Kezdőlap » Szerkesztő ajánlata » Átrendezheti Boszniát a migrációs válság
#moszkvater Menekültek esznek a szarajevói központi pályaudvar közelében 2018. június 19-én

Átrendezheti Boszniát a migrációs válság

Jól jöhet a Boszniába özönlő migránsáradat a szerb entitásnak, mert ez okot adhat az adminisztratív belső határok egyoldalú lezárásra – ez pedig közelebb viheti az önálló államisághoz. Bali Lóránt Balkán-szakértőt, a Pannon Egyetem Georgikon Karának oktatóját kérdeztük a boszniai migrációs válságról.

#moszkvater Menekültek esznek a szarajevói központi pályaudvar közelében 2018. június 19-én
Menekültek esznek a szarajevói központi pályaudvar közelében 2018. június 19-én
Fotó:EUROPRESS/AFP/ELVIS BARUKCIC

– Egyre több hír érkezik arról, hogy Bosznia a menekültválság új központja. Honnan érkeznek Boszniába a migránsok? Hol tudják átkelni a határt?
– Az országot érő migrációs nyomás a Földközi-tenger felől érkezik. A magyar határzár felépítése óta a migránsok igyekeznek más útvonalon eljutni Nyugat-Európába, így most a Száva által képezett természetes határt megkerülve a középhegyvidéki részeken igyekeznek átkelni Boszniába. A boszniai Szerb Köztársaság területét azonban igyekeznek elkerülni úgy, hogy a Bosnyák–Horvát Föderáció területén maradjanak, még úgy is, hogy ott jóval előnytelenebbek a domborzati viszonyok. Valószínűleg ezért az egyik célpontjuk a boszniai-horvát határ mentén fekvő Velika Kladuša.

Dr. Bali Lóránt
Dr. Bali Lóránt

– Honnan van ekkora utánpótlás? Szerbiába is megerősödött a migránsok beáramlása?
– Szerbia továbbra is küzd a migránsnyomással, hisz az alternatív bosnyák útvonal még nem vette át a szerepét. A menekültek továbbra is a Közel-Keletről és Afrika iszlám lakosságú országaiból érkeznek. Érdemes ugyanakkor azt is figyelembe venni, hogy a szerb társadalom az egyetlen talán Európában, amely a hosszú török uralomnak köszönhetően az egyik legelutasítóbb az iszlámmal. Erre vezethető vissza a Bosznia-Hercegovinában lezajló polgárháború is, amelynek a szerb-bosnyák viszonyrendszerben erős vallási színezete is volt az etnikai mellett.

– Boszniában először a Szerb Köztársaságba érkeznek a migránsok. Milyen változást hozhat ez a szerb entitásban?
– A migrációs válság a jövőben jól jöhet Milorad Dodiknak, a boszniai Szerb Köztársaság elnökének. Ugyanis megfelelő okot adhat az amúgy csak adminisztratív belő határok egyoldalú lezárásra. Nagy valószínűséggel az etnikailag homogén Szerb Köztársaság sokkal hatékonyabb rendvédelmi fellépést tudna produkálni. Nem mellékes ugyanakkor, hogy a szerb entitás Bosznia–Hercegovina belső destabilizálásra törekszik, mert számára az önálló államiság megteremtése még mindig prioritást jelent.

– A Bosnyák-Horvát Föderáció mennyire ura a helyzetnek?
– A Föderáció entitása pénzügyi és materiális eszközök hiányában nem tudja kezelni megfelelően a helyzetet.

– Milyen távolabbi következményekkel járhat, ha a nemzetközi közösség nem kezeli a boszniai migránsválságot?
– A nemzetközi közösség csak konzerválta a boszniai helyzetet, egy átmeneti békét megteremtett, amellyel egy kényes belső egyensúly állt elő. Az ország önálló államisága azonban még mindig kérdéses, elég csak a nemzetközi főmegbízott személyére gondolnunk. A kérdés csak az, hogy mi lesz az a pont, vagy azon pontok együttállása, amikor a dezintegrácós folyamat végső lökést kap. A migrációs krízis most felgyorsíthatja és erősítheti a Szerb Köztársaság államosodási folyamatait. A Bosnyák–Horvát Föderáció területén pedig az iszlamista csoportok könnyen radikalizálhatják a többségi, eddig szekularizált lakosságot.

– Mi lehet a megoldás a boszniai krízisre?
– Amíg a menekült krízist az EU nem hajlandó kezelni, addig folyamatosan nőni fog a nyomás az országon. Az állami hatóságok valószínűleg megpróbálják majd a migránsok tranzitját segíteni, ezzel csökkentve a rájuk nehezedő nyomást. Ez azonban konfliktust okozhat a szomszédos Horvátországgal. A krízist tehát csakis az Európai Unió pénzügyi segítségével lehet megoldani.