„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Milorad Lukovics, Zoran Djindjics szerb miniszterelnök egyik gyilkosa, a Vörös sapkások egykori vezetője
Fotó: EUROPRESS/AFP
– Ha a mi igazságszolgáltatásunk úgy gondolja, hogy fegyverekkel egyenruhában demonstrálni vicc, akkor ezzel azt az üzenetet küldik, hogy ennek az országnak a fegyveres erői bármit megtehetnek, ami az eszükbe jut – e szavakkal kommentálta a belgrádi különleges bíróság döntését Zsarko Koracs, aki a valamikori szerb Állambiztonság Különleges Műveleti Egységeinek (JSO) lázadása idején, 2001-ben Szerbia kormányfő-helyettese volt.
Ami a 17 évvel ezelőtti eseményeket illeti, az sokak emlékezetében még ma is elevenen él Szerbiában. A Szlobodan Milosevics idején létrehozott belügyi alakulat több fegyveres akcióban is részt vett, többek közt a koszovói háborúban is. A 2000. októberi szerbiai demonstrációk idején ugyanakkor a szervezet passzív maradt a tüntetőkkel szemben, mert a vezetőjük megegyezett az ellenzékkel, hogy mindaddig nem lépnek akcióba, míg a tüntetők nem támadják meg a rendőrséget. A hatalomváltás után azonban a JSO tagjai csalódtak, ezért a szervezet 2001. november 9-én megtagadta az engedelmességet, tagjait visszahívta a kúlai kiképzőközpontba, majd megszakított mindennemű kommunikáció és kapcsolatot a parancsnoksággal. A következő napon már harci gépjárműveikkel és fegyvereseikkel lezárták az Újvidék–Szabadka autópályát, majd két nappal később az autópályát Belgrádban, a Száva Központ közelében. A lázadás ugyan egy héttel később véget ért, azonban a JSO-t nem szüntették meg. Ezért többen is úgy gondolják, hogy ez az esemény volt az első láncszeme annak az eseménysorozatnak, amely a hivatalban lévő szerb miniszterelnök, Zoran Gyingyics meggyilkolásához vezetett 2003-ban.
A most véget ért perben a bizonyítékok tüzetes felülvizsgálatát követően az ügyben eljáró bírói tanács arra a megállapításra jutott, hogy a vádlottak nem követtek el fegyveres lázadást, csupán tiltakoztak. A bírói tanács elnöke ezt azzal indokolta, hogy a JSO megmozdulását követő kormányülésen készített gyorsírói jegyzetből is kiderül, hogy Zoran Gyingyics, az akkori kormányfő azt mondta, az állam biztonsága nem került veszélybe. A kormányülésen szintén nem a fegyveres lázadás, hanem a tiltakozás kifejezést használták a kabinet tagjai. A bíró szerint az ítélet megfelelő jellegét az is alátámasztja, hogy az államvezetés arra felhatalmazott képviselői nem rendeltek el rendkívüli állapotot az országban, a biztonsági szolgálatokat pedig nem helyezték harci készültségbe. Emellett a megmozdulásról készített számos felvétel is bizonyítja, hogy a JSO tagjai nem veszélyeztették a polgárok biztonságát, indokolta az ítéletet a bíró.
Ahogy 17 évvel ezelőtt, a lázadás – vagy innentől: tiltakozás – ténye ma is megosztja Szerbiát. Balsa Bozsovics, a Demokrata Párt politikusa csalódottságának adott hangot és jelezte: a lázadásnak politikai motivációi voltak, és csak a bevezetése volt annak, hogy meggyilkolják Gyingyicset – erre pedig számos bizonyíték áll rendelkezésre. Az ellenzék másik része azonban úgy tartja, igazságos döntést hozott a belgrádi bíróság, hiszen az akkor regnáló kormány olyannyira nem érezte magát veszélyben, hogy még intézkedéseket sem hozott a lázadás felszámolása érdekében. Alekszandar Vucsics szerb államfő ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy nem kíván beleavatkozni az igazságszolgáltatás függetlenségébe.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
