„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Gyetvai Mária írása a #moszkvater.com számára
„mi szerbek politikai anarchisták vagyunk, nem hagyjuk magunkat vezetni”
Fotó:EUROPRESS/ELVIS BARUKCIC/AFP
Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság és a Független Szociáldemokraták Szövetségének (SNSD) elnökét februárban egy év szabadságvesztésre ítélte a szarajevói bíróság, amiért nem hajtotta végre a nemzetközi közösség főképviselőjének határozatát. Ezt a posztot jelenleg egy német kereszténydemokrata politikus, Christian Schmidt tölti be. Az ítéletre válaszul Dodik keresztülvitte, hogy a boszniai szerb parlament megszavazzon egy törvényt, amely megtiltja a központi, szarajevói nyomozó hatóság (SIPA) és egyéb igazságügyi szervek működését a boszniai Szerb Köztársaságban.
„Dodik letartóztatására azonban sokáig nem tettek kísérletet, amikor pedig mégis bemerészkedtek a SIPA emberei, a szerbiai rendőrség jelvényeit viselő boszniai szerb rendőrök azt megakadályozták”
A harcot azonban egyik fél sem adja fel. A főképviselő szankcionálta Dodik pártját, mondván alkotmánysértő tettekre sarkallja a polgárokat. Azzal is fenyegetőzött, hogy elmegy az EUFOR katonai missziójának bázisára, ahol az Európai Tanács délszláv körútja keretében Bosznia-Hercegovinát (BiH) is megjárt elnöke, Antonio Costa szintén tett egy tiszteletkört. Az Európai Unió némely országában az Oroszországgal kapcsolatoshoz hasonló hisztéria kezd eluralkodni. Többen, mint például Lengyelország, Nagy-Britannia és Ausztria megtiltotta Dodik és a szarajevói bíróág által elítélt több boszniai szerb vezető belépését az országba. Szlovénia is hasonló lépést fontolgat.
A Profil című osztrák lapnak Dodik úgy nyilatkozott, hogy az emberei benne vannak az Osztrák Szabadság Pártban (FPÖ). Mint fogalmazott, 300 ezer szerb él Ausztriában, és
„mi szerbek politikai anarchisták vagyunk, nem hagyjuk magunkat vezetni”
Az osztrák televíziónak pedig kifejtette, hogy ő a boszniai szerbeknek a daytoni békében rögzített jogaiért áll ki. A boszniai Szerb Köztársaság nem fogad el semmilyen központi intézményt, amelyről nem volt szó Daytonban. (Ezek közé tartozik a szarajevói bíróság is.) Szlovéniának pedig válaszlépéseket helyezett kilátásba, de hangsúlyozta, az onnan érkező üzletembereket – értsd: a pénzt – továbbra is tárt karokkal várják. (A vonzalom kölcsönös.)
„Lesz-e ennek az európai keménykedésnek valami foganatja? Igen is, meg nem is”
A szerbek, boszniaiak és „birodalmiak” egyaránt érzik, hogy az EU már fogatlan oroszlán. Ami miatt Dodik most mégis visszavett valamicskét a harciasságából, az az Egyesült Államok látványos eltávolodása a „szerbek” ügyétől. Marco Rubio amerikai külügyminiszter bírálta őt, amiért aláássa BiH stabiltását, és kiállt annak egységéért. Bár Dodik szép summát fizetett egy lobby cégnek, hogy fellépjen az érdekében Trump elnöknél, eddig úgy tűnik, eredménytelenül.
„Washington elfordulását ennél is jobban demonstrálta Alekszandar Vucsics, szerb elnök füstbe ment terve, hogy Trump őt Floridában fogadja. Még a közelébe sem engedték, így leforrázva utazott haza”
A rezsimhez hű sajtó persze hirtelen rosszullétre hivatkozott. A szerb elnök személye is terhessé válhatott Trump számára. Dodikkal kapcsolatban is úgy gondolhatja, az Egyesült Államoknak kisebb gondja is nagyobb annál, mintsem hogy csip-csup balkáni országokkal foglalkozzon. Nyűglődjön vele Európa. Megteheti, legalábbis egyelőre, mert Amerika messze van.
„A magát a bosznia-hercegovinai muszlimok, vagyis a bosnyákok egyfajta véderejének tekintő Törökország viszont közel. Ennek tudatában a bosnyákok vezető pártjának, a Demokratikus Akció Pártjának (SDA) első emberei egyre militánsabb hangot ütnek meg az unitarisztikus törekvéseikkel szemb szálló horvátokkal és a szerbekkel kapcsolatban”
Az előbbiek, mint a legkisebb lélekszámú népesség az első számú célpont. Horvátországnak, Szerbiával ellentétben nem érdeke BiH szétesése, de támogatja az ott élő horvátokat saját entitás iránti igényükben. Az biztosítaná számukra a jogot, hogy maguk, és ne az erős számbeli fölényben lévő bosnyákok válasszák meg a képviselőjüket az ország legmagasabb szintű vezető testületében, az Állam Elnökségben. Erre nézvést a daytoni béke megkötése előtt volt is ígéret, de a döntő pillanatbana megállapodás körül bábáskodó nagyhatalmak „megfeledkeztek” róla.
A jelenlegi két entitás, vagyis a boszniai Szerb Köztársaság és a közös Bosnyák-Horvát Föderáció helyett egy harmadik, a külön horvát szavatolni tudná az ország stabilitását, véli a horvátok legerősebb pártja, a Bosznia-hervcegovinai Horvát Demokratikus Közösség (HDZ BiH). A megvalósításához az első lépés a választási törvény módosítása lehetne. Mert a törvény jelenlegi formájában teszi lehetővé a horvátok „leszavazását”.
„Ennek azonban, érhető módon, szívósan ellenáll a bosnyák fél. Annyit megszellőztetett, hogy bizonyos feltételekkel belemenne. A horvátok élnek a gyanúperrel, hogy annak ára a kiszorításuk lenne a Miniszterek Tanácsából”
Mivel a Dodik által elfogadott ominózus törvény jórészt paralizálta a központi intézményeket, Dragan Čović, a HDZ BiH elnöke szerint a horvátság elsőrendű feladata az intézményrendszer működésének helyreállítása, és az uniós csatlakozási folyamat felgyorsítása. Ezért márciustól egy új koalíció összekovácsolásán fáradozott központi állami szinten. A boszniai Szerb Köztársaság ellenzéki pártjaival próbált összefogni abban a reményben, hogy idővel majd bosnyák pártok is csatlakozni fognak hozzájuk. Egy ilyen koalíciónak kezdettől fogva kevés esélye volt az érvényesülésre, mert a Miniszterek Tanácsában – amelyben egyelőre még lakossági létszám szerinti paritás érvényesül – és a parlamenti felsőházban is az SNSD-nek többsége van a szóban forgó pártokkal szemben.
„Végül 10 bosnyák és szerb párt összefogása tett pontot a horvát kezdeményezés végére”
Május 9-én létrehozták a „Béke Platformot” BiH állam megszilárdítására, az európai uniós csatlakozás és a gazdasági fejlődés felgyorsítására. Az ezt az aktust megelőző egyeztetésekre ugyan nem hívták meg a horvátokat, de a későbbiekben tárgyalni kívánnak velük. Először a HDZ BiH-t bíráló, magát kereszténydemokrata pártként meghatározó HDZ 1990 elnevezésű párttal, de később a HDZ BiH-val is. Ez lesz-e a megoldás az elhúzódó válságra? Aligha, de az sem, hogy az uniós főemberek egymásnak adják a kilincset a Balkánon. Az uniós tagság, mint valuta végérvényesen leértékelődött, csak még Brüsszelben nem vették észre.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
