Jó ütemben halad a Belarusz Atomerőmű 2. blokkjának üzembe helyezése, a határidő előtt elkészült a bangladesi Ruppuri Atomerőmű vasbeton védőépülete, új üzleteket kötött a Roszatom Bolíviával és Brazíliával, együttműködési megállapodást Mianmarral és Nicaraguával, felavatták Törökország első atomreaktorát, és Akkuyu első blokkjába megkezdődött a nukleáris üzemanyag betöltése. A Roszatom a rá egyre erősebben nehezedő nyugati szankciós nyomás ellenére sikeresen folytatta a beruházásait, és dinamikusan terjeszkedik a nukleáris energia békés felhasználásának a piacán.
Fotó:EUROPRESS/Serkan Avci/ANADOLU AGENCY/AFP
A Törökország déli részén, Mersin tartományban található Akkuyu atomerőművet az orosz Roszatom állami atomenergetikai vállalat építette, és ő is fogja üzemeltetni. A 4800 megawatt teljesítményű, négy reaktorral rendelkező erőmű 20 milliárd dollárba került, a teljesítménye pedig kétszer nagyobb lesz, mint Paks II.-é. A működése azonban hasonló elven, orosz nyomottvizes technológián alapul. Akkuyu felavatása hatalmas siker volt Erdogan török elnök számára a kampány hajrájában, de legalább ilyen nagy jelentőséggel bírt a Roszatom számára.
„A Nyugat ugyanis mindent megtesz annak érdekében, hogy kiszorítsa az atomerőművek piacáról az orosz technológiát. Mint azonban a törökországi és a többi beruházás is mutatja, egyelőre kevés eredménnyel. Úgy tűnik, az atomenergia piacáról nem sikerül kiszorítani a Roszatomot”
Az Európai Unió már a nukleáris energia területére is kiterjesztené a szankciókat, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a Roszatomot kiszorítsa az európai piacról. Nem kevés sikerrel, hiszen a finn atomerőmű-projekt (Hanhikivi) 2022 végi felmondása után Paks-II. maradt az unión belül az egyetlen orosz részvétellel futó erőmű építkezés. Ezt megelőzően még az ukrajnai háború kirobbanása előtt, 2021-ben kizárta Csehország a Dukovany erőmű 5. blokkjának tenderéből mind az orosz Roszatomot, mind pedig a kínai CGN-t. Ezt követően született az a döntés is, hogy az egyébként orosz építésű Dukovanyba és Temelínbe nem Oroszországból vásárolják már a fűtőanyagot sem, hanem azt az „amerikai” Westinghouse és a francia Framatome szállítja. Persze, ez utóbbi bejelentés inkább politikai jellegű volt, hiszen az orosz nukleáris fűtőanyag Temelín esetében még kettő, míg Dukovanyban három évre elegendő.
„Aztán 2022 júliusában Szlovákia is bejelentette, hogy a még szovjet építésű bohunicei és mohovcei erőművek esetében függetleníti magát az orosz fűtőanyagtól, mint ahogy 2022 novemberében a szintén szovjet projekt loviisai atomerőműnél a finnek is felmondták a Roszatom (TVEL) szolgáltatásátés a Westinghouse-szal kötöttek szerződést”
A G7 országai 2022 júniusában határozatot fogadtak el, amelyben kijelentették, hogy az atomenergia polgári felhasználásában csökkentik a függőséget Oroszországtól. Ennek jegyében nemrégiben Szapporóban Kanada, Franciaország, Japán, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok megállapodott abban, hogy a működő és az új erőműveikben kizárólag saját fűtőanyagot használnak. Tehát immár a Nyugat kizárólag a „szabadság molekuláival”, hanem a „demokrácia neutronjaival” fűt. Ehhez modellként szolgálhat Bulgária, amely elállt a kozloduji erőmű bővítésétől, miután az uniós csatlakozás feltételeként előtte a hat blokkból négyet bezárt. Most egy új szerződés alapján a kanadai Comeco céggel kötöttek 2033-ig szerződést, amelynek értelmében a kanadaiak uránt szállítanak az európai URENCO konszernnek, az dúsítja az uránt, ezt kapja meg a Westinghouse, hogy főtőelemeket állítson elő és szállítson Kozlodujba. Mennyivel egyszerűbb volt együttműködni a Roszatommal!
„Az atomerőmű építés piacát jelenleg az orosz Roszatom, a francia Framatome (az egykori Areva) és a Westinghouse uralja”
A Westinghouse valamikor az amerikai atom szektorvezetője volt, ám 1996-ban előbb eladták a brit BNFL-nek, majd 2006-ban a japán Toshibának adták tovább, míg most folyamatban van az átadása a kanadai Cameco Corporation и Brookfield Business Partners konszernnek. Ám a tulajdonostól függetlenül Amerikában a Westinghouse-t amerikainak tekintik, amely finoman az amerikai érdekeket szolgálja. Így például 2023. március 17-én a CNN információi alapján az Egyesült Államok arra figyelmeztette Oroszországot, hogy olyan amerikai technológiát rejt a zaporizzsjai atomerőmű, ami nem kerülhet orosz kezekbe. Az amerikai energiaügyi minisztérium Roszatomnak küldött levélből a tévécsatorna szerint egyértelműsíthető, hogy komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelentene, ha orosz kezekbe kerülnének ezek a műszaki adatok. Az nem derült ki, hogy a titkos technológia pontosan hogyan került egy szovjet erőműbe. Korábban az Egyesült Államok elismerte ugyan, hogy segített Ukrajnának néhány felújítási munkálatban, ilyen esetekben azonban aligha kerülhet nemzetbiztonságot is kockáztató műszaki termék egy idegen országba.
„Ami azonban az új erőművek építését illeti, a G7-ek országainak cégei komoly sikerekkel nem büszkélkedhetnek. Ezen a téren egyértelmű a Roszatom fölénye, mellette komoly eredményeket mutathat fel a kínai CNNC, SGN és SPIC, valamint a dél-koreai KOPEC (The Korea Power Engineering Company, Inc)”
A kanadai Candu Energy, a francia Framatome és maga a Westinghouse komoly sikereket nem tud az utóbbi időben felmutatni, éppen ezért a fűtőelemek terén próbálják új, tiszta energiaforrások bevonásával kiegyenlíteni a hátrányukat.
„Ebben a helyzetben a Roszatom minden erővel igyekszik demonstrálni, hogy kiszorítása a piacról nem több mint nyugati propaganda”
Ezért fontos Moszkva számára a török és a többi erőmű építése. A Roszatom a finn visszalépést is beszámítva jelenleg 34 blokkot épít külföldön, és közel tíz országgal – közülük 3-4-gyel nagyon előrehaladottak a tárgyalások – egyeztet az együttműködésről. Az együttműködő országok körébe tartozik Banglades, India, Egyiptom, Kína Törökország, és a Roszatom beadta a pályázatát a szaúd-arábiai erőmű építésének tenderére is. Oroszország 2023 elején Mianmarral írt alá kormányközi megállapodást az együttműködésről, Akkuyu pedig még inkább összeköti Törökország és Oroszország gazdaságát.
A Roszatom mozgása is jól mutatja, hogy a világ nem csupán a nyugati blokkból áll. Ebben a tömbben működhet az orosz technológia kiszorítása, ám a világ másik felében az orosz konszern állja a versenyt, és elsősorban nem is a nyugati cégekkel kell megküzdenie a megrendelésekért.
Az „azonos technológia” kifejezés alkalmazása valóban nem szerencsés szövegkörnyezetbe lett téve de feltételezem nem is
erről van itt szó. Ami a lényeges az a bizalom és a helyi referencia ami a mégiscsak az üzlet alapja. Egy atomerőmű nem egy
cipő amit évente váltogat az ember, az egy több évtizedes projekt. Mindenhol. Csak egyszerűbb az élet ha az ügyfél valamilyen
szinten ismeri a szállító filozófiáját, gondolkodását és szóhasználatát.
Hogy miért tart 5 éve az előkészítés én sem tudom természetesen de az erőművi projektekben nem szokatlan a világban a
néha 10 év körüli „tipródás” sem. Pláne nukleáris létesítményeknél. Mindenesetre megjegyzendő, hogy a baráti Ausztria által
generált peresekedés valószínűleg nem gyorsított a folyamatokon és kb. annyira tette nevetségessé az osztrákokat mint anno
a zwentendorfi huzavona. Avagy pusztúljon a szomszéd tehene. Ugyanez érvényes a már említett SIEMNS-re is. Lehet, hogy
az EU technológiai fellegvár az atomerőművek tekintetében is bár az „átgondolt” zöld politika következtében inkább megszüntetnek
erőműveket mind létrehoznak. Biztos magas szintű az európai nukleáris ipar és főleg az elvárásrendszer de ennek a nyomait
még kutatni kell. Tudtommal az elmúlt 20 évben inkább nem építettek az EU-ban új reaktort, úgyhogy ez az érv a ROSZATOM
ellen kissé biceg. Másrészt meg nehezen tudom elképzelni, hogy az oroszok csak pl. 1 éve vették elő a pl. DIN katalógust és ne úgy
terveztek volna, hogy a helyi műszaki előírásokat ne lehessen követni. Talán érdemes megjegyezni, hogy a NAÜ sem gondolja úgy,
hogy a VVER rendszer ne lenne megbízható. De természetesen meg kell hallgatni minden érvet mégha tetten érhetően politikailag
erősen motivált is.
Célszerű lenne végre elhagyni azt a meglehetősen bornírt és indusztriálsoviniszta közelítést, hogy az oroszok kőbaltával faragják a
reaktortartályt. „A bangladesieket ez meg nyilván nem érdekli.” Az ilyen, enyhén dehonesztáló kijelentéseket azok szubjektív szinezete
miatt nem kívánom kommentálni.
„csakafidesz” társunk megjegyzését kiegészíteném azzal, hogy a kisfeszültségű (220V kontra 230V) hálózatnak vajmi kevés köze van
egy szigorúan vett erőművi projekthez, az a transzmormátorállomások méretezésésnél jöhet csak elő. Úgyhogy ezt az oroszok nyakába
varrni meglehetős badarság.
Köszönöm a figyelmet.
Tisztázzuk a dolgokat.
– Az atomerőmű tényleg nem cipő, ezért kell komolyan venni az Európában érvényes előírásokat. A 220V nem azonos a 230 volttal!
– Igen, gyakorlatilag minden atomerőmű beruházás késik. De nem hiszem, hogy a vonatkozó magyar hatóság az ausztriai pereskedés miatt nem adja meg az engedélyt az induláshoz. ne tekintsük már a magyar hatóságokat ilyen gyengekezűnek! Ha nincs engedély, akkor ott valós hiányosságok vannak!
– Egy atomerőmű tervezése az EU előírásai szerint azt jelenti hogy az összes (több ezer !) érvényben lévő szabványt és előírást figyelembe kell venni! Az oroszok egyébként rendszeresen használják a DIN előírásokat is a saját munkájuk során. De ha pusztán egy szabvány nem felel meg a tervezési munkák elindulásakor és arra épül a tervezés, és azt az egyet utólag meg kell változtatni, az a műszaki dokumentáció nagy részén utólag végighullámzik!
És ez rengeteg meló! Ha tervező vagy tudod. Ha meg nem, akkor próbáld elképzelni, hogy sokszáz dokumentumot kell konzekvensen megváltoztatni. És sehol nem tévedhetsz! Sehol nem handabandázhatsz! Ez egy nagyon komoly dolog. Csernobilból és Fukushimából egy is elég volt.
-Én atomerőmű párti vagyok. A mostani VVER típusú reaktorok megfelelnek a nemzetközi követelményeknek. Nem ezzel van a gond. A VVER reaktor nem egy cipő, hogy csak odateszem és OK minden. A részlettervek elkészítése során, a kivitelezéskor és az üzemeltetéskor is minden EU-s szabványt és előírást be kell tartani! Ezzel van a gond – valószínűleg.
– „A bangladesieket ez meg nyilván nem érdekli.” Igen ez tökéletesen igaz és nem dehonesztáló. Ők ugyanis nem tagjai az EU-nak. Ettől még senki nem becsüli le a őket.
– Ja igen. A fővállalkozó felelős nyilván a transzformátorállomások méretezéséért. És milyen értékűek a transzformátorállomások?
Elárulom. Milliárdokat kell majd rájuk és a teljes villamos elosztó rendszerre fordítani. Ez is igazolja, hogy a 220V nem azonos a 230 volttal.
PJ
Köszönöm, de ez nem volt válasz. Szerződött a ROSATOM az elosztásra/távvezetékekre vagy nem?
230V az elosztási lánc legvége, nem erőművi kompetencia. Az osztrák per akár meg is vétózhatta
volna a projektet (ezért csinálták) noha formailag az állami szerep tisztázása a finanszírozásban volt
a hivatalos ok. Egy perben sohasem arról van szó amiről szó van ;-) Ez komoly bizonytalanság és
figyelembe kellett volna venni ha balul üt ki, ergó idő idő idő…. Amúgy villamosmérnök lennék s
a Simonyi prof. előadásait is sokat hallgattam.
Mostanában „in” ütni az oroszokat, ha kell ha nem. Csak ne pattanjon vissza az az ostor és ne minket
verjen pofán! Elnézést a szándékosan durva fogalmazásért. Végezetül én nem O.o. miatt aggódom
hanem Magyarország és a kenyérpirítóm miatt. Bár nem értem miért pont ők most a megtestesült
világördög pedig lenne még pár jelentkező ilyen alapokon.
Köszönöm a figyelmet.
Tisztázzuk a dolgokat!
Igen, a 230V az elosztási lánc vége. Mindenhol. Bármelyik faluban, a magyar városokban, üzemekben, intézményekben. És mindenhol érvényesek a magyar és európai (sőt nemzetközi) szabványok és előírások. És nincs olyan kivétel, hogy „erőművi kompetencia”. A szabvány érvényes az erőmű irodáiban és technológiai területein is. Az európai szabványoktól el lehet térni, de minden egyes eltérésnél bizonyítani kell, hogy az alternatívan alkalmazott szabvány tartalma és előírásai nem ütköznek az eredetileg alkalmazandó szabvánnyal és nem gyengítik annak követelményeit.
Igen, sokan ha kell, ha nem ütik az oroszokat. Én dolgoztam velük. Vannak köztük kiváló és hitvány emberek is, mint mindenhol.
Borzasztónak tartom a russzofóbiát, de borzasztó az oroszok propagandisztikus támogatása is. Én is aggódom. Ha a hazai döntéshozók időben megértik, hogy milyen bonyolult dolog egy atomerőmű létesítése, akkor már előbb tartanánk. Szerintem a német kormányzat és a Siemens összehangolt álláspontja másodrendű kérdés. Sajnos!
De a legjobban az aggaszt, hogy Magyarország külpolitikailag egyre jobban elszigetelődik, ami előbb-utóbb kellemetlen mindannyiunkat érintő következményekhez vezet.
PJ
Nos, ha az oroszokkal és a kínaiakkal is összeveszünk egy jelenleg nem éppen perspektivikus EU kedvéért
szerintem az ami éppenséggel csak fokozza a szigetté válást a politikában. A magyar politikai simulékonysága
az elmúlt 2-300 év tanulságai alapján nem igazán mondható gyümölcsözőnek. De a moszkvater nem belpolitikai
fórum és maradjunk az erőműveknél. A ROSZATOM kb. 2007 környékén kerül képbe a magyar energetikai
közéletben. Ergo el lehet mondani, hogy ez egy olyan döntés ami meglehetősen ritka módon egy politikai
csatározásokon is átívelő projekt, ami valljuk be ritka. Volt tehát idő s lehetőség meggyőződni a ROSZATOM
alkalmasságáról vagy éppen nem alkalmasságáról. Ezt a folyamatot kéne ugye most felrúgni pár kisstílű EU
percember politikus no meg egy nem igazán piaci eszközökkel operáló ellenérdekelt hatalom kedvéért. Szóval
szó sincs itt Paks II. esetében semmiféle nemzetközi elszigetelődésről. Ez itt kérem egy, a honi heccfullajtárokkal
megtámogatott zsarolás.
Az analóg kérdést az ukránoknak is fel lehet tenni: Miért nem vették ők sem figyelembe a szomszéd egyre
nyíltabban kifejezésre juttatott ellenérzéseit? Ráadásul egy náluk jóval erősebb szomszédét. Persze a csodafegyver,
a csatlakozás a menős szervezetekhez! Értem én. Csak mi van akkor ha éppen a Janukovics is tudott hideg fejjel
osztani-szorozni és az alapján amit elé raktak javaslatként az jött ki nála, hogy mégsem átütő üzlet EU + NATO
tagnak lenni mindenféle felzárkóztatási szirén ének ellenére? Ezt nem fogjuk már megtudni.
Köszönöm a figyelmet.
A Paksi Atomerőmű bővítése nem lehetséges „azonos technológiával”. A meglévő paksi reaktorblokkok tervei 50-60 évvel ezelőtt készültek. Azóta a technológia sokat változott Oroszországban és másutt is. Bár a meglévő blokkok és a 2014-ben szerződött új blokkok mind VVER besorolásúak, de ma már más a méretgazdaságosság, mások a nemzetközileg elfogadott biztonsági és minőségi követelmények, más az irányítástechnika, stb…
Az „azonos technológia” melletti érvelés valójában vagy mellébeszélés vagy a politikai motiváció eltakarására szolgál.
Az vitathatatlan, hogy az oroszok a legnagyobb reaktor exportőrök, de az EU-ban még nem sikerült egyetlen atomerőművi blokk építését sem megkezdeniük.
Paks 2. lenne a referenciájuk, de valamiért több mint 5 év óta nem tudják előkészíteni úgy az engedélyezési terveket, hogy azokat az – egyébként nemrég vezetőcserén is átesett – magyar engedélyező hatóság elfogadja. A miértről részletek nem nagyon szivárognak ki.
Az is lehetséges, hogy az oroszoknak nem nagyon éri meg a paksi erőlködés, ők szívesebben dolgoznának az alacsonyabb követelményeket támasztó egyéb – nem fejlett világbeli – erőművi projekteken.
Műszaki ember lévén belenéztem az orosz fővállalkozó jó néhány nyílt beszállítói pályázati kiírásába. Azt tapasztaltam, hogy a berendezések követelményeinél döntő részében orosz szabványhivatkozások vannak. Esetenként a vonatkozó GOSzT szabványok a 60-as vagy 70-es években léptek életbe.
Ilyenekre az EU-ban nem lehet támaszkodni. A bangladesieket ez meg nyilván nem érdekli. Jó példa, hogy az orosz pályázat kiírók magyar anyagaiban is tápfeszültségként többnyire a 220 Volt feszültséget jelölik meg követelménynek. Nálunk 1993-ban született kormányzati döntés arról, hogy a hálózati feszültség névleges értéke 1996 januártól 230 Volt.
PJ
Nagyszerű meglátás! A 220V feszültség esetén 380V van leosztva a háromfázisú bemenetelről, a 230V esetén a háromfázisú bement 400V. De ez egy virtuális érték, mert a leterhelt hálózatban esik a feszültség, és a 230V már egy nagyobb településen csak 220V valójában. Ami gond volt az az 50Hz frekvencia, nos ez volt pontatlan a szovjet áramkörben, és az atomreaktorok maguktól lekapcsolnak, ha a turbinák annyira lelassulnak, hogy 46Hz alá esik a váltóáram frekvenciája. Amúgy semmi sincsen igazán kőbe vésve, mert Nagy Britaniában 240V a feszültség, míg máshol 110V ami valójában 117V, már ahol, mert Japánban 108V és kijön a konnektorból kereken 100V. Az EU-ban a fogkefétől a televizióig minden Made in China, még az AL-KO fűnyíró is. Lássuk be az EU-nak már alig van saját ipara. „Fejlődés”, hogy Kína helyett a közelebbi kelet-európai gyarmatok rakják össze a német és a francia árut. A németek a kihelyezett tőkéből élnek és abból amit vigyorogva mondott a Mercedes vezetője, hogy azért jöttek Kecskemétre, mert az itteni fizetés egyötöde a német fizetésnek.
(Fájdalmas, de igaz: Egy tegnap jött analfabéta bevándorló -aki egy kukkot sem tud németül- nagyobb segélyt kap, mint a kelet-európai német gyárakban a munkások havi fizetése. .)
Tisztázzuk a dolgokat. A 220V nem leosztva volt a 380V-ról, hanem az egyik a csillagkapcsolású hálózat volt, a másik pedig a delta kapcsolású. A kínai fogkefét meg fűnyírót nem kellene egy kalap alatt említeni az atomerőművi rendszerekkel. Kicsit más kategóriák. És hogy jön az atomerőműhöz a Mercédesz. A 380V meg a 400V között 5% a különbség. Egy magas megbízhatóságú, precíziós berendezés elveszítheti a működőképességét, ha valamelyik fontos előfeltétel 5%-al a határon túl van. Sőt lehet hogy ilyesmi volt a hiba a Csernobili erőmű végzetes üzemi próbájánál, ami után jött a katasztrófa. Lehet, hogy valamit CSAK öt százalékkal néztek el, és nem lehetett visszajönni a normális üzembe!
Maradjunk annyiban hogy Európában 230V a szabványos előírás. Ezt kell alkalmazni, még az oroszoknak is. Itt nem kenyérpirítóról van szó!
Tisztelt PJ.
Kicsit gúnyosan írtam a 220-230 voltról, meg a feszültség szabályozókról amelyek a komolyabb berendezésekben benne vannak, ezért elnézést. Tényleg kínai kategória már maga a probléma is a kínai berendezéseket illeti, mert az áramot termelő turbinák az atomerőművekben is 220-400 kV azaz kilovolt (tehát x1000) feszültségűek, és ezt viszik le a transzformátorok a végén 230 V hálózati feszültségre. Itt kell megnézni:
https://erbe.mvm.hu/hu-HU/Tevekenysegunk/Szolgaltatasok/Energiatermeles
Ugyanis az erőművekből az áram nem közvetlenül került a fogyasztókhoz, hanem nagyfeszültségű országos hálózatokba táplálják be, és az elosztóközpontokon keresztül a transzformátorokhoz jut az áram ahol megfelelő szintekre van bontva, ld. az ábrát.
https://erbe.mvm.hu/-/media/MVMERBESite/Documents/Szolgaltatasok/EnergiaTermelesEsAtvitel/ERBE_energiatermeles_kep.jpg?la=hu-HU&hash=8D86E6CCBD020AF3E763744DD17DE5F55F4A04CA
Az említett 220-230V feszültségnek csak az Erőmű irodáiban és vezérlőpultjaiban van szerepe, de ott mindenhol feszültség szabályozókkal ellátott berendezések vannak. Tehát az egész kérdés egy álprobléma.
Ami pedig Bangladest illeti. Nos nem a napi 5 dolláros fizetésért güriző, kunyhókban lakó, analfabéta emberek döntenek ezekben a kérdésekben, hanem van az országnak komoly vezető rétege is, olyan szakemberek akik külföldi, híres egyetemeken végeztek és referenciákkal is bírnak. Ahogyan kórháza is vannak Bangladesben szintén egyetemet végzett orvosokkal, de sajnos a kapacitásuk kisebb, mint amennyire szüksége lenne az országnak. Közkeletű tévedés, hogy ott mindenkinek kint van a feneke a nadrágból. Dakka egy modern város, 22 millió lakossal és metrója is van. Valahogy azt a sztereotípiát is mellőzni kellene, hogy a szegényeknek, így az afrikaiaknak, indiaiaknak minden szemét jó, oda kár minőségi cikket eladni. Hát nem így van. Kétségtelen, hogy ott kicsi a vásárlóerő, de pont azért igényesek, mert akiknek kevés pénzük van jobban megnézik mire költik. (Nem luxuscikkről, hanem minőségről van szó.)
Bangladessel kapcsolatosan kicsit körülnéztem a neten.
Nos a főváros, Dakka lakossága elképesztő ütemben gyarapodott:
1970-ben a lakosság az agglomerációval együtt: 1.374.000
2020-ban a lakosság az agglomerációval együtt: 21.005.000
Vagyis az elmúlt 50 év alatt majdnem 20 millióval növekedett!
A város elképesztően zsúfolt:
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/9a/View_of_Kazi_Nazrul_Islam_Ave_Road%2C_Dhaka._.jpg
Itt tényleg fölösleges papolni a CO2 kibocsájtásról, stb. Tudomásul kell venni, hogy ez egy európai álprobléma. Addig amíg a világ lakossága elképesztő ütemben növekedik, és az un. harmadik világban (India, Vietnám, stb.) gyártott, benzinnel üzemelő autók ott helyben szinte mindenféle normát mellőznek, néhol még a katalizátort is.(Ezeket csak az exportra szántakba építik bele) addig gyakorlatilag felesleges Európában mindenféle előírásokat bevezetni, mert a világ autóparkjának 80%-a továbbra is környezetszennyező és az is fog maradni. A fejlett országok egyre szigorúbb feltételei soha nem fognak ezeken a helyeken érvényesülni, erre ott nincsen sem szándék, sem anyagi lehetőség.
Természetesen a Rosszatom erőműve ennek ellenére meg kell, hogy feleljen minden előírásnak, mert a rádióaktivitás sokkal veszélyesen a széndioxidnál amit a növényzet közömbösít.
Határozott véleményem, hogy Bangladesben a nyomorúságos gazdasági helyzetnek fő oka a mértéktelen népességszaporulat.
Kiegészíteném! Ma már a világon minden érzékenyebb szerkezet el van látva saját feszültségszabályozóval és elég komoly hálózati ingadozást is észrevétlenül kibírnak. Azonkivül az elektronikai berendezések komoly tápegységekkel rendelkeznek, és ezek egyenirányított törpefeszültséggel müködtetik a processzorokat és a tranzisztorokat. A régen olyan divatos „túláramvédők” is feleslegesek egy mai PC esetében, mert gyárilag ez is be van építve. Az órajelet már sehol sem a hálózati frekvenciáról nyerik, hanem saját kvarcórát használnak. Megnéztem a villanyborotvám töltőjét 100~240V feszültségről működik, és tökmindegy milyen a feszültség a konnektorban éppen úgy tölt. Az elektromos autók hasonlóképp, sőt azok még villámcsapás ellen is védő beépített egységgel rendelkeznek.
Mi a legújabb hír a SIEMENS keresztbe fekvéséről Pakson? Ez most a „lám-lám” érv a ROSZATOM ellen. Van
sapka, nincs sapka. Eddig ugye megvetően nevettek Kelet-Európán, hogy nem értik a piacot és az ideológiát
nem lehet megenni. Most, hogy ezek az elmaradott keleti népek is megtanúlták a csinóblit, most hírtelen az
elvek lettek megint a fontosak. A más elvek és más irányból, természetesen.
Csak üdvözölni tudom a szomszédos, technológiailag „megtért” országokat ahol a saját energiabiztonságukat
és a környezet nukleáris biztonságát kockáztatják ki tudja milyen távlatú, tisztán politikai okokból. Lehet, hogy a
szabadság-molekula több meleget ad, lehet, hogy a demokrácia-neutron jobban és csak ott hasít ahol kell de
amit már tudunk az az, hogy a pénznek nincs szaga. Gondolom így kerek a történet.
Köszönöm a figyelmet.
Nem vagyok műszaki ember, de vélhetően az eredetileg szovjet (orosz) technológiával épült Paksi Erőmű bővítése célszerűen azonos technológiával kell, hogy történjen. Anno maga Teller Ede is elismerően nyilatkozott Paksról, miután alaposan megnézte az erőművet. Márpedig ő vitathatatlan szaktekintély volt. Minket ne az érdekeljen, hogy „politikailag” éppen mi a helyes, hanem a saját jól felfogott érdekünket kell követnünk. Inkább kilépünk az elcseszett Európai Unióból amelyik a pénzünket is „politikai szempontokra” hivatkozva lopta el.