Kezdőlap » x-demokrata » Békülékeny lengyel hangok

Békülékeny lengyel hangok

Már hallatszik Varsóban azoknak a szakértőknek, diplomatáknak a hangja is, akik normalizálnák a kapcsolatokat Moszkvával

Omar Momani rajza

Az Oroszországgal szembeni atlantista front egyik élharcosa Lengyelország. Magyarázza ezt eleve a lengyel-orosz kapcsolatok története, de az ország geopolitikai helyzete és az ebből fakadó biztonsági stratégiája is. A lengyelek jól ismerik és szeretik is az orosz kultúrát, ugyanakkor politikai értelemben a már említett történelmi múltból adódóan érthető, ám sokszor erősen eltúlzott félelmeket táplálnak Moszkvával szemben. Ezek a nem egyszer ellenséges érzelmek az átlagembertől a politikai elitig áthatják a társadalmat. Ezért aztán aligha lepődhetünk meg azon, hogy

„az Oroszország és a Nyugat között kiéleződött szembenállás közepette a Moszkvát hangosan bírálók kórusából is kihallatszott Varsó hangja”

Jól jellemzi a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi hangulatát, hogy meglehetősen durva indoklás közepette Vlagyimir Putyint nem hívták meg a II. világháború kitörésének jubileumi megemlékezésére.

„Ettől függetlenül Lengyelországban is egyre gyakrabban hallani olyan véleményeket, hogy az elvakult ruszofóbia sehová nem vezet, és már árt Lengyelországnak, így újra kellene gondolni a Varsó és Moszkva között az utóbbi időben ismét elmérgesedett viszonyt”

A kapcsolatok újraindítását ajánlók között vannak magas rangú katonák, politikusok és diplomaták is. S mindez akkor is figyelemre méltó változás, ha ez a téma a magyarországinál jóval kevésbé élesen felmerülő belpolitikai kérdés is.  Ez az átlagosnál mérsékeltebb megközelítés jellemezte a minap a Stratpoints Alapítvány által szervezett varsói konferencia egyes felszólalásait is.

Lengyelországnak feltétlenül javítania kell a megromlott kapcsolatát Oroszországgal. A konfrontáció nem szolgálja sem a szomszédok, sem Európa, sem a NATO érdekeit. Erről a lengyel katonai elhárítást 2008-tól 2013-ig vezető Janusz Kosek tábornok beszélt, emlékeztetve arra, hogy Oroszország Lengyelország szomszédja. Ezért aztán szerinte a normális kétoldalú kapcsolatok hiánya egyáltalán nem siker, hanem kudarc.

Hasonló szellemben szólalt fel a konferencián Katarzyna Pełczyńska-Nałęcz, aki 2012 és 2014 között a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, majd ezt követően 2016-ig Lengyelország moszkvai nagykövete volt. Az exdiplomata nyíltan arról beszélt, hogy Varsó kész átértékelni az orosz katonai fenyegetés nagyságáról eddig mondottakat. Mint aláhúzta, Lengyelországnak meg kell tudni védenie magát a reális veszélyekkel szemben, ám felesleges érthetetlen és irreális dolgokra készülnie.

„A közbeszédet azonban továbbra is a ruszofób vélemények és megközelítés uralják”

Olyanok, mint a washingtoni lengyel nagykövetség volt katonai attaséjáé, Jarosław Stróżyk tábornoké, aki szerint nem szabad alulértékelni az orosz katonai képességeket. Véleménye szerint Moszkva befolyásolni akarja a NATO tagországainak politikáját. Példaként az amerikai választásokba történt állítólagos beavatkozást hozta fel, amelyet azért már az Egyesült Államokban sem vesz komolyan a többség.

Hasonló véleményen volt Bronislaw Komorowski volt államfő is, aki szerint Lengyelországnak azért kell minél mélyebben integrálódnia a nyugati világba, hogy biztonságban legyen és a lengyelek még véletlenül se váljanak moszkovitákká. A „héják” közé tartozik a szárazföldi erők volt főparancsnoka Waldemar Skrzypczak is, aki azzal „nyugtatta meg” a jelenlévőket, hogy orosz agresszió esetén a Nyugat mindenképpen beveti az atomfegyvert. Ahogy fogalmazott, Lengyelország azért lépett be a NATO-ba, mert egyedül nem volt képes szembeszegülni Oroszországgal.

                                                                                                                        *

Szabadlábon Piskorski. Három évi előzetes letartóztatás után 200 ezer zloty (1 zloty 75 forint) letét ellenében szabadlábra helyezték Mateusz Piskorski lenygel politikust, a Zmiana (Változás) nevű baloldali, antiglobalista, a Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő Európa eszméjét hirdető, Lengyelország NATO tagságát ellenző, a ’90-es évek privatizációjának felülvizsgálatát követelő párt vezetőjét. Az aktivistát azzal vádolják, hogy együttműködött az orosz és a kínai titkosszolgálatokkal, míg támogatói politikai fogolynak tartják. A bíróság előzőleg 500 ezerről 200 ezerre változtatta a letét összegét. Piskorski nem hagyhatja el Lengyelországot és hetente háromszor meg kell jelennie a rendőrségen, s ügyében – amely sok tekintetben a Kovács Béla ellen folyó magyarországi eljárásra hasonlít – a tárgyalás továbbra is zárt ajtók mögött, a nyilvánosság kizárásával folyik. Piskorskit 2016-ban éppen a születésnapján, május 18-án fogták le, így a 42. születésnapját most szabadlábon ünnepelheti.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.