//Bolgár koalíció nyugati parancsra
Marija Gabriel és Nikolaj Denkov közös sajtótájékoztatójukon Szófiában 2023. május 22-én #moszkvater

Bolgár koalíció nyugati parancsra

MEGOSZTÁS

Ismét választott kormánya van Bulgáriának, de a két koalíciós partner egyikének sincs sok oka az örömre. Mind a neoliberális Folytatjuk a változást, mind a jobbközép GERB súlyos népszerűségvesztéssel fizet a koalícióért. Közben az ellenzék már új választásokat követel. A hét végén Szófiában a parlament épülete előtt egyszerre két párt, a Vazrazsdane és a Levica is tüntetést szervezett, és többezer fő követelte a PP/GERB kormány lemondását. „Ennek a kormánynak még ma mennie kell!”-skandálták.

Marija Gabriel és Nikolaj Denkov közös sajtótájékoztatójukon Szófiában 2023. május 22-én #moszkvater
Marija Gabriel és Nikolaj Denkov közös sajtótájékoztatójukon Szófiában 2023. május 22-én
Fotó:EUROPRESS/DIMITAR KYOSEMARLIEV/AFP

A napokban letette hivatali esküjét a Denkov-Gabriel kormány, miután a két pártelnök, Kiril Petkov és Bojko Boriszov hátraléptek és nem jelölték magukat kormányfőknek. A nagy kérdés az, hogy sikerül-e végre véget vetni a közel két éve tartó kormányzás képtelenségnek, vagy marad a bizonytalanság a bolgár belpolitikában. A 240 tagú képviselőházban a megjelent 201 képviselő közül 132 szavazott a kormány mellett, míg 69 ellene. Egyáltalán nem volt biztos, hogy a két párt belső ellenzéke is megszavazza a parlamentben az új kormányt, ezért a kormányoldal támogatásért fordult a török liberálisokhoz is, akik két szavazattal támogatták a kabinet létrejöttét. A bolgár szocialisták, a Vazrazsdane, és a Van ilyen nép pártok a kormány ellen szavaztak.

„Ezzel megvalósult a jobboldali szavazók rémálma, az április 2-án tartott parlamenti választásokon győztes, Bojko Boriszov vezette Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt lemondott a kormányalakítás jogáról, és átengedte azt a második politikai erőnek, a neoliberális Folytatjuk a változást/Demokratikus Bulgária pártszövetségnek (PP/DB). Így megalakult a korábban élesen szembenálló két erő, fogalmazhatunk úgy, hogy a tűz és a víz koalíciója”

 A két párt 18 hónapra szóló úgynevezett megosztott kormányzásban állapodott meg, amelyben az első kilenc hónapban a PP/DB adja a miniszterelnököt Nikolaj Denkov személyében, majd kilenc hónap múlva a volt uniós biztos, Marija Gabriel, a GERB jelöltje veszi át a kormányfői posztot. Erre vonatkozóan azonban nem készült írásos szerződés, csupán egy gentleman agreement.

A rotációs kormányzással kapcsolatban egy orosz lap találóan megjegyezte, „nyilvánvaló, hogy egy második Magyarország felemelkedése Délkelet-Európában nem érdeke az euroatlantistáknak. Ezért ezt elkerülendő nyúlnak az Európai Unió perifériáján lévő politikai elitek lojalitását biztosító különleges formákhoz, így jelen esetben az úgynevezett rotációs kormányzáshoz”.

„De csalódottak a liberális szavazók is, méghozzá azért, mert a PP párt éppen azokkal lépett koalícióra, akik ellen létrejöttek. Anno semmi más víziójuk nem volt ugyanis, mint az akkori Boriszov-kormány korrupciója ellen tüntetni”

Az idei őszi helyhatósági választásokon ezért a kompromisszumért mindkét párt jelentős szavazat vesztéssel számol. Lehet, hogy ezzel mindkét párt tisztában van, és ez is az egyik oka a kényszer koalíciónak?

Boriszovéknak lehetősége lett volna a hagyományos parlamenti pártokkal, a török liberális Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ), a Bolgár Szocialista Párttal és a Van ilyen néppel nevű pártokkal koalícióra lépni, de erről a nyugati nagykövetségek hallani sem akartak. Egy május végi kiszivárogtatott titkos konferencia anyagából időközben bizonyosságot nyert, hogy

„a koalíció nem szerelemből, hanem külföldi nyomás hatására jött létre”

A PP két elnöke, Kiril Petkov és Aszen Vaszilev folyamatosan egyeztettek a nyugati követségekkel, kiket delegáljanak a hatalomba. A külső nyomás célja az volt, hogy véget vessenek Rumen Radev államfő békepárti elnöki kormányzásának, bevonják Bulgáriát az Ukrajnának nyújtott fegyverszállításokba. Továbbá, idő előtt leváltsák Ivan Gesev főügyészt, majd egy progresszista főügyészt nevezzenek ki a helyére.

„Brüsszel és Washington az új bolgár kormánytól elvárja, hogy aktívan kapcsolódjon be a Kijevnek nyújtott fegyverszállításokba”

Egy német lap szerint Lengyelországnak nincs elég kapacitása, hogy szovjet kaliberű lőszerekkel elégítse ki az ukrán hadsereg igényeit, Bulgária viszont több mint 300 ezer lövedékkel rendelkezik, amelyeket Ukrajnába tud szállítani. Todor Tagarev védelmi miniszter két napja már sietve nyilatkozott is arról, hogy Bulgária számára milyen fontos katonai segítséget nyújtani Ukrajnának.

„A közvélemény döntő többsége közben aggódik, hogy Bulgáriát be akarják rángatni az Oroszország elleni háborúba. Mint ismeretes az ország lakosságának mintegy 60 százaléka hagyományosan oroszbarát”

A külföldi követségek és a bulgáriai NGO-k a kormány legsürgősebb feladatának Ivan Gesev főügyész idő előtti leváltását jelölték meg.  Bojko Boriszov pedig saját politikai túlélése érdekében feláldozta leghűségesebb szövetségesét. Gesev azonban nem adja könnyen magát. A múlt héten Bojko Boriszov, a héten Kiril Petkov mentelmi jogának felfüggesztését kérte, és ügyészségi eljárást indított mindkét politikus ellen. A volt miniszterelnököt azzal vádolják, hogy pénzmosásból származó pénzből mintegy 5 millió euró értékben vásárolt Barcelonában házat barátnőjének, Boriszlava Jovcseva volt manökennek, akitől egy kislánya született. Boriszov nem hajlandó lemondani mentelmi jogáról, ami nem vet jó fényt rá. Kiril Petkov ellen hamis nyilatkozattétel kapcsán indulna eljárás, mivel a politikus eltitkolta kanadai állampolgárságát, amikor két éve miniszternek nevezték ki.

„Jelenleg folyik jogi csűrcsavarás, hogyan lehetne alkotmánysértés nélkül mielőbb meneszteni Gesevet, mielőtt még a két mentelmi jog felfüggesztéséről a parlamentben szavazni kellene”

Közben Szófiában a parlament épülete előtt a hét végén már egyszerre két párt, a Vazrazsdane és a Levica is tüntetést szervezett, többezer fő a PP/GERB kormány lemondását, és új választások kiírását követelte. „Ennek a kormánynak még ma mennie kell” – skandálták.

MEGOSZTÁS

Magyarországi bolgár kertészek leszármazottjaként született 1951-ben Budapesten. A Budapesti Metropolitan Egyetem turizmus oktatója, a Kispesti Bolgár Nemzetiség elnöke, az Országos Bolgár Önkormányzat tagja, az önkormányzat mellett működő Bolgár Kutatóintézet főmunkatársa. A Magyar Nemzet napilapnak 2009-től rendszerességgel küldi tudósításait. Legfőbb kutatási területe a turizmuson kívül a Balkán problémái, a bolgár belpolitika, a bolgár történelem, a hazai bolgárság története, ezen belül a bolgár-magyar történelmi kapcsolatok feltárása. A hazai média és politikai intézetek Bulgária-szakértőként tartják nyilván.