„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Gyetvai Mária írása a #moszkvater.com számára
2024. március 23-án Zágráb központjában tüntetők ezrei tartanak „Elég” feliratú plakátokat a parlamenti választások előtt három héttel egy tüntetésen, tiltakozva a korrupció ellen
Fotó:EUROPRESS/Damir SENCAR/AFP
Lassan Magyarországon kívül máshol is kezd teret nyerni az a nézet, hogy Brüsszel rafinált módokon zsarolja a tagállamokat ahelyett, hogy a jólétükről gondoskodna. Súlyosbító körülmény, hogy nem mindegyiket egyformán. Egyik leghatékonyabb eszköze a 2017-ben felállított luxemburgi székhelyű Európa Ügyészség (EPPO), amely a Lisszaboni Szerződésben lefektetett megerősített együttműködés alapján jött létre. Alapítása óta a 27 tagállamból önkéntes alapon 24 csatlakozott hozzá.
Elvileg az a feladata, hogy olyan ügyekben nyomozzon, mint az uniós költségvetést megkárosító visszaélések, sikkasztások, határon átnyúló áfa csalások. Amint a csatlakozottak számából is kitűnik, voltak tagállamok, amelyek inkább a kívül maradást választották, mint utóbb kiderült, jó érzékkel.
„Talán megsejtették, hogy ebben az uniós intézményben nemcsak az igazság pallosát forgatják majd. Kiválóan felhasználható ugyanis „nem szeretem” pártok, politikusok kiszorítására az arénából, közreműködésével választásokat lehet befolyásolni, sőt kormányokat buktatni. Az utóbbi jó eséllyel meg is történhet a jövő héten Horvátországban, amikor is a parlament szavaz a Szociáldemokrata Párt (SDP) indítványáról a kormány leváltására”
Nem mintha a szociáldemokraták minden korrupciótól mentesek lennének. Sőt, éppen az ellenkezőjét sikerült bizonyítaniuk több törvényhozási ciklusban, de az EPPO feldobta nekik a magas labdát, és ők leütötték.
Az apropót most egy az egészségügyben kirobbant korrupciós ügy szolgáltatta, amelyben már hosszabb ideje nyomozott a nemzeti Korrupciót és Szervezett Bűnözést Megelőző Hivatal (USKOK)is. Gyógyászati berendezések áron felüli, illetve egy bizonyos cégtől való beszerzése érdekében történt nyomásgyakorlás gyanújával több személyt letartóztattak, köztük az egyébként is ellenzéki támadások kereszttüzében álló Vili Beroš egészségügyi minisztert.
„A letartóztatások nyomán váratlanul kiderült, hogy az EPPO is vizsgálódik, de anélkül, hogy erről a nemzeti hatóságot értesítette volna, holott ez kötelessége lett volna”
Az „európai nyomozás” nem konkrétan ebben az ügyben folyt, hanem egy a Spliti Klinikai Központban történt megvesztegetési kísérlet tárgyában, amely közvetve uniós forrásból származó pénzeket is érintett. Az SDP új elnöke, Siniša Hajdaš Dončić felkészülten várta a fejleményeket. Már a letartóztatások napján támadásba lendült a kormány ellen, és ebben csúsztatásokkal, félig, vagy esetenként egészen elferdített információkkal készségesen a kezére játszott a túlnyomórészt a baloldal mellett elkötelezett horvát sajtó, és a decemberi elnökválasztáson újabb mandátumért ringbe szálló Zoran Milanović államfő, volt SDP-elnök.
„Heveny illetékességi vita bontakozott ki, nem először a Horvát Főállamügyészség (DORH) és az EPPO zágrábi irodája között”
A vonatkozó horvát jogszabály szerint – amelyre Horvátország csatlakozásakor az EPPO is rábólintott – a döntésre a főállamügyész illetékes. Ivan Turudić, aki a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és Andrej Plenković, kormányfő mellett az ellenzéki támadások leggyakoribb céltáblája, bejelentette, mivel az egészségügyi minisztert involváló ügyben nem az európai, hanem a horvát költségvetés károsodott, az USKOK folytassa a kivizsgálását. Az EPPO zágrábi irodája írásban jelezte, hogy ezt tudomásul vette, ám legott feljelentette Horvátországot a luxemburgi központnál, amiért a DORH döntése fölött nincs bírósági kontroll. Hogy ez nem tetszik az EPPO-nak, azt Laura Codruţa Kövesi, európai főügyész már korábban jelezte.
„Jóllehet az EPPO-hoz csatlakozott 24 ország közül 14-ben a főállamügyész dönt, és a döntését csak 7 tagállamban vizsgálhatja felül a bíróság, a jogállamiság luxemburgi őrét most csak Horvátország zavarja”
Codruţa Kövesi hazájában, Romániában 5 évig vezette a korrupcióellenes ügyészséget, és ezalatt az idő alatt 63 magas rangú kormányzati tisztviselőt, köztük 14 volt, illetve hivatalban lévő minisztert sikerült vád alá helyeznie. Horvátországban ezt a rekordot még nem sikerült megdöntenie. Nem csoda, hiszen sokkal kisebb ország. Ám a Plenković-kormánynak is több minisztere áldozatául esett már. Az európai főügyészi posztra nem volt kifejezetten jó ajánlólevél, hogy hazájában az Alkotmánybíróság kezdeményezésére, mint alkalmatlant, felmentették tisztségéből. Pedig a hazai jogban sokkal járatosabbnak tartották, mint az európaiban, vagy a tagállamokéiban.
„A horvátországi csörte, nem is annyira a jogról szól – sem az európairól, sem a horvátról -, hanem politikai hatalmi harcról”
Plenković, miniszterelnök jó brüsszeli kapcsolatai, no meg „szófogadása” révén igen sok pénzre tett szert európai forrásokból, amit látványos infrastrukturális beruházásokra fordított. Lehet, hogy Brüsszel a hét szűk esztendő eljövetele okán (is) figyelmeztetni akarja, hogy a bőségnek vége, a jövőben kevesebbért is többet kell feláldozni, alkalmasint a nemzeti igazságszolgáltatás szuverenitásából.
Ha esetleg olyan célja is volna – ami egyáltalán nem kizárható -, hogy a küszöbön álló elnökválasztáson a baloldali jelölt Zoran Milanović esélyeit növelje, akkor lehet, hogy felületesen ítél, és rossz lóra tesz. Milanović most ugyan fájlalja, hogy nem az EPPO folytatja a nyomozást, mert a HDZ szerinte nem érdekelt a teljes korrupciós lánc felgöngyölítésében, de máskülönben minden alkalmat megragad, hogy az Európai Uniót, és az annak mértéken felül engedelmeskedő kormányfőt bírálja.
„Az EPPO ezzel elindított viszont egy koncentrált támadást az <engedelmes> Andrej Plenković, és az egész HDZ-kormány ellen”
Eddig se volt nyugta, de koalíciós partnerének, a Haza Mozgalomnak(DP) kettészakadásával a mandátumainak száma mostanra annyira lecsökkent, hogy bizonytalan, túléli-e az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványt. A közvélemény-kutatások szerint változatlanul a HDZ a legtámogatottabb párt, de a jobboldal nagyon széthúzó, ami vészesen lecsökkenti a koalíciós lehetőségeit. Az SDP elnöke magabiztosan kijelentette, a következő, alkalmasint előrehozott választáson, amire rövidesen sor kerül, az SDP lesz a legerősebb párt.
„Ha minden párt önállóan indulna, csak négy párt jutna be a törvényhozásba. A választási koalíciók viszont obskúrus kis pártokat juttatnak képviselői mandátumhoz, amelyeknek a HDZ-ellenesség a közös platformja”
Ez elég a Száborban gyakorta látott farce-ra emlékeztető jelentekre, de kevés a sikeres kormányzásra. Ha megvalósul ez az uniós tagállamokban egyre gyakoribb forgatókönyv, Brüsszel elégedetten kijelentheti, győzedelmeskedett a demokrácia. Nem fog sokat töprengeni a hosszabb távú következményein, de ezt a szűk többséggel megszavazott új Európai Bizottságtól nem is várja el senki. Más, érdekelt tényezők pedig nyugodtan mutogathatnak Horvátországra, hogy lám, még egy működésképtelen állam a Nyugat-Balkánon.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
Törőcsik László says:
Az Európai Unióra vonatkozó, illetve az Unió állítólagos egyöntetű magyarországi megítélésére, csakúgy mint az Európai Ügyészséget érintő állításokat azért jó lett volna tényekkel alátámasztani – az ügyészség esetében a reá vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel és az általa követett gyakorlattal –, így ugyanis meglehetősen propaganda ízű a cikk felütése.