//Az „Ítélet napjával” üzen Moszkva
„Avagy Oroszország, szigorúan retorikai szintet tekintve nem fél az esetleges atomháború felemlegetésétől sem” #moszkvater

Az „Ítélet napjával” üzen Moszkva

MEGOSZTÁS

Elképzelhetetlen a Győzelem napja katonai parádé nélkül. Nincs ez máshogy idén sem, bár kerek évforduló hiányában és ukrajnai háború következtében idén kisebb létszámban vonulnak fel az orosz erők a Vörös téren. A megemlékezést viszont nem csak az ukrajnai háború árnyékolja be, de Moszkva a felvonultatott technikával eltökéltségének újfent erős hangot ad.

„Avagy Oroszország, szigorúan retorikai szintet tekintve nem fél az esetleges atomháború felemlegetésétől sem” #moszkvater
„Avagy Oroszország, szigorúan retorikai szintet tekintve nem fél az esetleges atomháború felemlegetésétől sem”
Fotó:EUROPRESS/Evgeny Odinokov/Sputnik/Sputnik via AFP

Az elmúlt évhez hasonlóan idén is Oroszország 28 nagyobb városában ünneplik katonai felvonulással a náci Németország felett aratott győzelem évfordulóját. Bár az Ukrajnával határos régiók felett bevezetett légtérzár következtében a hagyományosan pilótaképző vidékként ismert déli területek közül egyedül Rosztov-na-Donu városában tartanak légiparádét. A hagyományokhoz híven a központi parádé helyszíne ez évben is Moszkva, igaz a számok tekintetében némileg elmaradva az előző évtől. Szemben 2021-el, idén „csupán” 11 ezer katona, 131 szárazföldi haditechnikai eszköz, illetve 77 merev- és forgószárnyas technika fog a Vörös téren – és annak légterében – felvonulni. A csökkenés leginkább a szárazföldi technikát érinti, miután azok létszáma mintegy 60-al marad el a tavalyitól. A légi kontingens állománya viszont eggyel nőve az évforduló aktuális dátumához igazodik.

A résztvevő szárazföldi technika listája. Mint látszik a ballisztikus rakéták nem hiányozhatnak idén sem
A résztvevő szárazföldi technika listája. Mint látszik a ballisztikus rakéták nem hiányozhatnak idén sem
Forrás:parade2022.mil.ru

„Az idei parádé legfőbb attrakcióját kétségtelenül az „Ítélet napjának repülőgépeként” ismert Il-80 jelenti”

A polgári Il-86 utasszállító alapjaira épülő, esetenként Il-86VPK/Il-86VzPU-ként – mindkettő rövidítés nagyjából a légi parancsnoki központot takarja – hivatkozott típusból összesen négy példány készült az évek során, és máig a légierő leginkább titokban kezelt gépei közé tartoznak. De mi is pontosan az Il-80, és miért kapta az „Ítélet napjának repülőgépe” nevet? Nos, a becenév magából a feladatkörből ered, ugyanis az 1980-as évek hidegháborús környezetében kifejlesztett – de hadrendbe már csak a Szovjetunió széthullása után állt – típus fő feladatát egy atomháború során töltené be. Abban az esetben, ha a főparancsnokság számára kijelölt földi irányító létesítményeket esetleg támadás érné, vagy azok más okból kifolyólag nem lennének elérhetőek, az Il-80 szolgálna egy folyamatosan mozgó légi parancsnoki központként. A repülőgép rendelkezik minden olyan berendezéssel, amely képes a valós idejű összeköttetést biztosítani az összes haderőnemmel, légi utántöltő képessége révén pedig napokig a levegőben tartózkodhat.

Il-80 gyakorló repülése a parádéra készülve 

Mindezeken túl az Il-80 megerősített törzs- és szárnyszerkezettel rendelkezik a környezettől független működést biztosító rendszerek mellett, hogy egy esetleges atomtámadás hatásainak is ellenálljon. A megerősített szerkezet viszont az alapvetően is nehéz alap konstrukcióval együtt csak bizonyos repülőtereken, külön kiképzett pilóták mellett teszi lehetővé a típus használatát. Viszonylag idős konstrukcióról lévén szó a meglévő példányok modernizációja mellett aktívan zajlik a váltótípus fejlesztése, amely vélhetően az ismét gyártásba kerülő Il-96-400M alapjaira építkezve az évtized második felében állhat szolgálatba.

„Az Il-80-al a figyelmes olvasók egy 2020 decemberi eset során is találkozhattak”

Ekkor ugyanis egy Zsora Hacsunc névre hallgató helyi lakos a taganrogi Berijev repülőgépgyár területére behatolva több, szigorúan titkos berendezést lopott el a fedélzetről. Az ügyészségi közlemény szerint összesen 39 rádióelektronikai eszközt sikerült Hacsuncnak kiszerelnie, amelyeket vélhetően ócskavasként tervezett eladni. Természetesen egyből felmerült sokak szemében az esetleges nyugati szabotázs lehetősége, de sokkal inkább valószínű, hogy Hacsunc saját anyagi megfontolásból cselekedett.

„Viszont 2010 után egyáltalán nem véletlen az Il-80 visszatérése a Vörös térre, sőt kifejezetten erős üzenetet hordoz magában”

Ez pedig nem más, mint az ukrajnai háború során is sorra felmerülő nukleáris fegyverzet – vagy jobban mondja nukleáris elrettentés – kérdése. Avagy Oroszország, szigorúan retorikai szintet tekintve nem fél az esetleges atomháború felemlegetésétől sem. Elég csak az ukrajnai háború idején legmagasabb készültségbe helyezett nukleáris csapatok példáját venni. Persze ezzel párhuzamosan érdemes megjegyezni, hogy más a Nyugat számára mutatott üzenet, és más a hadászati valóság, de Vlagyimir Putyin többször megmutatta, hogy nem veszi szívesen a nyugati országok beavatkozását az ukrajnai háborúba. Ilyenkor pedig nincs is jobb kommunikációs módszer, mint a nukleáris háborúra tervezett típus felvonultatása a Győzelem napján.

„A légiparádé másik meglepetése a MiG-31I típus”

Bár egyes hírek szerint csupán a Kinzsal hiperszonikus rakéta hordozására képes MiG-31K átnevezéséről van szó, ez aligha valószínű. A K alverzió már évek óta hadrendben áll, sőt első harci bevetéseit végrehajtva jelentős propaganda szerepet is betölt az ukrajnai háborúban. Másrészt az 1990-es évek folyamán már létrejött egy „Isim” kódnévre hallgató MiG-31I variáció, amelynek feladata kisebb műholdak – legfeljebb 160 kilogramm – feljuttatása lett volna 600 kilométeres alacsony Föld körüli – LEO – pályára. Viszont a katonai felhasználást ha nézzük, nem elképzelhetetlen, hogy jelen konfiguráció inkább a műholdvadász 30P6 program MiG-31D indítójárművének egyfajta továbbfejlesztése lehet. Ahogy a típussal már az Sz-550 rakétavédelmi rendszer kapcsán foglalkoztuk, az amerikai ASAT programhoz hasonlóan kiegészítő légi komponensként szolgálhat az alacsony pályán keringő felderítő vagy egyéb katonai műholdak semlegesítéséhez.

MiG-31D 79M6 rakétával #moszkvater
MiG-31D 79M6 rakétával
Fotó:dfnc.ru

„A szárazföldi technika tekintetében az elmúlt évekkel szemben nem debütál új fejlesztés az idei parádén”

Sőt, hiányoznak olyan, eddig stabil résztvevőként ismert típusok, mint a Pancir légvédelmi rendszer, a 2Sz35 Koalicija-SzV önjáró tüzérségi löveg és TOSz-1A Szolncepjok nehéz rakéta-sorozatvető. Ám ahogy 2015 óta folyamatosan, úgy idén sem lehet teljes a repertoár az orosz szárazföldi erők jövőjét szimbolizáló T-14 Armata, Kurganyec-25 és BTR Bumerang trió nélkül. Ám ahhoz, hogy a technikai szinten kétségtelenül korszakalkotó rendszerek érdemi mennyiségben megjelenjenek a hadrendben még évek szükségesek. Bár kérdés az ukrajnai háború tapasztalatai vajon milyen mértékben lesznek hatással az eddig főképp a meglévő technika modernizációjára támaszkodó hadászati tervezésre. Ugyanis noha az kétségtelenül olcsóbb megoldás, de az egyes haditechnikai eszközök tervezett élettartamukon túli hadrendben tartása egyértelműen problémákkal és kényes kompromisszumokkal jár. Ezzel pedig az orosz hadvezetés Ukrajnában kifejezetten szembesült.

„Ami pedig a T-80 harckocsikat illeti, egyes, inkább meg nem nevezett hazai portálok hangulatkeltésével szemben nem azért nincsen a típusból a felvonuláson mert <kilőtték őket az ukránok>”

Csak a különböző T-80 variánsokból több, mint 3000 példány áll tartalék állományban, míg a T-72 modellek esetén a két és félszerese, így aligha keletkezik belőlük hiány az elkövetkező években. Továbbá ott van a korábban említett nem kerek évforduló és a háborús helyzet kérdése. Teljesen logikus módon jelen pillanatban fontosabb, hogy az eszközök a harctéren és ne a Vörös téren jelenjenek meg, hanem a hadműveletileg fontosabb műveletekben. Ám ez nem jelenti azt, hogy Oroszország kifogyott volna belőlük.

„Másrészt az orosz védelmi minisztérium kvázi rotációs alapon minden évben változtat némileg a felvonuló technika összetételén”

Tavaly például egy korábbi baleset következtében a Tu-22M3 bombázók nem tudtak részt venni, míg a Terminator gyalogsági harcjárművek második éve maradnak ki a felvonulók közül. Nagy valószínűséggel idén a T-80BVM egységek helyét T-72B3M – korábbi nevén T-72B3 obr. 2016 – harckocsik veszik át, és lehet jövőre fordított lesz a felállás.

„Amit a Győzelem napi parádék kapcsán nem szabad elfelejteni, hogy a valós kép sose egyezik meg azzal, amit a közvetítések és a PR mutat”

Ezt pedig az ukrajnai tapasztalatok kifejezetten igazolják. Ahogy egykoron, úgy most is, a parádé fő szerepe az emlékezés és a hazai közvélemény kiszolgálása mellett az orosz katonai nagyhatalmiság demonstrálása a külföld számára. Ezért is lehet az, hogy például olyan modernebb rendszerek jelennek meg a Vörös téren, amelyek adott esetben akkor még hadrendbe sem álltak. Érthető módon hiba lenne ezekből egyenes következtetést levonni az orosz haderő eszközparkjára és annak állapotára. A valós helyzet ennél sokkalta bonyolultabb. A felszínt megkapargatva nem elképzelhetetlen, hogy az ukrajnai háború lezártát követően olyan újabb haderőreformnak lehetünk tanúi, mint ami a 2008-as grúz háború után bontakozott ki.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.