//Ausztria külön utakon
„De a jelenlegi külügyminiszter és előző kancellár, Alexander Schallenberg is kiverte a biztosítékot, amikor azt állította, hogy Ukrajna most olyan helyzetben van, mint Ausztria volt 1938-ban” #moszkvater

Ausztria külön utakon

MEGOSZTÁS

A semlegessége és az Oroszországhoz fűződő kapcsolatai miatt komoly kihívás elé állítja az osztrák diplomáciát az orosz-ukrán háború. Az Ukrajnát segítő 500 millió eurós uniós fegyverszállítási programban ezért Ausztria nem is vesz részt, hanem élt a „konstruktív tartózkodás” jogával.

Posta Ákos István írása a #moszkvater.com számára

„De a jelenlegi külügyminiszter és előző kancellár, Alexander Schallenberg is kiverte a biztosítékot, amikor azt állította, hogy Ukrajna most olyan helyzetben van, mint Ausztria volt 1938-ban” #moszkvater
„De a jelenlegi külügyminiszter és előző kancellár, Alexander Schallenberg is kiverte a biztosítékot, amikor azt állította, hogy Ukrajna most olyan helyzetben van, mint Ausztria volt 1938-ban”
Fotó:EUROPRESS/Dursun Aydemir/ANADOLU AGENCY/AFP

„A jelenlegi orosz-ukrán konfliktus különösen nagy kihívás elé állítja az osztrák politikai vezetést, mivel egyrészt semleges állam, ami az Államszerződésben is lefektetett alapelv – ennek egyik aláírója a Szovjetunió volt -, másrészt, tagja az Európai Uniónak, így az Európai Tanácsban részese a közös, uniós döntéshozatali folyamatnak, méghozzá vétójoggal. Mérlegelve a helyzetet, Ausztria úgy döntött, hogy nem vesz részt az 500 millió eurós, az EU által Ukrajna részére történő fegyverszállítási programban, de nem is vétózza meg” – jelentette be Alexander Schallenberg volt kancellár, jelenlegi külügyminiszter az osztrák közszolgálati rádiónak (ORF Ö1) adott interjújában.

„Ez úgynevezett konstruktív tartózkodás az uniós alapokmányokban lefektetett jog, amivel Ausztria mellett Málta és Írország is élt”

Az osztrák diplomácia vezetője szerint 70 éve most van először Európában ilyen szintű háborús helyzet, tehát bátorságra van szükség.Hangsúlyozta azt is, hogy nagyon fontos az Oroszországgal való folyamatos egyeztetés, ugyanakkor ez jelenleg olyan, mint a süketek párbeszéde, Putyin ugyanis Schallenberg szerint elereszti a füle mellett, amit a külföld mond neki. Azzal kapcsolatban is félelmének adott hangot, hogy Belarusz is aktívan bekapcsolódhat a háborúba.

Az osztrák politikai élet szereplői körében különösen izgalmassá vált a helyzet az orosz-ukrán konfliktus kapcsán. Egyrészről az Államszerződésben lefektetett semlegesség követelménye, és az ország nemzetközi diplomáciai szerepvállalása, másrészről az orosz állami nagyvállalatoknál tevékenykedő osztrák ex-csúcspolitikusok kiemelkedően nagy száma irányította rá a belföldi sajtó figyelmét arra, hogy mit lépnek a jelenlegi és a korábbi politikai vezetők.

Az osztrák politikai élet szereplői körében különösen izgalmassá vált a helyzet az orosz-ukrán konfliktus kapcsán. Egyrészről az Államszerződésben lefektetett semlegesség követelménye, és az ország nemzetközi diplomáciai szerepvállalása, másrészről az orosz állami nagyvállalatoknál tevékenykedő volt osztrák csúcs politikusok kiemelkedően nagy száma irányította rá a belföldi sajtó figyelmét arra, hogy mit lépnek a jelenlegi és a korábbi politikai vezetők.

A feszült helyzetben gyakran nem is kellett cselekvés, elég volt egy-egy kijelentés, hogy éles politikai viták alakuljanak ki. A parlament alsó házának (Nationalrat) történész végzettségű ÖVP-s elnöke például a jelenlegi ukrán helyzetre és a várhatóan az Európai Unióba, így Ausztriába is igyekvő ukrán menekültekre utalva polemizált: – Vajon mi lett volna, ha 1945-ben az összes osztrák elmenekült volna?! Az ellenzék (főként az SPÖ és a NEOS) felháborodásának adott hangot, hogy az ország egyik legfőbb közjogi méltósága az Ukrajna elleni orosz támadást Ausztria felszabadításával említi egy lapon.

„De a jelenlegi külügyminiszter és előző kancellár, Alexander Schallenberg is kiverte a biztosítékot, amikor azt állította, hogy Ukrajna most olyan helyzetben van, mint Ausztria volt 1938-ban”

A közvélemény szerint ezzel a korábban évtizedeken át képviselt, a Kurt Waldheim-ügy óta azonban már revideált elmélet, az úgynevezett áldozat mítoszt (Opfermythos) igyekezett felidézni, miszerint Ausztria volt a hitleri német expanzió első áldozata. Még koalíciós partnere, a Zöldek alkancellárja is elhatárolódott ettől a kijelentéstől a PULS24 televíziós műsorában. Schallenberg kénytelen volt pontosítani a gondolatait, és felhívta a figyelmet arra, hogy ő egyáltalán nem azt állítja, hogy Ausztria szerencsétlen áldozat volt. Hanem azt, hogy az akkori osztrák diplomácia már az Anschlusst megelőző hónapokban igyekezett a háttérben lobbizni különböző nemzetközi fórumokon, az ország szuverenitása és területi integritása mellett azonban csak Mexikó állt ki jegyzékben a Népszövetségnél, az ENSZ elődjének számító intézménynél.

„Az osztrák politikai élet legfontosabb szereplői közül sokan kerültek politikai tevékenységük végeztével külföldi nagyvállalatokhoz. A néhány hete Kaliforniába távozott Sebastian Kurz (ÖVP) kancellárt, valamint a kancellársága és a nyugdíjkorhatár betöltése közti időt nagyrészt a Volkswagen argentínai leányvállalatánál töltő Viktor Klima (SPÖ) kancellárt leszámítva főként orosz állami, illetve az államhoz közel álló vállalatoknál tevékenykedik az osztrák politikai elit”

Alfred Gusenbauer (SPÖ) több volt szovjet utódállam kormányzatának is tanácsokat ad (pl. Kazahsztán), Karin Kneissl (FPÖ) volt külügyminszter pedig a Russia Today (RT) publicistája és a Rosznyeft felügyelőbizottsági tagja lett. Wolfgang Schüssel (ÖVP) kancellár a Lukoil igazgatótanácsában ül, míg Christian Kern (SPÖ) kancellár az orosz vasúttársaság, az RZSD felügyelőbizottságában kamatoztatja a kormányzati posztja előtt, az ÖBB vezetőjeként szerzett tapasztalatait. A felsorolt csúcspolitikusok közül kizárólag utóbbi nyilatkozta, hogy lemond erről a tisztségéről – amit egyébként nagy örömmel töltött be -, mivel az orosz állami vasút a háborús infrastruktúra részévé vált.

Az osztrák csúcsmenedzser, Sigi Wolf, aki korábban a Franz Stronach féle MAGNA autóipari beszállító világvállalatnál töltött be vezető tisztséget, és ugyan pártpolitikai funkciót Stronach kérése ellenére sem töltött be, de az osztrák állam részvény érdekeltségeit kezelő intézmény egyik vezetője is volt, nem nyilatkozott a sajtónak arról, hogy megtartja-e az Oleg Gyeripaszka érdekeltségébe tartozó GAZ-csoportnál betöltött funkcióját.

MEGOSZTÁS