//Amerika a kapuk előtt
„A és az visszaszorításához egy jóval egységesebb Európára lenne szükség. Azonban – mutatott rá Magyarics - mind a németek, mind a franciák a gazdasági érdekeiknek megfelelő különutas politikát folytatnak ezekkel az államokkal” #moszkvater

Amerika a kapuk előtt

MEGOSZTÁS

Az amerikai külpolitika fő mozgatórugója jelenleg a két kihívó hatalom, elsősorban Kína, kisebb részben pedig Oroszország ambíciónak a féken tartása. Brüsszelnek a velük szembeni ellensúly szerepét kellene betölteni az amerikai tervekben. Mindez azon az Antall József Tudásközpont rendezésében az Egyesült Államok új elnökének első 100 napjában végbemenő eseményeket elemző online kerekasztal beszélgetésen hangzott el. Az online esemény a demokrata elnök belpolitikai tevékenysége mellett az Egyesült Államok globális kül- és biztonságpolitikáját, valamint a magyar-amerikai kapcsolatokat vette górcső alá. A kerekasztal résztvevői Dr. Magyarics Tamás, az ELTE Angol-Amerikai Intézet Amerikanisztika Tanszék tanára, korábbi írországi nagykövet, illetve Dr. Rada Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense voltak.

Vass István írása a #moszkvater.com számára

„A <Mennyei Birodalom> és az <orosz medve> visszaszorításához egy jóval egységesebb Európára lenne szükség. Azonban – mutatott rá Magyarics - mind a németek, mind a franciák a gazdasági érdekeiknek megfelelő különutas politikát folytatnak ezekkel az államokkal” #moszkvater
„A <Mennyei Birodalom> és az <orosz medve> visszaszorításához egy jóval egységesebb Európára lenne szükség. Azonban – mutatott rá Magyarics – mind a németek, mind a franciák a gazdasági érdekeiknek megfelelő különutas politikát folytatnak ezekkel az államokkal”
Fotó:EUROPRESS/John MACDOUGALL/AFP

„Mint minden nagy állam vezetőjének, különösen egy nagyhatalom, az Egyesült Államok vezetőjének esetében kitüntetett szerepe van annak, hogy melyik országba utazik először” – jegyezte meg Rada Péter. Bár több nemzetközi szervezet (NATO, Európa Unió) közelgő eseményén bejelentette részvételét már Biden, azonban ezeket a megjelenéseket nem lehet a bilaterális találkozók szimbolikus fontosságához hasonlítani. Rada érdekességként vetette fel, hogy az elnök hivatalos a térségünkbe egy pozsonyi biztonságpolitikai fórumra is. Itt még bizonytalan a részvétele, de az esetleges látogatás nagy szenzáció lenne, hiszen a korábbi demokrata elnök, vagyis Biden „főnöke” Barack Obama látványosan kivonult a térségünkből, felkínálva azt Oroszországnak.

„Amerika szempontjából Közép-Kelet Európa mindig csak pufferként szolgált az oroszok nyugati terjeszkedésével szemben, azonban az EU maga, és főleg annak nyugati tagállamai értékesek az amerikai külpolitikai tervezésben. Ezzel összefüggésben jelentette be nemrég Biden, hogy „America is back”. A kérdés most Rada Péter szerint az, hogy csak szlogen szinten marad-e ez meg, és Európa akarja-e Amerika visszatérését, az amerikai gyámságot”

Tovább vitte a gondolatot Magyarics Tamás, aki megállapította, hogy az unióból nemrég távozott Egyesült Királyság az európai porondon az egyetlen olyan állam, amely a globális térben is képes a katonai és soft hatalmi tényezők kivetítésére. Az amerikai külpolitika nagy stratégiájának a megvalósításában Biden nem hagyhatja ki az EU-t. Jelenleg Washington külpolitikájának fő mozgatórugója a két kihívó hatalom, főleg Kína, kisebb részben Oroszország ambíciónak a féken tartása. Brüsszelnek a velük szembeni ellensúly szerepét kellene betölteni az amerikai tervekben.

„A <Mennyei Birodalom> és az <orosz medve> visszaszorításához egy jóval egységesebb Európára lenne szükség. Azonban – mutatott rá Magyarics – mind a németek, mind a franciák a gazdasági érdekeiknek megfelelő különutas politikát folytatnak ezekkel az államokkal”

Magyarics ezzel kapcsolatban rávilágít arra, hogy bár minket magyarokat elítélnek az utóbbi időszakban megerősödött kínai politikai és kereskedelmi kapcsolatainkért, mindeközben a német-kínai kereskedelmi mérlegben Berlinnek mintegy 25 milliárd eurós kereskedelmi többlete keletkezett.

Európából kilépve az látszik, hogy az Egyesült Államoknak a többi „hadszíntéren” is a kínai terjeszkedés blokkolása a legfontosabb. Kína egyre erőteljesebb nyomulása, amivel szeretné saját „belvízi tengerévé” tenni a partjainál lévő dél- és kelet-kínai tengereket, folyamatos falakba ütközik. Ahogy mindkét szakértő megjegyezte, Amerika anno a hidegháború során sikeresen körbebástyázta a szovjetek terjeszkedését mind Kelet-, mind Dél-Ázsiában. Ebben a röviden „körkörös védekezésként” leírható stratégiában a kulcsfontosságú államok Dél-Korea, Japán, Tajvan és Fülöp-szigetek, valamint Indonézia voltak, akiknek a biztonságát paktumok révén az Egyesült Államok garantálta és teszi ezt a mai napig.

„Mióta megszűnt a Szovjetunió jelentette veszély, s feltűnt Kína, a fenti államok mellett India is megjelent a képben, mint Peking ellensúlya”

A 2007-es alapítású, Washington vezette térségbeli együttműködés, a QUAD (Quadrilateral Security Dialogue) is ezt „neocontainment” politikát hivatott szolgálni. Magyarics szerint ahhoz, hogy a térségben kialakult egyensúlyt egyelőre Kína ne tudja felborítani, a Biden adminisztrációnak továbbra is figyelnie kell a szövetségeseire, nem engedheti el a kezüket.

Rada Péter mindezt azzal egészítette ki, hogy az ázsiai óriás még nem rendelkezik azokkal az eszközökkel, hogy tengeri hatalom legyen. Egyetlen anyahajója áll szemben az Egyesült Államok 11 hordozójából álló „battle group”-jával. Kína tehát hiába erőlködik, jelen helyzetben földrajzilag be van szorítva a határai közé.

Az energiapolitikai mozgásokat elemezve az NKE docense szerint hiába riogatnak a nyugati vezetők és szakértők egy orosz-kínai Nyugat-ellenes összefogásról, mivel az oroszoknak jelenleg ez nem érdeke. Moszkva ezzel szemben Európával áll gazdasági szimbiózisban, a gáz- és olajvezetékek nyugati irányba vezetnek nem Keletre, ezen kívül összeköt minket a közös kultúra, és ezt semmilyen kínai kapcsolat nem tudja kiváltani.

„A magyar-amerikai viszony jövőjét nehéz megjósolni”

A beszélgetőpartnerek azonban egyöntetűen úgy látják, hogy NATO és EU tagként az Egyesült Államokkal speciális baráti a viszonyunk. Ha felmerülnek kisebb viták, veszekedések, az teljesen normális. A lényeg, hogy kerüljük a megafon diplomáciát ezek megbeszélésében. A relációnk a világ vezető hatalmával háromoldalú: politikai, gazdasági és védelmi. Az utóbbi két dimenzióban nem lehet a magyar vezetésre panasz Washington részéről. A politikai nézeteltéréseinket pedig felülírja az amerikai tőkebefektetések könnyítése mellett az is, ha továbbra is az eddigiekhez hasonló elkötelezettséggel veszünk részt az Egyesült Államok különféle katonai misszióiban.

A kerekasztal a NATO jövőbeli szerepének a megvitatásával zárult. A felek szerint nagyon fontos lenne a Trump által meghirdetett egyenlőbb tehermegosztás, vagyis a szövetség tagjainak a nagyobb anyagi hozzájárulása a saját védelmükhöz.  Hatalmas jövőbeli probléma, hogy az EU – élén a németekkel – nem költ a saját védelmére. Ennek változnia kell, de nem a Biden időszakban fog ez megtörténni.

MEGOSZTÁS