Kezdőlap » x-demokrata » Beolvasztanák a kárpátaljai magyarságot?
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j3) és Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter (b3) megbeszélést folytat az ENSZ-közgyűlés ülésszaka alkalmából, New Yorkban 2019. szeptember 26-án #moszkvater

Beolvasztanák a kárpátaljai magyarságot?

Optimistán nyilatkozott az új ukrán külügyminiszter folytatott első megbeszélése után Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban tárgyalt Vadim Prisztajkóval. Szijjártó úgy látja,  könnyebb a párbeszéd az új ukrán vezetéssel, mint az az előzővel . Prisztajko ugyanis nyitottságot mutatott, egyben jelezte, hogy a kétoldalú viszonyban bármilyen kérdést fel lehet vetni, és egyértelműen kifejezte, hogy rugalmasak a kérdések megtárgyalásában. A magyar miniszter úgy értékelte, hogy megbeszélésük közelebb vitte a két felet ahhoz, hogy egy nem túl távoli jövőben új kezdetről beszélhessünk Ukrajna és Magyarország kapcsolatában.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j3) és Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter (b3) megbeszélést folytat az ENSZ-közgyűlés ülésszaka alkalmából, New Yorkban 2019. szeptember 26-án #moszkvater
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j3) és Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter (b3) megbeszélést folytat az ENSZ-közgyűlés ülésszaka alkalmából, New Yorkban 2019. szeptember 26-án
Fotó:MTI/KKM/Burger Zsolt

Egyáltalán nem ad okot ugyanakkor a bizakodásra, hogy Volodimir Zelenszkij ezidáig egyáltalán nem mutatott különösebb érdeklődést a kárpátaljai magyarság gondjai iránt. Az pedig kimondottan rossz hír, hogy a tervezett közigazgatási reform Kárpátalja 13 járásából mindössze három hagyna meg, ami súlyos következményekkel járhat a helyi magyarság számára. A magyarok lakta járásokat úgy olvasztanák bele más kerületekbe, hogy e közösség részaránya jelentősen csökkenne a többségi nemzethez tartozókhoz képest.

Rossz hír az is, hogy egyre szaporodó gondjai közepette az új ukrán elnöknek aligha a magyar kisebbség problémája lesz a legfontosabb. A rá várhatóan egyre jobban nehezedő nyomás miatt ráadásul nem mehet neki nyíltan a hangos nacionalista kisebbségnek, így a legjobb esetben jegelni fogja a nyelvhasználattal és az oktatással kapcsolatos kérdéseket. Halvány remény ugyanakkor, hogy eközben a jelenlegi, a kárpátaljai magyarokat is sújtó szabályozást egy új kisebbségi törvénnyel írná felül. Már, ha ezt a belpolitikai helyzet megengedi neki. A jelenlegi fejlemények szerint sajnos nem errefelé haladnak a dolgok.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.