„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Emellett meg kell jegyezni azt is, hogy a moszkvai olajfinomítót a tűzvészről készült videó alapján csak egyetlen vagy legfeljebb néhány drón érte, ám a létesítmény sajátos jellegéből adódóan így is jelentős károkat tudott okozni”
Fotó:EUROPRESS/AFP
Több drón is – a tűzfészkek számából ítélve körülbelül öt-hat – becsapódott a Moszkva mellett található olajfinomítóba, amelyet már két nappal korábban – 90 drónnal és egy áttöréssel az olajfinomítónál – június 16-án is támadás ért. Két bevásárlóközpont és egy lakóház is megrongálódott. A moszkvai városvezetés körülbelül 200 drón lelövéséről számol be, ami a háború eddigi legnagyobb Moszkva elleni támadása. A támadásnak már voltak előjelei, hiszen az ukrán drón egységek egy ideje réseket keresve, a védelem reakcióidejét tesztelve egyre intenzívebben tapogatóztak a védelmi vonalak mentén. S amint ezt megtalálták, oda is csaptak.
A védelmi minisztérium az egész országot érintően a nap folyamán 992 – más források szerint 555 – drón, 4 Flamingó cirkáló rakéta, 10 irányított légi bomba és 3 Himars lelövéséről számolt be, így a fővárosig csupán a kilőtt drónok és rakéták egy része jutott el. Az ukrán Telegram-csatornák szerint a támadásban mind a Ljutij drónok, mind az új Bars pilóta nélküli repülőgépek részt vettek, amelyek ötvözik a drón és a szárnyas rakéta tulajdonságait, repülési távolságuk akár 800 km, harci részük tömege pedig körülbelül 50-100 kg.
„A támadás tömeges jellegű volt, amit jelez az is, hogy a moszkvai repülőtereken több mint 500 járatot töröltek vagy késleltettek. Seremetyevón a légikikötőt ért támadások történetében először az utasokat a repülőgépekről a parkolóban kialakított óvóhelyekre evakuálták. A támadás hullámokban érkezett, a „Kovjor” (Szőnyeg) tervet egyidejűleg léptették életbe mind a négy moszkvai repülőtéren – Vnukovo, Seremetyevo, Domogyedovo, Zsukovszkij -, valamint Kalugában, Penzában, Szaratovban, Nyizsnyij Novgorodban és Nyizsnyekamszkban”
Érdemes megjegyezni, hogy a támadás éppen azelőtt történt, hogy az orosz elnöknek Kazanyban meg kellett volna nyitnia a Délkelet-ázsiai Államok Szövetségének (ASEAN) csúcstalálkozóját, és ott beszédet kellett volna tartania. Ukrajna egyébként már korábban is hajtott végre támadásokat olyan napokon, amikor Vlagyimir Putyin Oroszország számára fontos nemzetközi csúcstalálkozókat nyitott meg, legutóbb például a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum (SPIEF) megnyitásának napján, amikor a Néva melletti várost támadások érték. A Moszkva elleni előző támadás pedig az eviani G7-es csúcstalálkozó megnyitásának napján történt, ahol Zelenszkij és az európaiak azt tervezték, hogy meggyőzzék Donald Trump amerikai elnököt, mondjon le az anchorage-i feltételekről, és fokozzák a nyomást Oroszországra. A moszkvai olajfinomító elleni csapásokat valószínűleg további érvként fogják felhasználni annak bizonyítására, hogy Kijev magához ragadta a kezdeményezést, Oroszország vesztésre áll a háborúban, ezért a lehető legnagyobb mértékben fokozni kell a Kijevre nehezedő nyomást és támogatást.
„Kijev már korábban is számtalan kísérletet tett Moszkva légvédelmi rendszerének áttörésére, de a nagyon ritka, elszigetelt, komoly károkat nem okozó drónos behatolásoktól eltekintve ezek sikertelenek voltak”
A hatás csupán szimbolikus volt. A legjelentősebb az első ilyen alkalom volt, amikor a drónok megrongálták a Kreml tetejét. Akkoriban a drónok többnyire házakba és irodákba csapódtak, és akkor is csak alkalmanként. Májusban azonban a hivatalos jelentések szerint ugyancsak a moszkvai olajfinomító bejáratának közelében zuhantak le, de a létesítményben keletkezett károkról azonban nem érkezett megerősítés. Egyébként minden drónt lelőttek a moszkvai régióban, vagy még távolabb. A mostani sikeres támadás ugyanakkor ismét rámutat a drón hadviseléssel kapcsolatban számos tényre.
„Mindenek előtt arra, hogy nincs olyan rendszer a világon, amely a drónok 100 százalékát le tudná lőni”
Így van ez Ukrajnában – az orosz drónok rendszeresen elérik az ország nyugati részét is -, a Perzsa-öbölben és Oroszországban is. Ha nap, mint nap több tucatnyi vagy több száz drón repül egyetlen célpont felé – miközben keresik a légvédelem réseit és folyamatosan optimalizálják az útvonalaikat -, akkor legalább egy drón előbb-utóbb el fogja találni a célt. Más szóval, az egyetlen korlátot a drón gyártó kapacitás és a rendelkezésre álló finanszírozás. A mostani incidens azt mutatja, hogy még Moszkva környékén is, ahol nagy légvédelmi erők összpontosulnak, lehetetlen 100 százalékos „kupolát” építeni. Nem is beszélve Oroszország más városairól. Legalábbis egyelőre.
„Emellett meg kell jegyezni azt is, hogy a moszkvai olajfinomítót a tűzvészről készült videó alapján csak egyetlen vagy legfeljebb néhány drón érte, ám a létesítmény sajátos jellegéből adódóan így is jelentős károkat tudott okozni”
Pár drón nem tud például egy katonai létesítményt, egy erőművet vagy egy kikötőt működésképtelenné tenni. De egy üzemanyag-termeléssel, -tárolással és -átrakodással kapcsolatos létesítményt igen. És pontosan ezeket a helyszíneket veszi célba Ukrajna, egyre nagyobb károkat okozva. Ez már most is növekvő üzemanyag hiányhoz és emelkedő árakhoz vezet a belföldi piacon. Annak ellenére, hogy a csúcsfogyasztás még nem jött el.
„Az egyre fokozódó mélységi támadások és az ebből eredő károk közben arra kényszeríthetik az orosz vezetést, hogy módosítson az eddigi háborús stratégiáján”
Putyin alapstratégiája a felőrlés, a Kreml ugyanis azzal számol, hogy az ukrán fegyveres erők előbb-utóbb kimerülnek, a front szétesik, és az Európában egyre súlyosbodó gazdasági problémák miatt a nyugati támogatás csökkenni fog. Továbbá Anchorage után a Kreml abban reménykedett, hogy Trump nyomást gyakorol majd Zelenszkijre a megbeszélt feltételek teljesítése érdekében. A Kreml eleve abban reménykedett – emlékeztet elemzésében a Strana.ua -, hogy ez a stratégia egy, két vagy három éven belül eredményeket hoz.
Zelenszkij és Európa eközben mindent megtesz annak érdekében, hogy meghiúsítsa ezt a stratégiát. Ebben először az úgynevezett elárasztási csapások váltak elsődleges eszközükké. Míg a kikötők elleni csapások még nem zavarták meg jelentősen az orosz exportot, az olajfinomítók elleni támadások egyre komolyabb problémát jelentenek. Nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is. A Kreml többször is kijelentette, hogy kezelhető a költségvetési hiány, ám maga az a tény, hogy ilyen hiány keletkezik, komolyan alááshatja a közvélemény kormányba vetett bizalmát.
„Ezért a Kreml három forgatókönyv közül választhat. Az első, hogy folytatják a felőrlő háborút, miközben megpróbálják minimalizálni az orosz gazdaságot a drón- és rakétatámadások miatt érő károkat”
A cél a kritikus célpontok elleni csapások számának drasztikus csökkentése. Nem zárható ki, hogy ezt előbb-utóbb el is érik. Oroszország korábban már bizonyította, hogy képes kezelni a különböző katonai jellegű kihívásokat.
Ez a helyzet azonban meglehetősen bonyolult. Mindenekelőtt stratégiai értelemben. A háború egyre inkább a pilóta nélküli rendszerek és a mesterséges intelligencia háborújává alakul. Ráadásul Kijev mögött ott áll a mesterséges intelligencia terén világelső Egyesült Államok, amely már most is Ukrajnát használják különféle rendszerek harci körülmények közötti tesztelésére. Másrészt ott van Európa ipari bázisa, ahová az ukrán fegyveres erők drón gyártását egyre inkább kiszervezik. Ez a két tényező – mutat rá a Strana.ua – korlátozza Oroszország lehetőségeit. Hasonlóképpen, Európa Ukrajnának nyújtott közvetlen támogatása lehetetlenné teszi, hogy az ukrán gazdaságban olyan kritikus kárt okozzanak, mint amilyen hatást az ukrán csapások az orosz olajiparra gyakorolhatnak. Az EU amúgy is fedezné a veszteségeket.
Oroszországnak saját drón gyártása, sőt, saját MI-rendszerei is vannak. Ráadásul kapcsolatban áll Kínával, amely számos alkatrészt szállít, és a mesterséges intelligencia területén a világ egyik vezető, a drónok gyártásában pedig vitathatatlan vezető hatalma. Peking Moszkvának nyújtott segítsége azonban sokkal kevésbé közvetlen, mint Európa Ukrajnának nyújtott.
„Így valószínűsíthető, hogy Kijev drón versenyben hosszú távon nem fog veszíteni Oroszországgal szemben. Sőt, akár meg is verheti, ahogy azt egyes területeken jelenleg is látjuk. Ez még a gazdasági tényezők figyelembevétele nélkül is komolyan megkérdőjelezi Moszkva felőrlő háborús stratégiájának életképességét”
Ami az ukrán fegyveres erők leépülését illeti, ez a probléma valós, ám Oroszország sem lesz képes a végtelenségig szerződéses katonákkal feltölteni a hadseregét. Felmerül hát a kérdés, meddig lehet pótolni a veszteségeket mozgósítás nélkül? A mozgósítás pedig nyomást gyakorol a gazdaságra – növekvő munkaerő hiány -, és súlyos társadalmi feszültséget is okoz. Végül, ha a gazdasági kockázatokat nem lehet enyhíteni – folytatódnak az olajfinomítók elleni csapások, vagy csökkennek a globális energiaárak -, akkor a korábbi modell, amely lehetővé tette az ukrajnai katonai műveletek folytatását anélkül, hogy az orosz lakosság túlnyomó többsége érezte volna a hatásait, eléri a határait. Moszkvának ebben az esetben a nadrágszíj meghúzásához, vagy akár a tervgazdálkodáshoz kell folyamodnia. Ez egyben hatalmas próbája lehet a belső stabilitásnak, egyben annak, hogy Oroszország meddig lesz képes a háború folytatására.
„A második lehetőség a háború leállítása a frontvonalakon”
Kívülről úgy tűnik, hogy Zelenszkij egyetért ezzel, és folyamatosan javasolja, míg Putyin elutasítja. Ám ahogy a Strana.ua rámutat, a helyzet valójában sokkal bonyolultabb. Igen, Putyin valóban nem hajlandó elfogadni ezt a lehetőséget, ragaszkodik a csapatok kivonásához a Donbasszból. Zelenszkij azonban úgy javasol tűzszünetet, hogy a Kreml mindenképpen elutasítsa, még ha fel is merülne ilyen gondolat.
Ennek az az oka, hogy lényegében a frontvonalak mentén befagyasztott háború is győzelem lenne Oroszország számára, mivel biztosítaná az ellenőrzését Ukrajna területének 20 százaléka felett. Az oroszok többsége pedig pontosan így fogja érzékelni a háború kimenetelét, vagy egyszerűen csak örülni fog annak, hogy véget ér.
„Ráadásul Kijev ilyen helyzetben nem kap megbízható biztonsági garanciákat. Senki sem fog semmit garantálni egy olyan országnak, amely konfliktusban van egy nukleáris hatalommal. Ebben az esetben még az európai integráció is komolyan megkérdőjeleződik. S mivel Trump a kongresszusi választások előtt megállapodásra vágyik, arról már nem is beszélve, hogy cserébe – beleértve a szankciók feloldását, az elfoglalt területek feletti orosz joghatóság elismerését és még sok minden mást – sokat ajánlhatna a Kremlnek, ami drámaian megerősítené Oroszország gazdasági és geopolitikai pozícióit”
Ha a háború fő célja – az Ukrajna irányának és hatalmának megváltoztatása – nem valósul meg, akkor ennek katonai végrehajtása csak az ukrán fegyveres erők teljes legyőzésével lehetséges. Ez pedig, mint említettük, enyhén szólva is homályos célkitűzés, amely hatalmas kockázatokkal és veszteségekkel jár Oroszország számára. Oroszország esélyei arra, hogy az ellenségeskedés befejezése után politikai vagy hibrid-katonai eszközökkel megváltoztassa Ukrajna politikai irányultságát, szintén meglehetősen csekélyek, de jelentősen magasabbak, mint a folyamatos ellenségeskedés. Pontosan ezért Zelenszkij most mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza a Kremlt a tűzszünet elfogadásában. Ráadásul, ha Putyin beleegyezne ebbe, Zelenszkij valószínűleg már Csak Trump miatt sem utasíthatná vissza.
„Ha azonban Trump pártja elveszíti a félidős kongresszusi választásokat, a helyzet az év végére megváltozhat. Ebben az esetben az amerikai elnök pozíciója jelentősen meggyengülne, és már nem tudna semmilyen döntést keresztülvinni. S még ha a Kreml bele is egyezne a tűzszünetbe, Kijev ekkor már megtagadhatná”
Ezért a döntésre nincs túl sok idő. Putyin, ha most beleegyezik a tűzszünetbe, „geopolitikai aikidót” játszhatna, formálisan engedményeket tenne, de valójában szinte mindent megkapna, amit akar. Azonban még nem mutatott ilyen hajlandóságot, és Zelenszkij valamint Európa pontosan erre számít.
Kijev és az európaiak fő célja azonban nemcsak az, hogy <elriasszák> a Kremlt a tűzszünet aláírásától, hanem kihasználva a növekvő háborús fáradtságot és az elégedetlenséget a háborús idők különféle nehézségeivel, tiltakozó hangulat gerjesztése Oroszországon belül. Így destabilizálhatnák az oroszországi helyzetet, ami után a jelenlegieknél sokkal rosszabb békefeltételeket javasolnának Moszkvának.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Tuco says:
Kedves András, a kommentjéből nem ez jött le. 2025-ben az EU növekedése 1,5% volt, Oroszországé 0,6-1% (a 0,6% az IMF becsült adata, as 1% az orosz kormány és jegybank közlése). Egyik se egy fényes eredmény, de azért közelinek se mondanám.
HandaBandy says:
Ez a 1,5% természetesen egy statisztikai átlag. Ebben benne van a német 0,2% és a francia 0,9% (a magyar 0,4% vol). Szóval itt is elkélne egy kancsalításgátló szemüveg.
Dr. Nemes András says:
Pár lényeges dologról szerintem nem esett itt szó, ezek:
1) Oroszország teljes mozgósítható állományához képest csupán annak töredéke harcol. Elismerve, hogy így is több százezer emberről van szó, a teljes mozgósítható létszám az oroszoknál közel 20 millió fő, míg Ukrajában emberrablásokkal pótolják a létszámot.
2) Bár a GDP nem mindíg a legjobb mérőszám de mégis sokat elárul, hogy Oroszország 145 millió lakosával csaknem annyit teljesít, mint az EU 450 millió fővel
3) Kérdés még, meddig tart Putyin türelme. Az oroszok ha lehet kímélik a civil lakosságot, míg ukrán és támogatóik részről ez sosem volt cél – Richard Black szenátor embertelen értelmezésében ez csupán egy focimeccs számukra.
4) Putyin népszerűsége 75% 4 év háború után, míg Ukrajna mandátum nélküli nem ukrán elnökének korrupciós ügyei már közvetlen környezetét fojtogatják, amit egyre kevésbé tolerál az őket támogató nyugat. Kérdés, meddig tudja az ukrán vezetés etetni az őket segítő sok éhes szájat a saját pénzükből
5) az oroszok a saját népükért és a tőlük elvett területekért harcolnak, amit jelentős pszichés plusznak tartok, míg a nyugat több tucat országa a befektetéseiért
6) Kína jóformán még be sem indult igazán Oroszország oldalán, Iránt leköti saját háborúja
Tuco says:
2025-ben az EU nominális GDP-je ~21100 milliárd dollár volt, Oroszországé pedig ~2500 milliárd dollár (~8,3-szeres különbség. PPP alapon számolva ennél kisebb, “csak” bő négyszeres a különbség (-29-30 ezer milliárd dollár vs. ~7200 dollár). Ez valóban elég közel van egymáshoz, csak megfelelő torzítású szemüvegen keresztül kell nézni. :)
HandaBandy says:
Visszacseng fülembe, hogy már az első pár hónapban Olaszország GDP-jéhez mérték megvetően az oroszt és 1-2 hónapot jósoltak a putyini kalandnak. A folytatást ismerjük. A dolgot menet közben fűszerezte, hogy pl. a 15xmm-es lőszert a “szabad világ” kb. 6-szoros áron tudja létrehozni, s így sem eleget. Nem mellesleg Oroszország majd’ a teljes EU- ellen harcol, szerencsére az élőerőt leszámítva. Az tény, hogy a dróntörténet kissé keveri a lapokat de ez sem újdonság Moszkvának. Érződik, hogy az EU ipara erre tett fel sokat. Aztán vagy bejön, vagy nem.
Szóval ki lehet kacagni az oroszokat, csak nem érdemes.
Dr. Nemes András says:
Kedves Tuco, én a GDP %-ban kifejezett növekedéséről beszéltem.
Horváth Ervin says:
Két fontos részletről nem szólt a cikk: egyrészt az “Ukrajnának” (az idézőjel szándékos) nyújtott műholdas célravezetésről, ami vastagon háborús tett.
Másrészt az Oroszországnak nyújtott kínai segítségről, ami eddig nem tűnik túl vastagnak, pedig Kína létérdeke, hogy ne maradjon egyedül a nyugattal szemben
HandaBandy says:
Az régóta tudott dolog, hogy Trump szó szerint egy gombnyomással megállíthatja az ukránokat, de nem teszi. Tudtommal Kína bőven szállít elektronikai alkatrészeket a Kremlnek, a direkt konfliktust meg mostanság tradicionálisan kerülik.
Amiről a cikkben és a hozzászólásokban sem esett szó, hogy az európai lakosság lassan lelkileg és anyagilag is kifárad egy ilyen háborús, teljesen hiábavaló támogatás miatt. Egyre nehezebben lehet eladni ezt a “hős, hazáját védő nép” dajkamesét mivel ordenáré hazugságok kerülnek napvilágra. A Hormuz cirkusza tökéletesen megmutatta, hogy az EU öntelt, pökhendi, önállóságról szövögetett tervei jelenleg kb. olyan hatásosak, mint a migrációs elképzelés vagy az LMBTQ piedesztálra emelése.
Igen, megy a kötélhúzás, amit szvsz Putyin már az első percben tudott.
Stier Gábor says:
Szó van róla, de nem hangsúlyosan.
Lengyel I Sándor says:
És mi a harmadik lehetőség?
Stier Gábor says:
Ha a háború fő célja – az Ukrajna irányának és hatalmának megváltoztatása – nem valósul meg, akkor ennek katonai végrehajtása csak az ukrán fegyveres erők teljes legyőzésével lehetséges. Ez pedig, mint említettük, enyhén szólva is homályos célkitűzés, amely hatalmas kockázatokkal és veszteségekkel jár Oroszország számára.
Józsa Edmond says:
Az alábbi cikk megerősíti, az ukránok rendszerszerűen használják a balti NATO országok légterét orosz célok ellen. https://simplicius76.substack.com/p/zelensky-launches-mass-attack-on
Elég gyorsan változik bármi—az elmúlt félévben az ukránok erősen felzárkóztak a távolsági drónhadviselésben—a szerző szerint ez az orosz elektronikus hadviselésnek köszönhetően drasztikusan változni fog (meglátjuk) – ebben a fizetős cikkben fejti ki, ha valaki előfizet, megoszthatja, hogyan: https://simplicius76.substack.com/p/how-russia-is-responding-to-new-ukrainian
A szerző szerint a jún 19-i éjjeli ukrán támadás Moszkva ellen propagandacélokat szolgált, és megismételhetetlen— bár most az angolok jelenttették be, hogy 10 000 drónt adnak át, és még az idén min. 150 000-et, nem egyértelmű. A moszkvai kőolajfinomítóban a robbanást a szerző szerint orosz légelhárító rakéta okozta (…). A cikk és az orosz sajtó szerint az ukrán hadiipar egyre inkább NATO országokba települ át, mert ott nem támadhatják az oroszok.
Érdekes a linkelt (bár kissé fura grafikon)—amely szerint 2024 október óta az átadott orosz-ukrán holttestek aránya átlagosan kb. 25-szörös – más forrás is hasonló számokat ad.
Az biztos, hogy most hatalmas nyomás van Putyinon, hiszen Moszkvát is egyre inkább elérik az ukránok, a Krímben meg egyre nagyobb gond van: a Novorosszija autópályát egyre keményebb támadások érik, üzemanyaghiány.
Tuco says:
“A moszkvai kőolajfinomítóban a robbanást a szerző szerint orosz légelhárító rakéta okozta”
Nem csak szerinte, erről már konkrét videofevétel is megjelent az x-en.
“A szerző szerint a jún 19-i éjjeli ukrán támadás Moszkva ellen propagandacélokat szolgált, és megismételhetetlen”
Ez a mondat is rosszul öregedett, már a rákövetkező nappal újabb dróncsapás érte Moszkvát, a moszkvai polgármester 35 drónról számolt be, ennél valószínűleg azért több volt, bár feltehetően jóval kevesebb mint előző éjjel.
Oroszország nem áll jól a légi háborúban. Márciusban az ukrán haderő havi szinten először indított több drónt az orosznál, ekkor 7551 ukrán eszköz állt szemben 6462 orosszal. Bár áprilisban Oroszország átmenetileg visszavette a vezetést 6583 indítással az ukránok 4801 drónjával szemben, májusban ismét Ukrajna került előnybe, 8973 indított 8150 orosz légi támadóeszközzel szemben..
Stier Gábor says:
Így van.