//Aki fejest ugrott a szabadságba
Simas Kudirk #moszkvater

Aki fejest ugrott a szabadságba

MEGOSZTÁS

A hidegháborús enyhülés időszakában egy amerikai járőrhajó találkozik egy szovjet halászhajóval, hogy megbeszéléseket folytassanak az atlanti-óceáni halászati jogokról. Hirtelen, egy őrült ötlettől vezérelve, a szabadság reményében egy litván matróz ugrik át a jeges víz felett az amerikai hajóra. Az akció rosszul sül el, a média világszerte közvetített felháborodása közepette az amerikaiak visszaadják a szovjeteknek. A The Jump – Egy nagy ugrás című dokumentumfilm Simas Kudirka, szovjet disszidens drámai sorsát dolgozza fel. A film rendezője a szintén litván Giedrė Žickytė dokumentumfilm-rendező és producer és hétvégén elstartolt Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál versenyfilmjei között található.

Simas Kudirk #moszkvaterA filmben ritka archív felvételek, és a jelenleg a 86 éves Simas Kudirka drámai, személyes visszaemlékezése révén elevenedik fel a hidegháborús időszak, a szovjet-amerikai szembenállás. Bepillantást nyerünk egy kisember különleges és kiszámíthatatlan helyzetébe, amelyben a világpolitika véletlenszerűen nagy hatást gyakorolt az életére. A nyitó jelentben a főszereplőt látjuk, ahogy lassan halad egy tó felé, háttal a kamerának, majd tétován beleveti magát a hideg vízbe. Ugrik, ahogyan 52 évvel ezelőtt ugrott azon a hideg novemberi napon.

„Hősünk a saját bevallása szerint a végtelen szabadságról álmodott, amikor elszegődött egy szovjet tengeri halászhajóra. Ehelyett egy úszó börtön lett az otthona hosszú hónapokra”

Simas Kudirk #moszkvaterA cselekmény ezután részletesen elénk tárja Simas disszidálási kísérletét. Itt a rendező nagyon ügyesen operál az archív fotók, és a szereplők beszámolóinak a bejátszásaival. A főszereplőt a filmkészítők felviszik egy hajó fedélzetére és megkérik, hogy prezentálja, mi történt azután, hogy átugrott az amerikai parti őrség Vigilant nevű hajójára. Vele együtt éljük át kétségbeesett segítségkérési próbálkozásait, és azt is, amikor a szintén a hajón tartózkodó szovjet tisztek elfogják. Nagyon megrendítő, ahogy egy kábelt a nyaka köré tekernek, hogy a szovjetek helyben megöljék, szerencsére egy amerikai tiszt még időben a segítségére siet. Kudirka idős kora ellenére nagyon energikus és karizmatikus figuraként jelenik meg ezekben a jelentekben. Ezzel szemben a Vigilant kapitánya és többi amerikai tiszt, aki jelen volt az incidensnél – láthatóan ennyi idő után is szégyellik magukat, amiért nem próbálták megakadályozni a litván rádiós visszahurcolását. Saját bevallásuk szerint, bár tisztában voltak vele, hogy mi vár a szovjet disszidensre, mégsem léptek közbe, mivel nem kaptak erre vonatkozó felsőbb utasítást.

„Nem véletlenül került be ez a nap az amerikai parti őrség történetébe úgy, mint a <Szégyen napja>”

Természetesen a történet itt éri el a mélypontját. Visszaérve Vilniusba Kudirkát kihallgatják, és rövid úton 10 év munkatáborra ítélik. Érdekesség, hogy a készítők megtalálták a kihallgatását végző egykori KGB-s tisztet, aki vállalta a szereplést. Az egyik vele készül jelenetben a szóban forgó kihallgató tiszt elég esetlenül próbálja magáról még a gyanúját is elterelni annak, hogy bántalmazta volna Kudirkát. Mindezt azzal támasztja alá, hogy nézzék meg a főhősről a letartóztatása után készült fotót: „Jól néz ki, nem úgy néz ki rajta, mintha megvertem volna” – vár megerősítést az egykori KGB-s.

Simas Kudirk #moszkvaterA film innentől kezdve – amellett, hogy szintén az idős főszereplő segítségével bemutatja fogvatartásának a szibériai színhelyét – az ügy korabeli média visszhangjára fókuszál. Az incidensről nagy példányszámban számolt be a korabeli amerikai sajtó, mire tüntetések kezdődnek országszerte. Láthatjuk a két litván-amerikai aktivista, bizonyos Daiva Kezys és Grazina Paegle erőfeszítéseit, amit Kurdirka szabadulásért fejtenek ki. A ’70-es évek Amerikájában, amikor a hippi kultúra és polgárjogi mozgalmak egyfajta zenitjét élték, különösen népszerűvé tudott válni egy ilyen jól tematizálható ügy. A végén már a Kongresszus elé kerül az ügy, sőt maga Gerald Ford is ígéretet tesz, hogy megválasztása után nyomást gyakorol a szovjetekre a főhős szabadon bocsájtásért.

„Szerencsére az alkotók nem esnek abba a hibába, hogy a washingtoni döntéshozók szabadság és emberi jogok iránti elkötelezettségét akarják megmutatni, mint a korabeli események mozgatórúgóit. Épp ellenkezőleg, a következő jelentekben kendőzetlenül elénk tárja, milyen politikai érdekek mentén vált ennyire fontossá egy litván halász sorsa”

A Ford és szovjet illetékesek közötti tárgyalásokról nem más, mint a nagy politikai veterán, Henry Kissinger nyújt bepillantást. A 94. évében járó egykori nemzetbiztonsági tanácsadó szereplése egyfajta szenzáció, mivel már nem nagyon ad interjúkat. Kissingernek – aki maga is emigráns – nagyon rokonszenvessé vált Kudirka, ezért minden követ megmozgatott a szabadulása érdekében.

Simas Kudirk #moszkvaterSzintén kritikus jelenete a dokumentum filmnek, és az amerikai álom idealizálásának tart görbe tükröt, amelyben egy még az 1970-es években felvett interjú látható a frissen letelepedett Kudirkával, aki tört angolsággal őszintén elmondja, hogy az amerikaiak nagyon szerencsések, de nem értékelik a jólétet, amiben élnek. Túl sokat pazarolnak, és kidobják a még működő dolgokat. Sőt, elárulja, hogy a saját elektronikai berendezéseit a szemétből mentették ki.

„Érdemes megemlíteni, hogy Kudirka történetét 1978-ban, a The Defection of Simas Kudirka című tévéfilmben dolgozták fel, amelyben a neves Alan Arkin játszotta Kudirkát”

Simas Kudirka #moszkvaterA műsor révén Kudirka valóságos sztárrá vált, több televíziós műsorba meghívást kapott, rajongói levelekkel árasztottak el. Az idős főszereplő szerint a játékfilm egyik kulcsjelenete annyira érzelgősre sikerült, hogy csak ennyit mond: „Ez olyan amerikai.”

„Összefoglalva, Žickytė dokumentumfilmje igényesen felvett és megvágott portré egy olyan emberről, aki szinte mindent, a családját a hazáját hátrahagyva gondolt egy merészet és <beleugrott a szabadságba.”

Az ő viszontagságai új, érdekes nézőpontokat tárhatnak fel magáról a történelmi eseményről, és általában a hidegháború éveiről. A film a jelenlegi szintén fagyos nemzetközi viszonyok közepette nyeri el igazi aktuálisát.

***

A film a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál keretében a Mammut moziban megtekinthető 2022. január 28-án. Jegyinfó itt.

MEGOSZTÁS

A Miskolci Egyetemen végeztem Politológa szakon. Több mint 10 éve dolgozok különböző minisztériumokban, jelenleg pályázat kezeléssel foglalkozok. Széleskörű ismeretségre és hasznos tapasztalatokra tettem szert a külhoni magyar szervezetekkel való kapcsolattartásban. Angolul felsőfokon, franciául pedig alapfokon beszélek. Történelmi és politikai témákban sokat olvasok, főleg angol nyelven. A politológián belül a biztonság- és geopolitika érdekel, kiemelten a posztszovjet térség és az Egyesült Államok. De szívesen írok recenziót könyvekről, filmekről, sorozatokról, valamint a sport és a politika kapcsolatáról. Eddig részt vettem több újságíró gyakornoki képzésben, és szeretnék szintet lépni.