//Ashabadban büntetnek a maszkért
Fertőtlenítik az utcákat Nur-Szultánban 2020. március 16-án #moszkvater

Ashabadban büntetnek a maszkért

MEGOSZTÁS

Elhallgatja a koronavírust a türkmén hatalom, ám miközben bünteti még azt is, ha az utcán a járványról beszélnek, mindent megtesz annak elkerülésért. Ha lehet, még inkább bezárkózott, lezárta a határokat, és korlátozta a mozgást az országban.

Fertőtlenítik az utcákat Nur-Szultánban 2020. március 16-án #moszkvater
Fertőtlenítik az utcákat Nur-Szultánban 2020. március 16-án
Fotó:EUROPRESS/Nur Sultan Governorship / Handout / Anadolu Agency

Nemcsak megérkezett, de rohamos ütemben terjed is a koronavírus-járvány Közép-Ázsiában. Valójában az a meglepő ebben, hogy csak most, hiszen e régió a koronavírus-járvány két gócpontja, Kína és Irán között fekszik. Megvan már a COVID-19 első halálos áldozata is, mégpedig Kazahsztánban. Az országban eddig 109 koronavírussal fertőzötten regisztráltak. A térség második legnagyobb államában, a szomszédos Üzbegisztánban 65 beteget tartanak nyilván, míg Kirgizisztánban 44-et.

„Tádzsikisztánban és Türkmenisztánban eddig egyetlen fertőzöttet sem tartanak nyilván. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy e két országban nincs is megbetegedés”

A türkmén hatóságok március 5-én beszéltek utoljára a koronavírusról, azóta nagy a hallgatás. A régió függetlennek nevezhető hírforrásainak egyike, a Radio Azatlik értesülései szerint azonban már a térség legzártabb országában is vannak már fertőzöttek, számuk pedig növekszik. A múlt héten például az Azatlik forrásai szerint az egyik Azerbajdzsánból érkező hajón legalább tíz fertőzöttet találtak. A Radio Azatlik az első megbetegedésről még március 3-án értesült. A főváros járványkórházában állítólag legkevesebb két beteget tartanak karanténban.  Két héttel később pedig forrásaik szerint már más városokban is vannak fertőzöttek. Az ashababadi hatóságok nem kommentálták azt sem, hogy Észak-Cipruson egy türkmén állampolgárnál állapították meg a fertőzést.

„Türkmenisztánban a koronavírus tabunak számít. Magát a szót sem nagyon használja a média. De a hatalom nemcsak elhallgatja a megbetegedéséeket, de szigorúan megtorolja azt is, ha a lakosság a járványról beszél”

Az Azatlik több esetben is beszámolt arról, hogy egyenruhások ezért az utcáról civileket vittek el ismeretlen helyre. A Fergana adta hírül azt az esetet, amikor azért büntettek meg egy asszonyt, mert maszk volt rajta. A rendőrök megbízhatatlannak találták, és szerintük ezzel a viselkedéssel csak pánikot akart kelteni. A járőrök indoklásul azt is felhozták, hogy a maszk viselése azt is jelenti, hogy az illető nem bízik a kormány intézkedéseiben.

„Problémát okoz az áruhiány is. A hatalom ugyan árubőségről beszél, az állami üzletek azonban üresek”

Az emberek már reggel hatkor sorban állnak az élelmiszer boltok előtt, hogy hozzájussanak az alapvető cikkekhez. Itt egy liter étolaj 13 manatba kerül, míg ezt a magánkereskedőknél már 30-ért lehet megkapni. A kevés áru azonban fél óra alatt elfogy, még a havi fejadaghoz sem jut mindenki hozzá, így sokan kénytelenek a feketepiacon beszerezni a lisztet vagy a cukrot. Feltéve, hogy pénzhez jutnak, mert sokszor a bankautomaták is üresek.

A hatóságok azonban a fentiek ellenére nagyon is elővigyázatosak, és odafigyelnek a vírus terjedésére. Korlátozták a bejutást a fővárosba, az utazást az országon belül, az utakon és a nyilvános helyeken pedig mérik a testhőmérsékletet. Ashabadba csak külön engedéllyel lehet beutazni, a belföldi repülőjáratokat leállították, a vonatközlekedést ritkították. A leginkább bevett védekezés, hogy gyógyfüvekkel füstölnek, a televízióban pedig a fertőzés megelőzésére elkezdték népszerűsíteni a jódot és a jódban gazdag termékeket.

„Árulkodó az is, hogy a helyi elitek a biztonságos helyekre, természetvédelmi területre menekítik ki a családtagjaikat, rokonaikat”

Az első fertőzöttek megjelenése után, még február végén lezárták a határt Üzbegisztán, Afganisztán és Irán felé. Leállították e relációkban a közlekedést is. Az ország határainak lezárása miatt türkmének százai rekedtek külföldön, és várnak a moszkvai Domogyedovón vagy Isztambulban a repülőtéren, miután április végéig töröltek minden türkmenisztáni járatot.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.