//Át- és túlélni a koronavírust
Egy közmunkás tisztítja és fertőtleníti a járdát a koronavírus elleni védekezés miatt Moszkvában 2020. április 5-én #moszkvater

Át- és túlélni a koronavírust

Hogyan maradhatunk életben és hogyan segíthetjük át a társadalmat, valamint a gazdaságot egy jobb jövőbe közösségi szemlélettel? Ígéretes gyakorlatok a koronavírus krízishelyzet megoldására a szláv országokban.

G. Németh István írása a #moszkvater.com számára

Egy közmunkás tisztítja és fertőtleníti a járdát a koronavírus elleni védekezés miatt Moszkvában 2020. április 5-én #moszkvater
Egy közmunkás tisztítja és fertőtleníti a járdát a koronavírus elleni védekezés miatt Moszkvában 2020. április 5-én
Fotó:EUROPRESS/Natalia KOLESNIKOVA/AFP

Descartes szerint teremtőnk az észt igazságosan osztotta el az emberek között, hiszen szinte senki sem elégedetlen azzal, ami neki jutott. Ráadásul „mindenhez is értünk”, mondja a székely szólás. A koronavírus okozta krízishelyzetben is mindenki, ha részleteiben is, de igyekszik jobban tudni a megoldást. Ennek némileg ellentmond, hogy sakknyelven szólva, a megnyitás után a halálfélelemtől vezérelve sorra „rosálnak be” az országok. A döntéshozók vállalhatatlan szerepbe kényszerülnek a társadalmi pánik hatására.

„A mérleg egyik serpenyőjében az ország működése és a társadalom jövője, a másikban halálos áldozatok”

A vírus elleni védekezés egyik legkézenfekvőbb és egyben legvitatottabb eszköze a szájmaszk. A megbízhatóan és megfelelően védő maszkok állítólag csupán befelé szűrnek, miközben ő maga szinte akadálytalanul fertőzheti a környezetét. A sebészeti maszkot viszont arra találták ki, hogy a pácienst védje az orvos lehetséges fertőzése ellen, tehát a viselőjét kevéssé óvja meg. De ha mindenki egyszerű, olcsó sebészmaszkot viselne, amely inkább a környezetet védi a fertőzéstől, akkor kevesebb vírus jutna a levegőbe, és egymást védve védenénk saját magunkat. A maszkok ezen ésszerű viselése talán reményteli szemléletváltást is hozhatna. Egy merőben más mentalitást, mely szerint, ha egy közösségben nem magunkat, hanem másokat védjük, mi magunk is jobban járunk.

Mellesleg elgondolkodtató, hogy a védőfelszeléseknek milyen lassú a vám ügyintézése. Ésszerű intézkedés lenne ennek idejét a minimálisra csökkenteni. Az Egyesült Királyságban például vám- és illetékmentessé tették a védőfelszerelések behozatalát. Okos megoldás, ha a védőfelszerelések behozatalának vám- és illetékmentessé tételét kiegészítjük a meglévő készletek központi nyilvántartásával, szigorú bejelentési kötelezettséggel együtt, hogy optimálisan lehessen központilag elosztani őket.

„Milyen kezdeményezéseket, jó gyakorlatokat látunk szláv szomszédainknál, és mit tanulhatnánk egymástól?”

A szlovén kormány a koronavírus-válság idejére 30 százalékkal csökkentette az állami tisztségviselők fizetését, köztük a parlamenti képviselőkét és a miniszterekét, átcsoportosították a forrásokat az egészségügyi dolgozók finanszírozására. Radikálisan emelték a jövedelmüket. A szlovén állam a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak után kifizeti a különböző járulékokat, valamint a táppénz-hozzájárulást. Más országok, a vállalkozások és alkalmazottaik megmentése érdekében a fizetések állam által átvállalt 60-70-80 százalékában látják a megoldást. A skála alsó értéke a 40 százalékos lengyel, a felső érték a 80 százalékos cseh támogatás. Ugyanakkor a cseh megoldás a sávos támogatás, felső korláttal. Leállt vállalkozások esetén 80 százalék, illetve korlátozottan termelő cégeknél 60 százalék.  Szlovákia  hasonló módon korlátozza a támogatás mértékét. Az 80 százalék, de részleges termeléskiesésnél, kevesebb, sávosan 180-tól 540 euróig terjed.

A csehek a támogatás mértékét a szlovákokhoz hasonlóan korlátozva fizetési, támogatási sapkát, felső korlátot vezettek be. Magyarországon is van a támogatási ötletek között korlátos. A turisztikai szövetségek szerény 70-80 százalékos igényüket nagyvonalúan csupán 800 ezer forintig kérik. Ha lehetséges alternatív megoldást keresünk, próbáljuk meg kombinálni a jónak tűnő ötleteket.

„A szlovén kezdeményezések kiindulásként példamutatónak tűnnek. Drasztikusan, 10-200 százalékkal emelik az egészségügyi és kulcsfontosságú szolgálatok dolgozóinak illetményét, ugyanakkor a képviselőkét és a politikai szféra szereplőiét radikálisan csökkentik”

Oroszországban a kisvállalkozásokat és a lakosságot kedvezően érintő szociális intézkedések mellett az offshore-jövedelmeket terhelő adókat 2 százalékról 15-re emelik, a nagy összegű bankbetétekből származó kamatjövedelmekre pedig 13 százalékos adót vetnek ki. A cseh megoldásból a korlát inspiráló, de ha a társadalom egészét próbáljuk megmenteni, akkor nem lehet cél a jobb módúak életvietelének 70-80 százalékos fenntartása, sem a fogyasztásukat kielégítő szektorok (turizmus, vendéglátás…) megmentése. Az igazi megoldás talán a sávos – ideiglenes – támogatási rendszer, melynek alapelve az emberek alapvető létszükségleteinek biztosítása, kiemelten az egészségügyben és a kritikus szektorokban.

„Magyarországon például a nyugdíjak ideiglenes sávos biztosítása, mondjuk 80-100 ezer forinttól maximum 200-300 ezer forintos felső korláttal, amely egyben minimálisan a vásárlóerőt is fenntarthatja. Ennek bázisát ugyanis elsősorban a középkorúak és nyugdíjasok képezik”

A fizetések támogatása, illetve korlátozása – aktív dolgozó esetében is – 500 ezer forintos határig, efölött kétsávos progresszív válság adó kivetése: egymillióig 60, afölött 80 százalék. A segélyezés átvállalt felső korlátja 200-300 ezer forint lehetne, beleértve a nem alkalmazotti munkaviszonyban fizetés nélküli szabadságra kényszerült dolgozókat is (távoktatásban részesülő kisgyermekükkel otthon lévők, vagy akiknek munkájuk jellege miatt, vagy értelmes és alkalmas munkáltató hiányában távmunkára nincs lehetőségük).

Az átmenetileg munkájukat, keresetüket elvesztő segélyezettek – felső korláttal – fizetős munkát vállalhatnának a kritikus szektorokban az egészségügyi és szociális alapműködés biztosítása érdekében. Természetesen a krízis kezelése megfelelő fázisban, a folyamatos szűréssel – így a fertőzöttek kiemelésével – és a kéthetenkénti pihentetéssel, „rotációval” -, megengedheti a gazdaság legalább részbeni működését okos szervezéssel és rendszerben való gondolkodással. Természetesen  hatékonyabb folyamatos szűréssel, a fertőzöttek kiemelésévek biztosítható a többiek folyamatos munkája az egész üzem, vagy kritikus szolgáltatás, például, patika bezárása nélkül.

Őszintén szurkolunk azon országok sikerének, amelyek ezt próbálják. Ilyen például Japán, Svédország, Belarusz, részben Németország, és talán Dél-Korea. Mindenesetre sokan gondoljuk, hogy a koronavírus generálta válság után más lesz a világ.

„A maszkok mögött szép jövőről álmodva esetleg jobb emberré válhatunk, és talán közösségibb lesz a mentalitás is”

Vigyázzunk magunkra, és ha tehetjük, maradjunk otthon!

MEGOSZTÁS