„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Békülékeny lengyel hangok

2019. máj. 27.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Már hallatszik Varsóban azoknak a szakértőknek, diplomatáknak a hangja is, akik normalizálnák a kapcsolatokat Moszkvával

rp

Omar Momani rajza

Az Oroszországgal szembeni atlantista front egyik élharcosa Lengyelország. Magyarázza ezt eleve a lengyel-orosz kapcsolatok története, de az ország geopolitikai helyzete és az ebből fakadó biztonsági stratégiája is. A lengyelek jól ismerik és szeretik is az orosz kultúrát, ugyanakkor politikai értelemben a már említett történelmi múltból adódóan érthető, ám sokszor erősen eltúlzott félelmeket táplálnak Moszkvával szemben. Ezek a nem egyszer ellenséges érzelmek az átlagembertől a politikai elitig áthatják a társadalmat. Ezért aztán aligha lepődhetünk meg azon, hogy

„az Oroszország és a Nyugat között kiéleződött szembenállás közepette a Moszkvát hangosan bírálók kórusából is kihallatszott Varsó hangja”

Jól jellemzi a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi hangulatát, hogy meglehetősen durva indoklás közepette Vlagyimir Putyint nem hívták meg a II. világháború kitörésének jubileumi megemlékezésére.

„Ettől függetlenül Lengyelországban is egyre gyakrabban hallani olyan véleményeket, hogy az elvakult ruszofóbia sehová nem vezet, és már árt Lengyelországnak, így újra kellene gondolni a Varsó és Moszkva között az utóbbi időben ismét elmérgesedett viszonyt”

A kapcsolatok újraindítását ajánlók között vannak magas rangú katonák, politikusok és diplomaták is. S mindez akkor is figyelemre méltó változás, ha ez a téma a magyarországinál jóval kevésbé élesen felmerülő belpolitikai kérdés is.  Ez az átlagosnál mérsékeltebb megközelítés jellemezte a minap a Stratpoints Alapítvány által szervezett varsói konferencia egyes felszólalásait is.

Lengyelországnak feltétlenül javítania kell a megromlott kapcsolatát Oroszországgal. A konfrontáció nem szolgálja sem a szomszédok, sem Európa, sem a NATO érdekeit. Erről a lengyel katonai elhárítást 2008-tól 2013-ig vezető Janusz Kosek tábornok beszélt, emlékeztetve arra, hogy Oroszország Lengyelország szomszédja. Ezért aztán szerinte a normális kétoldalú kapcsolatok hiánya egyáltalán nem siker, hanem kudarc.

Hasonló szellemben szólalt fel a konferencián Katarzyna Pełczyńska-Nałęcz, aki 2012 és 2014 között a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, majd ezt követően 2016-ig Lengyelország moszkvai nagykövete volt. Az exdiplomata nyíltan arról beszélt, hogy Varsó kész átértékelni az orosz katonai fenyegetés nagyságáról eddig mondottakat. Mint aláhúzta, Lengyelországnak meg kell tudni védenie magát a reális veszélyekkel szemben, ám felesleges érthetetlen és irreális dolgokra készülnie.

„A közbeszédet azonban továbbra is a ruszofób vélemények és megközelítés uralják”

Olyanok, mint a washingtoni lengyel nagykövetség volt katonai attaséjáé, Jarosław Stróżyk tábornoké, aki szerint nem szabad alulértékelni az orosz katonai képességeket. Véleménye szerint Moszkva befolyásolni akarja a NATO tagországainak politikáját. Példaként az amerikai választásokba történt állítólagos beavatkozást hozta fel, amelyet azért már az Egyesült Államokban sem vesz komolyan a többség.

Hasonló véleményen volt Bronislaw Komorowski volt államfő is, aki szerint Lengyelországnak azért kell minél mélyebben integrálódnia a nyugati világba, hogy biztonságban legyen és a lengyelek még véletlenül se váljanak moszkovitákká. A „héják” közé tartozik a szárazföldi erők volt főparancsnoka Waldemar Skrzypczak is, aki azzal „nyugtatta meg” a jelenlévőket, hogy orosz agresszió esetén a Nyugat mindenképpen beveti az atomfegyvert. Ahogy fogalmazott, Lengyelország azért lépett be a NATO-ba, mert egyedül nem volt képes szembeszegülni Oroszországgal.

                                                                                                                        *

Szabadlábon Piskorski. Három évi előzetes letartóztatás után 200 ezer zloty (1 zloty 75 forint) letét ellenében szabadlábra helyezték Mateusz Piskorski lenygel politikust, a Zmiana (Változás) nevű baloldali, antiglobalista, a Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő Európa eszméjét hirdető, Lengyelország NATO tagságát ellenző, a ’90-es évek privatizációjának felülvizsgálatát követelő párt vezetőjét. Az aktivistát azzal vádolják, hogy együttműködött az orosz és a kínai titkosszolgálatokkal, míg támogatói politikai fogolynak tartják. A bíróság előzőleg 500 ezerről 200 ezerre változtatta a letét összegét. Piskorski nem hagyhatja el Lengyelországot és hetente háromszor meg kell jelennie a rendőrségen, s ügyében – amely sok tekintetben a Kovács Béla ellen folyó magyarországi eljárásra hasonlít – a tárgyalás továbbra is zárt ajtók mögött, a nyilvánosság kizárásával folyik. Piskorskit 2016-ban éppen a születésnapján, május 18-án fogták le, így a 42. születésnapját most szabadlábon ünnepelheti.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. A Szolicsnaja és a Wyborowna, valamint a barszcz és a borscs eléggé “közös nevezők.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

A „sencseni trojka” megrémíti Európát

2026. nov. 19.
„Európa sántikál és fél Putyintól”, „Európa sehol sincs”, „A csúcstalálkozó figyelmeztetésül szolgál az európai diplomácia számára”. Így ért...

Miért áll az orosz társadalom többsége Putyin mögött?

2026. nov. 19.
A miért tartanak ki az oroszok Vlagyimir Putyin mögött kérdésre a nyugati fősodor információs buborékban általában azt a magyarázatot kapja ...

Peking nem Ukrajnáról akar tárgyalni Sencsenben

2026. nov. 19.
Peking vonakodik attól, hogy az ukrajnai konfliktus is ott legyen a Hszi Csin-ping, Donald Trump és Vlagyimir Putyin részvételével december ...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK

© 2018-2026 - #moszkvater