//Amikor egy álom valóra válik…
„Az angol sajtó által csak azaz a Vörös Romannak becézett Abramovics mindennél fontosabbnak tartotta azt, hogy a csapatát elismerjék”

Amikor egy álom valóra válik…

MEGOSZTÁS

A futball hívei vélhetően sosem felejtik el a 2012. május 19-i estét, amikor egy felejthető színvonalú mérkőzést követően egy felejthetetlen büntetőpárbaj után története első – és ez idáig egyetlen – Bajnokok Ligája sikerét érte el a Chelsea. Egy bizonyos Roman Abramovics pedig úgy érezhette, megérte a londoni kékekbe ölt több százmillió font.

„Az angol sajtó által csak <Red Romannak> azaz a Vörös Romannak becézett Abramovics mindennél fontosabbnak tartotta azt, hogy a csapatát elismerjék”
„Az angol sajtó által csak azaz a Vörös Romannak becézett Abramovics mindennél fontosabbnak tartotta azt, hogy a csapatát elismerjék”
Fotó:EUROPRESS/ODD ANDERSEN/AFP

Már maga az is mesébe illő, ahogy a zsidó származású orosz milliárdos, Roman Arkagyjevics Abramovics megérkezett Angliába, hogy megvásárolja az egyik klubot. Ugyanis amikor a tavasz folyamán az Old Traffordban megnézte 2003 áprilisában a Real Madrid-Manchester United BL-negyeddöntőt, azonnal beleszeretett ebbe a gyönyörű játékba. Persze, ezen senki sem csodálkozott, ugyanis a manchesteriek között például az a David Beckham volt a legjobb – a duplájának köszönhetően nyert 4-3-ra a MU –, aki a világ egyik legjobb labdarúgója lett, ám az ő teljesítménye sem volt elég a továbbjutáshoz, mert a madridiaknál játszott egy bizonyos brazil csatár, Ronaldo, akinek a mesterhármasa végül elődöntőbe segítette a királyi gárdát.

„Mindenesetre azonnal megmutatta, milyen egy igazi orosz oligarcha. Amikor a manchesteri reptérre kocsit küldött a klub Abramovics elé, a volánnál nem más, mint skót válogatott egykori legendás középpályása, Graeme Souness ült”

„Egy barátom megkért arra, kimennék-e a manchesteri repülőtérre, mert egy magángéppel jön Abramovics, hogy megnézze a Manchester United-Real Madrid Bajnokok Ligája-mérkőzést. Én voltam a sofőr, Roman mellém ült az első ülésre, három másik embere hátra szállt be. Fogalma sem volt arról, ki vagyok. Próbáltam beszélni vele, de azt mondta, csak a vezetéssel törődjek. És úgy gondolom, mondhat bárki bármit, de Abramovicsot senki sem ismeri igazán” – mesélte el később a Mirror brit lapnak Souness.

„Abramovics azon a bizonyos BL-mérkőzésen a brit futballba szeretett bele, és úgy döntött, hogy vásárol magának egy saját Premier League-klubot”

A kiszemelt klub végül a Chelsea lett. 2003. június 30-án érkezett meg a londoni kékekhez, majd július 2-án már be is jelentették, hogy az orosz milliárdos megvette a Chelsea labdarúgó csapatát. Első lépésben 60 millió fontot adott a klubért, majd kifizette a klub adósságait – összesen 80 millió fontot –, és ott megfogadta, a világ legjobb csapatává teszi a londoni kékeket. Mindenesetre a sajtó azonnal lereagálta a klubvételt, hiszen aznap ez lett a nap híre, maga mögé utasítva Beckham madridi igazolását, valamint a nagy kedvenc, Tim Henman wimbledoni negyeddöntőbe jutását.

A csapat alapos megerősítésére sem várt sokáig – szerepvállalásával szinte minden megváltozott a brit futballban –, és rövid időn belül, regnálása első transzfer időszakában 150 millió fontot költött játékosokra. Egy csapásra megismerte a nevét a világ, pár nap múlva – némi túlzással – még a csecsemők is tudták, hogy

„Abramovics 9,1 milliárd dollárra becsült vagyonával a 12. leggazdagabb orosz, és a világ 137. leggazdagabb embere”

Olyan sztárok érkeztek a Stamford Bridge-re, mint Claude Makelele, Hernan Crespo, Juan Sebastián Verón és Damien Duff, majd amikor megérkezett a „Special One”, azaz José Mourinho a kispadra, kékbe öltözött például Petr Cech, Andrij Sevcsenko, Arjen Robben és Didier Drogba is. Kész volt a londoni világválogatott.

Az elképesztő mennyiségű pénz aztán lassan, de biztosan megtette a hatását, és a korábbi, egyszeres bajnok középcsapatból immár hatszoros bajnokot, nyolcszoros FA-kupagyőztest, ötszörös Ligakupa-győztest, és ami ezeknél is fontosabb, egyszeres BL-, és kétszeres Európa-liga győztest faragott Abramovics. És hogy abszolút tisztán lássuk a két éra közötti különbséget,

„az orosz tulajdonában lévő Chelsea nyert öt bajnoki címet – négyszer ezüstig jutottak –, öt FA-kupát, 3 Ligakupát, 1 Bajnokok Ligáját – egy döntőt pedig elbuktak a kékek – és két Európa-ligát”

A Chelsea előbb a brit, majd a nemzetközi futball egyik legmeghatározóbb csapatává vált, a legszűkebb elit tagja, ráadásul az idei BL-döntőben is érdekelt. Halkan tegyük hozzá, hogy a klub női csapata szintén a fináléig menetelt a BL-ben, ám ott kikapott a Barcelona gárdájától.

Abramovics példáját számos más milliárdos is követte. Sorba jelentek meg az európai élklubok tulajdonosi székében az arab, orosz, kínai vagy épp indonéz befektetők. De az oroszt eddig nem tudták lepipálni. A Transfermarkt eddigi történetében 15 olyan klubot regisztrált, amely több mint egymilliárd eurót költött igazolásokra, sőt a Chelsea, a Real Madrid, a Barcelona és a Manchester City még a kétmilliárd eurós határt is átlépte.

„Mondanunk sem kell, az első helyen a Chelsea található, a londoni klub 471 transzfert hajtott végre 2,16 milliárd euró értékben”

Nem véletlen, hogy amikor hetekkel ezelőtt a Real Madrid, a Barcelona és a Juventus által életre hívott, 12 európai sztárcsapattal, köztük hat angol klubbal elrajtolni szándékozó Szuperligából a Chelsea sem hiányozhatott, ám amikor az UEFA és a szurkolók kemény ellenállása nyilvánosságra került, az utolsók között csatlakozó Chelsea elsőként lépett ki a társaságból.

“Ma már a tulajdonos és a vezetőség valamennyi tagja látja, hogy ezt a döntést nem lett volna szabad meghozni. Mélységesen sajnálom” – mondta Abramovics, aki abból sem csinált titkot, hogy már-már pánikreakció volt a csatlakozás, mert nem akart verseny hátrányba kerülni a PL és a kontinens legnagyobb klubjaival szemben.

„Az angol sajtó által csak <Red Romannak> azaz a Vörös Romannak becézett Abramovics mindennél fontosabbnak tartotta azt, hogy a csapatát elismerjék”

Amikor Mourinhóval végre-valahára megnyerték a bajnokságot, maguk mögé utasítva a Sir Alex Fergusson által vezetett Manchester Unitedet és Arsène Wenger 2003–2004-ben veretlenül bajnok Arsenalját, azt hitte az orosz milliárdos, övé a világ, a többi már szinte jön magától. Ám a portugál edzőzsenivel mindent elért a Chelsea, amire csak Abramovics vágyott – egyet kivéve. Nem tudta megnyerni a Bajnokok Ligáját.

Márpedig Abramovicsnak a BL-serleg kellett, és a Special One utóda, az izraeli Avran Grant majdnem szállította is, hiszen 2008 májusában döntőt játszhatott csapatával, ám a moszkvai döntőben a Manchester United emlékezetes 11-es párbajban jobbnak bizonyult. Érkeztek különböző sztáredzők – köztük Luis Felipe Scolari, majd Guus Hiddink, Carlo Ancelotti végül André Villas-Boás – ám egyikük sem tudott BL-t nyerni.

„Abramovics meg hírből sem ismerte a türelmet, öt esztendő alatt hat edzőt ültetett a Chelsea kispadjára, ám az álomból nem akart valóság lenni”

Amikor a Chelsea elég kilátástalan játékkal 3-1-re kikapott Nápolyban a BL-egyenes kiesési szakaszában, 2012. március 4-én Abramovics edzőt cserélt, s a csapat korábbi játékosát, Roberto di Matteót kérte fel megbízott vezetőedzőnek, hogy a szezon végéig vezesse a csapatot. És kiderült, ez volt a telitalálat, ugyanis az új edző elképesztően jól sepert, és a Napoli után a Benficát és a Barcelonát is kiverve újra ott volt a BL-döntőben a Chelsea.

A 2012-es fináléja az európai labdarúgó-klubcsapatok legrangosabb tornájának 20., jogelődjeivel együttvéve az 57. döntője volt, melyet a müncheni Allianz Arénában rendeztek meg, és a londoniak ellenfele nem más, mint a házigazda Bayern München volt. És 2012. május 19-én Abramovics csapata végre felért a csúcsra, miután a 88. percben Drogba 1-1-re mentette a meccset, majd a hosszabbításban az ekkor már a bajorokat erősítő Robben büntetőjét kivédte Cech.

„Jöhetett az újabb 11-es párbaj, és ezúttal a Chelsea már nem hibázott, és a huszonkettedik olyan labdarúgócsapat lett, mely elhódította a legrangosabb európai klubserleget”

És Abramovicsot az sem érdekelte, hogy mindeközben a hazai bajnokságban „csak” a 6. helyen végzett a csapata, amely egy évvel később az Európa-liga megnyerésével teljessé tette a serleg kollekcióját.

MEGOSZTÁS