„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

Ali baba és a negyven rabló

2023. szept. 17.
Vendegoldal

MEGOSZTÁS

A történelemben nem példa nélküli, ám meglehetősen ritka, hogy az állam az általa bűncselekmények miatt elítélteket egy magáncégnek fegyveres harci tevékenységre kiközvetítse, majd amikor a dolog visszájára fordul, lenullázza az akciót. Ezzel egyben lehetőséget adott arra is, hogy az ítéletet Jevgenyij Prigozsinon más hajtsa végre, méghozzá úgy, hogy ehhez az államnak ne legyen semmi köze. Olvasónk írása a Wagner vezérének sajátos akciójáról.

Mohl János írása a #moszkvater.com számára

„A merénylet megrendelőit az ellenérdekelt vetélytársak között kell keresni” #moszkvater

„A merénylet megrendelőit az ellenérdekelt vetélytársak között kell keresni”
Fotó:EUROPRESS/Pelagiya Tihonova/ANADOLU AGENCY/AFP

A Prigozsin féle „akciót” sokan zendülésnek, lázadásnak vagy puccsnak minősítik anélkül, hogy ezen bűncselekmények fogalmával, jogi meghatározásaival tisztában lennének. Mindenek előtt tisztázni kell tehát, hogy ki a katona, ki minősül jogilag is katonának. Attól, hogy valaki tetőtől talpig körbe tekeri magát lőszerrel telerakott hevederekkel és tárakkal, a golyóálló mellénye fölé a mellére és a hátára vesz egy gépkarabélyt, övére gránátokat akaszt, fejére rohamsisakot tesz, és meghatározott célra lő, még nem katona. A kórházban sem mindenki orvos, akin fehér köpeny van.

Minden független, szuverén állam nemzetközileg elfogadott módon jogosult a külső vagy belső ellenséges támadások kivédésére, elhárítására, területi egységének, függetlenségének, állampolgárai életének, biztonságának és javainak védelmére, illetve vészhelyzetek és katasztrófák esetén mentésben részt venni, és a javak karhatalmi védelmét biztosítani. Az adott állam mindezt a saját állampolgáraiból szervezi, és az állami költségvetésből, tehát az állampolgárok által befizetett adókból tartja fenn.

„A katonák – függetlenül a rendfokozattól és beosztástól – kivétel nélkül mindannyian katonai esküt tesznek. Morálisan és jogilag is elkötelezik magukat akár életük feláldozásával is a hazájuk védelmére. A zsoldos katonára ez nem vonatkozik”

Az 1949., augusztus 12-én kötött Genfi Egyezmények a zsoldos katona fogalmát és jogállását is meghatározzák egy kiegészítő jegyzőkönyvben. Eszerint  zsoldos „olyan fegyveres, aki pénzért, hivatásszerűen aktív fegyveres szolgálatot vállal, kifejezetten fegyveres összeütközés céljával, olyan közösség érdekében, amelyhez egyébként nincs köze, és olyan pénzbeli juttatásért, amelynek összege meghaladja az ott szolgáló helyi katonák fizetségét. A hivatásos katonáktól a magasabb zsold, és a morális elkötelezettség hiánya különbözteti meg. Általában jellemző rájuk a mobilitás és a professzionizmusra való törekvés.”

A zsoldos egység jelenleg az orosz rendszerben – ám nem mindenhol – a reguláris hadsereg részét képezi, jogilag oda tartozik. Hogy ez ne csak látszat legyen, a reguláris hadsereg biztosítja a saját költségvetéséből a fenntartását a teljes tiszti és tiszthelyettesi vezetést, a kiképzést. A fegyver és minden más katonai felszerelés a hadsereg tulajdonát képezi. A bevetésekhez a hadsereg katonai eszközeit veszik igénybe. A szerződésben vállalt szolgálati idő lejárata után a fegyverek és eszközök a hadsereg tulajdonában maradnak.

„Ezután nézzük a Prigozsin által elkövetett, a média szerint súlyos bűncselekményeket”

Előzetesen annyit, hogy ezek a cselekmények – függetlenül a termelőeszközök tulajdon viszonyától, a pártok színezetétől, és még több mindentől – a világ összes államában szankcionált bűncselekmények. Mondhatnám, hogy szó szerint megegyeznek, csak az adott állam nyelvén fogalmazták meg. Pláne itt Európában, ahol megtörtént a jogharmonizáció is.

Zendülés BTK442.§

„Aki a szolgálati rend és fegyelem ellen irányuló olyan csoportos ellenszegülésben vesz részt, amely a szolgálati feladatok teljesítését jelentősen zavarja”

Tehát ezt a katonai bűncselekményt rendfokozat és beosztástól függetlenül csakis a reguláris hadseregek katonái követhetik el. Még egy feltétel, csak csoportosan, tehát minimum két fő. A bűncselekmény alanya nem lehet polgári személy vagy vállalkozás, mint jogi személy.

Puccs

Ezt a kifejezést a politika és a sajtó használja. Ez nem jogi meghatározás. Ez erőszakos hatalomátvétel. Az éppen irányító hatalmat egy szűk és szervezett elit az alkotmányos rendet figyelmen kívül hagyva ragadja magához, gyakran erőszakkal vagy katonai erővel. A szélesebb néptömegek támogatása nélkül, és a törvényes formák, illetve a politikai többség mellőzésével. Államellenes bűncselekmény, amelyet a jog alkotmányellenes bűntettként szankcionál. Nálunk a BTK 254.§ következőképpen határozza meg:

„Aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy fenyegetve megváltoztassa”

Lázadás BTK 256.§

Aki olyan tömegzavargásban vesz részt, amelynek közvetlen célja, hogy az Országgyűlést, a köztársasági elnököt, a kúriát vagy a kormányt az Alaptörvényben meghatározott jogköre gyakorlásában erőszakkal vagy ezzel fenyegetve akadályozza, vagy intézkedésre kényszerítse, bűntett. Ez szintén államellenes bűncselekmény. Ezen hatalmi szervek Oroszországban ugyanúgy léteznek és működnek.

„Prigozsin, igen ő már történelem. Vizsgáljuk meg a <zendülés-puccs-lázadást>, amit a sajtó a nyakába varrt”

Prigozsin alapított egy polgári vállalkozást, ugyanolyat, mint bármelyik más vállalkozás. A cég tevékenységi köre őrző-védő-katonai (és gondolom még egyéb szolgáltatások) végzése. Kötött egy vállalkozási szerződést meghatározott fegyveres tevékenység elvégzésére az orosz állammal. Úgy, mint mondjuk Strabag Józsi a magyar állammal autópálya építésére.

Attól, hogy ezt a fegyveres tevékenységet elvállalta, ő nem lett a reguláris hadseregnek a tábornoka, vagy valamilyen más katonája. Dolgozói is maradtak a cég alkalmazottai. Semmilyen katonai esküt nem tettek. Tehát ennek a polgári cégnek jogilag semmi köze az orosz hadsereghez.

„Ennél fogva a zendülést, mint katonai bűncselekményt nem követték el”

A következő két államellenes bűncselekményt sem követték el. Nem azzal a szándékkal és végső céllal indította dolgozóit a „munkaeszközeivel” Moszkvába, hogy az alkotmányos rendet megváltoztassa, vagy annak megváltoztatására kényszerítse. Eszében sem volt az államfőt vagy a kormányfőt,  esetleg bármelyik más magas rangú állami tisztviselőt a pozíciójából kiakolbólintani. (A védelmi minisztérium vezetését igen! a szerk.)

A lázadás sem áll meg, hiszen nem egy több százezres tömeget lázított föl, és annak élére állva indult Moszkvába, hogy a legfelső állami vezetés hivatalait a törvényben is említett módon fenyegesse vagy akadályozza. (Azért a jelek szerint számított arra, hogy a hadsereg, majd a társadalom egy része legalábbis támogatja. a szerk)

„Bármilyen hihetetlennek is tűnik, mint törvénybe ütköző cselekedet egyedül a garázdaság, és annak a minősített esete, mint bűntett a fegyveresen elkövetett garázdaság áll meg”

Fentebb írtam, hogy ki a katona. A Wagner nevű vállalkozás alkalmazottai tehát nem katonák. Haláluk egyébként így nem számít katonai veszteségnek sem. Ők nem a haza védelmében, vagy annak érdekében harcoltak, hanem pénzért dolgoztak. Nem fogják a nevüket az orosz hadsereg halálozási statisztikájában szerepeltetni.

„Mint tudott, volt még egy <dolgozói> csoport a Wagner cégnél”

Nem tudom, hogy melyik szövetségi minisztériumhoz tartoznak a büntetés végrehajtási intézetek. Valószínűleg az igazságügyihez. Ez esetben a minisztérium, mint munkaerő kölcsönzőként meghatározott feltételekkel önkéntes munkaerőt biztosított a cégnek. A feltétel az volt, hogy hat hónap letöltése után mentesülnek a büntetés hátralévő idejének a letöltése alól. Vagyis nem lettek a cég alkalmazottai, továbbra is elítéltek maradtak. Akik a hat hónap eltelte után életben maradtak, kaptak egy igazolást a cégtől, amellyel visszatértek a bv. intézetbe. Ott átadták az igazolást és pár napon belül az admin. rendszeren átfuttatták az ügyet, megérkezett a szabadlábra helyezési parancs. Visszakapták személyi és egyéb irataikat és mehettek haza. Az elhunyt elítéltek sem kerültek fel a katonai halálozási listára. Ők a büntetés végrehajtás ideje alatt vesztették életüket.  (Megoldották a börtönök túlzsúfoltságát.)

„Más hasonló, de kisebb fegyveres cég is részt vesz a harcokban. Az ő veszteségük sem katonai veszteség”

Mindezekkel együtt becslésem szerint a tényleges katonai emberveszteség 1/7 vagy most már 1/8 az ukrán veszteségekhez viszonyítva.

Sokan nem értették, hogy Putyin miért késlekedett az ellenintézkedéssel, és miért történt az, hogy Prigozsin szinte büntetlenül szabadlábon marad. A Wagner vezére egy meghatározott tevékenységre kötött szerződést. Az állam ehhez biztosított számára munkaeszköz, azaz fegyvert. A teljesítés során úgy gondolta, hogy ő hősiesen harcol, és neki több kellene, magasabb szintű fegyverek, más elbánás. Számos esetben kért is, de nem kapott, ezért az illetékes katonai vezetőkkel össze is különbözött. Védett, magas szinten képzett katonai személyek által kezelt fegyvereket, titkos rejtjelező rendszereket, frekvenciákat stb. természetesen nem adnak át polgári munkavállalkozóknak, pláne nem elítélteknek.

Miután Bahmutot elfoglalta, úgy érezte, hogy ő is olyan teljesítményt nyújtott, mint egy tábornok, és neki is közöttük a helye. Ráadásul Putyint is személyesen ismeri. Sérelmezte, hogy ezt az orosz katonai vezetés nem úgy kezelte, ahogy ő elképzelte. Akciójával miután úgy gondolta, hogy őt, mint bahmuti hőst a tömegek is támogatni fogják, nyomást gyakorol a politikai vezetésre, hogy őt majd ezután Putyin személyesen is fogadja, és ő a javaslatára eltávolítja a katonai vezetésből a neki nem tetsző tábornokokat. A Kremlben is látták, hogy ennek az embernek elgurult a gyógyszere.  Egy büntetett előéletű szakácsból lett kalandor vállalkozó egy „rablóbanda” élén akar az ország vezetőjével tárgyalni, és feltételeket szabni.

Az a helyzet állt elő, amikor a kisegér a két hátsó lábára áll, hogy a macska szemében hatalmasabbnak tűnjön, és követeli a gazdától, hogy az vágja ki a macskát. A gazda a szemétlapáttal agyon is csaphatta volna, de inkább lapátra tette, kivágta a szomszéd kertjébe, hogy hagy lakjon jól a szomszéd macskája is.

„Az orosz <válság stáb> sokkal bölcsebb döntést hozott, minthogy hivatalból, vagy egyáltalán valamilyen eljárást indítsanak Prigozsin ellen”

A szerződést az ukrajnai tevékenységre az állam felmondta. A fegyverek visszakerültek az állam tulajdonába. A Lukasenkóval történt megegyezés után szabadon elhagyhatta az országot. Az állam alkalmazott egy nagyon hétköznapi elvet. Egyszerűen nem vettek róla tudomást. Így Prigozsinnek az az elképzelése, hogy őt az államfő személyes ismeretségéből fakadóan egy védő gyűrű veszi körül, végleg megszűnt. A préda szabaddá vált.

„A merénylet megrendelőit az ellenérdekelt vetélytársak között kell keresni”

Egy merényletnek is van anatomiája. Először is van, vagy vannak pénzes megrendelők, akik a pénzt adják, és anonimek maradnak. A megbízott átveszi az akcióhoz a pénzt, és a kapcsolati rendszerén keresztül megkezdi a szervezést. Kapcsolatba lép a pokolgép szakértővel, akinek szüksége van a gép belső felépítésének rajzaira, hova lehet elhelyezni úgy, hogy a gép esetleges átvizsgálásakor ne legyen észrevehető. Kell valaki a légi irányítástól, aki tudja, hogy hol, mikor és meddig melyik repülőtéren tartózkodik a gép. Hol őrzik és kik. Kell valaki, aki a repülőtérre megfelelő időben beviszi a robbanóanyagot. Kell egy szerelő, aki az indulás előtt közvetlenül és rutin átvizsgálás közötti időben elhelyezi és beélesíti pokolgépet. Minél több szereplős a merénylet, annál több gyenge láncszem van benne. Nagyjából két hónapra volt szükség, hogy minden feltétel teljesüljön.

„Bármennyire is igyekeznek mindent Putyinra kenni a nyugati média propagandistái, az állam semmi esetre sem jöhet szóba. Akár személyesen Putyin, vagy a tábornokok”

Először is, a sas nem fog legyet, mondták a rómaiak. Másodszor, végiggondolta valaki, hogy a repülőn volt három olyan ártatlan ember, akiknek az egész ügyhöz semmi közük sem volt? Micsoda aljasság kellett ahhoz, hogy őket is megöljék? Ezeknek az ártatlanoknak biztos voltak hozzátartozóik, feleségek, férj, gyerekek, szülők, testvérek. Ők elvárják a tettesek felderítését és megbüntetését. Ha egy ellenzéki politikus vagy oknyomozó újságíró elkapja valahol a fonalat, és eljut az állami szintig – még csak nem is kell Putyinig – a hozzátartozók és ügyvédeik mindent elkövetnek, hogy ez egy „világraszóló” ügy legyen. Ez Putyinnak nagyon nem hiányozna. Úgy, hogy ezt semmiféleképpen sem tudom az orosz állam rovására írni. Ha Prigozsintól meg akartak volna szabadulni, az orosz államnak csakúgy, mint az amerikai, angol vagy mondjuk az izraelinek rendelkezésre állnak azok az erők, eszközök és módszerek, amelyekkel ezt nyom nélkül megtehették volna. De csak is őt iktaták volna ki,  és egyetlen ártatlant sem!

Prigozsin csak egy légy volt. Hagyták, hogy más csapja le.

(Az írás nem okvetlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.)

MEGOSZTÁS

Vendegoldal
Más oldalaktól kapott tartalom.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Egy, nem lényegi, megjegyzés. Ha igazak a hírek, a Wagner lelőtt pár katonai repülőt, helikoptert,
    vele együtt a személyzetet is megölve. Ez utóbbi szimpla többszörös gyilkosság volt. Az anyagi kár,
    beszámolva a meghalt személyzet kiképzési költségeit és a családok kártalanítási összegeit, szédítő
    summákat eredményez. Ahogy Stier Gábor is írta anno (nem szó szerint idézve, elnézést érte) ennyi
    pénzért az orosz állam is lehajol. Szóval itt komoly, egyéb büntetőjogi és polgárjogi tételek is adódnak.
    Privát szervezet révén itt nem lehet a parancsokra hivatkozni hanem csak sima “munkautasításokra”, ami
    természetesen más kategória. Erről az egészről viszont nem sok hír van.

    Köszönöm a türelmet.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK