és lakhatási jog, orvosi ellátás igénybevételének joga, szociális ellátás igénybevételének joga, az oktatásban való részvétel joga a gyermekek számára – élvezhessenek. Mintegy 775 ezer diák iratkozott be 26 uniós ország és schengeni társult ország iskolarendszereibe. A háború kezdetekor az EU összesen mintegy 17 milliárd eurós olyan forrást azonosított, amelyet a tagállamok átcsoportosíthatnak a kohéziós és a világjárvány utáni helyreállítást célzó alapokból, hogy támogassák az Ukrajnából érkező menekülteket az olyan sürgős szükségleteik kielégítésében, mint például a lakhatás, az oktatás, az egészségügy és a gyermekgondozás.

„Az Ukrajnának a háború kirobbanása óta nyújtott nyugati katonai, humanitárius és pénzügyi támogatás 2023 szeptemberéig mintegy 323 milliárd dollárt tett ki”

A legtöbb segítséget az ukrán hadsereg az Egyesült Államoktól (107 milliárd dollár), Németországtól (23 milliárd dollár) és Nagy-Britanniától (15,2 milliárd dollár) kapott. Egyre inkább látszik azonban, hogy az ukrajnai háború költségeit a nyugati blokkon belül Washington az Európai Unióra terhelné. Brüsszel pedig még elébe is megy ezeknek e kéréseknek. Az Európai Bizottság még a nyár elején tett javaslatot arra, hogy 50 milliárd euró összegben kiszámítható és rugalmas támogatást nyújtson Ukrajnának a 2024-2027 közötti időszakra.

Annak ellenére, hogy a költségvetés láthatóan egyre kevésbé bírja Ukrajna támogatását. Az Európai Bizottság félidős felülvizsgálata ezért újratárgyalja az uniós kiadási prioritásokat, mivel az energiaválság és az új iparágak támogatása további forrásokat igényel, miközben az olyan uniós programok, mint az Erasmus+ és az EU4Health is költségvetési megszorításokkal nézhetnek szembe.

„A probléma az, hogy a jelenlegi időszak prioritásai egyre változnak, és a három évvel ezelőtt elfogadott összegek töredékei annak, amire az Európai Uniónak idén szüksége van. Ennek oka az ukrán-orosz háború okozta energiaválság és az Ukrajnának nyújtott támogatás”

Eközben az Egyesült Államok zöld iparágak támogatásáról szóló döntése még nagyobb nyomást gyakorolt az EU-ra, hogy finanszírozza saját iparágait. Ennek eredményeként a jelenlegi költségvetésben nincs mozgástér, ami arra késztette a Bizottságot, hogy a 2023-as félidős felülvizsgálatban a pénzügyi keret növelését javasolja, hogy elkerülje az új programok leépítését. A Bizottság 66 milliárd euróval több pénzt kért a tagállamoktól négy fő prioritás – pénzügyi támogatás Ukrajnának, a migráció kezelésének támogatása, további pénzösszegek a következő generációs EU növekvő hitelfelvételi költségeinek fedezésére, végül egy új platform az európai stratégiai technológiák számára, a meglévő források átcsoportosításával együtt, hogy az EU versenyképesebbé váljon egy sor új technológia területén – megvalósítása érdekében.

„Ebből is látszik, hogy Ukrajna támogatása meghaladja az Európai Unió lehetőségeit, tovább gyengíti a gazdaságok versenyképességét, és lassan ellehetetleníti a tagországok támogatását”

Brüsszel mindezt még azzal tetézné, hogy mintegy kárpótlásként a NATO-tagság elmaradásáért, Ukrajnát gyorsított eljárásban venné fel az Európai Unióba. Nem gondolva arra, hogy ez Ukrajnát kívül minden országot nettó befizetővé téve egyrészt szétfeszítené magát az EU-t, másrészt Kijev agresszív stílusának, a korrupciótól a bűnözésig a belső problémáinak az importálásával pedig tovább gyengítené Európa biztonságát.

(A cikk eredetileg a Demokrata című hetilapban jelent meg, itt olvasható.)