Jurij Basmet újra Magyarországon

2026. ápr. 08.

#moszkvater

MEGOSZTÁS

Hosszú idő után tér vissza Budapestre a legendás Jurij Basmet, hogy az általa 14 évvel ezelőtt életre hívott Orosz Ifjúsági Szimfonikus Zenekarral lépjen a Magyar Állami Operaház színpadára. Az együttes Oroszország egyik legjelentősebb tehetséggondozó műhelye, és története során már meghódította a világ legendás koncerttermeit. A zenekart az alapító Jurij Basmet vezényli, aki világhírű szólista, a Berlini Filharmóniától a Carnegie Hallig a világ legfontosabb pódiumainak vendége, a Sonning- és a Grammy-díj birtokosa. A hangverseny műsora az orosz zeneművészet három évszázadát kapcsolja össze.

Kovács Eleonóra írása a #moszkvater.com számára

„Április 7-én ismét Magyarországra, egyik első sikereinek helyszínére ezúttal karmesterként érkezik a Grammy-díjas Jurij Basmet” #moszkvater

„Április 7-én ismét Magyarországra, egyik első sikereinek helyszínére ezúttal karmesterként érkezik a Grammy-díjas Jurij Basmet”
Forrás:opera.hu

A brácsa, hivatalos nevén mélyhegedű szólóhangszerként ritkán hallható a koncert termekben, lemezfelvételeken. Számos brácsás vicc létezik – a brácsások kárára, bár szólamuk jelenti a zenekarban a harmóniai és gyakran a ritmikai alapot. Egyedül a brácsások játszanak altkulcsban, ez is a hangszerjáték egyik különlegessége. Sokan úgy vélik, hogy brácsásnak az áll, aki kevésbé tehetséges a hegedűn, de ez nem így van. Talán az egyik legkorábbi, de mindenképpen jelentős mű Hector Berlioz Harold Itáliában című műve, amely ugyan nem versenymű, de a brácsa kiemelt szerepet kap a szimfóniát, a programzenét és a versenyművet ötvöző kompozícióban. A darab Paganini felkérésére készült. A 20. században – talán annak is köszönhetően, hogy például Hindemith is játszott a hangszeren – számos brácsára készült mű született.

Jurij Abramovics Basmet (Юрий Абрамович Башмет) korunk egyik legkiválóbb, legelismertebb brácsása. 1953. január 24-én született Rosztovban, de Lvovban nőtt fel, a hegedűtanulást édesanyja ösztönzésére kezdte. Azonban Jurij inkább a gitárt részesítette előnyben. Ne feledjük, hogy akkoriban többek között a Beatles határozta meg az új zenei világot. A popzene nem csak a nyugati, de a keleti, szocialista országokban élő fiatalok számára is energiát adott, jelképezte a szabadságot. A gitár olyannyira sokat jelentett a művészi, klasszikus zenét tanuló Jurij számára, hogy egy barátja tanácsára áttért a hegedűről a brácsára. A tanács a következő volt:

„Sokkal kevesebb időre lenne szükséged a gyakorláshoz, mert ha továbbra is hegedülsz, napi öt, hat, hét órát kell gyakorolni. A brácsázáshoz sokkal kevesebb gyakorlás is elég, és akkor több időd marad a gitárra!”

Ez természetesen nem így van, a brácsásoknak is ugyanannyit kell gyakorolniuk, mit a hegedűsöknek, csellistáknak vagy nagybőgősöknek.

Jurij 1971-ben a Moszkvai Konzervatóriumban tanult, és ebben az időszakban döntötte el, hogy a brácsát választja a gitáros karierrel szemben. A főiskolai évek alatt, 1975-ben második helyezést ért el a Budapesti Nemzetközi Brácsaversenyen, a következő évben megnyerte az ARD Nemzetközi Versenyt (Bartók Béla Brácsaversenyét játszotta). Nem csoda, hogy 1978-ban főiskolai tanárként kezdett dolgozni, 25 évesen ő volt az intézmény legfiatalabb tanára. A nyugati országokba szervezett koncert turné az akkori Szovjetunióban élők számára majdnem elérhetetlen volt, Basmet mégis utazhatott.

„Előbb koncertezett a Concertgebouw-ban, vagy a Scalában, mint a Moszkvai Konzervatórium nagytermében. Ő volt az első, aki a Carnegie Hallban brácsa estet tarthatott”

Kétszer is megalapította a Moszkvai Szólisták együttest, az első zenekar tagjai nem tértek vissza a Szovjetunióba. 1985 óta vezényel is, 2002-ben az Új Oroszország Állami Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője és karmestere lett. Tíz évvel később megalapította az Orosz Ifjúsági Zenekart, 28 város 79 fiatal zenésze alkotta az együttest. Basmet tehát zenekar alapítóként, karmesterként és brácsaművészként is ismert, nem beszélve a tanári tevékenységéről. Politikai szerepet is vállalt, 2014 márciusában számos művésszel – például Valerij Gergijev -, kulturális szereplővel együtt aláírta a Krím-félszigetre irányuló katonai beavatkozásról szóló levelet, ezért a lvivi Nemzeti Zeneakadémia elvette tőle a professzori címet.

„Április 7-én ismét Magyarországra, egyik első sikereinek helyszínére ezúttal karmesterként érkezik a Grammy-díjas Jurij Basmet”

Az általa életre hívott Orosz Ifjúsági Szimfonikus Zenekart vezényli, amely most első alkalommal mutatkozik be a budapesti közönségnek. A koncert címe: A legenda és a jövő virtuózai. Az Operaházban megrendezett koncert orosz programból áll, Csajkovszkij megunhatatlan, reklámból, filmekből is ismert Rómeó és Júlia – nyitányfantáziája, Kuzma Bodrov Zenekari kalauz című variációsorozata, végül Sosztakovics nagyszabású 5., d-moll szimfóniája szólal meg.