//Az új globális kihívás a víz
A Duna Nagymarosnál #moszkvater

Az új globális kihívás a víz

MEGOSZTÁS

A nemzetközi viszonylatban is versenyképes és erős innovációs készséggel rendelkező magyar vízipari vállalatok az elmúlt évek során jelentős exportsikereket értek el. A tapasztalatok megosztásával Magyarország aktívan hozzájárul a globális vízügyi kihívások kezeléséhez. Ez már csak azért is kiemelten fontos, mert a vízért folyó harc a jövőben stratégiai jelentőségűvé válik. Heincz Balázzsal,  a Külgazdasági és Külügyminisztérium Vízdiplomáciáért és a Duna Régió Stratégiáért Felelős Főosztályának a vezetőjével beszélgettünk.

Szolga Réka interjúja a #moszkvater.com számára

A Duna Nagymarosnál #moszkvater
A Duna Nagymarosnál
Fotó:Tóth Tibor

– A jövő háborúinak egy része sokak szerint a vízért folyik majd. Milyen helyen szerepel Magyarország a világ vízkészleteinek biztosításában? Jelentősnek számít-e a magyar segítség világviszonylatban?

– A következő évtizedekben a világnak óriási vízgazdálkodási kihívásokkal kell szembenéznie. Hazánk meghatározó szerepet tölt be a globális vízpolitikai folyamatok alakításában. A határokon túlról érkező vizek dominanciája miatt nemcsak a mennyiséget, hanem a hasznosítható vízkészletek minőségét tekintve is nagy az ország kitettsége a külső hatásoknak. Ezen nehézségek ellenére is az eredményeink önmagukért beszélnek. Budapesten a kontinens egyik legtisztább és legegészségesebb ivóvize folyik a csapokból. Magyarországon a lakosság csaknem teljes egészének hozzáférése van tiszta ivóvízhez, árvízvédelmi gátrendszerünk az egyik legjobb Európában. A nemzetközi viszonylatban is versenyképes és erős innovációs készséggel rendelkező magyar vízipari vállalatok jelentős exportsikereket értek el. Tapasztalataink megosztásával aktívan hozzájárulunk a globális vízügyi kihívások kezeléséhez, valamint megválaszolásához.

– A magyar vízgazdálkodás elismert a világon. Kiemelne néhány technológiát, illetve gyakorlatot, amely éllovassá tesz minket?

– Magyar üzletemberek, vízügyi mérnökök és tudósok több jövőbe mutató megoldást dolgoztak ki, melyek a körforgásos gazdasági megoldásokban rejlő lehetőségek kiaknázását lehetővé teszik. Példaként említhető a szennyvízből nyert hulladékhő felhasználása, a felszíni és felszín alatti vizekben lévő káros anyagok szűrése és eltávolítása, a hálózati vízveszteség minimalizálása, üzemirányítási rendszerek kiépítése, városi vízvisszaforgató és decentralizált biológiai gyártási rendszerek megvalósítása vagy az öntözővíz megtakarítását eredményező vízvisszatartó termékek kifejlesztése.

– Több bilaterális vízügyi egyezményt kötött Magyarország az elmúlt időszakban. Miért jelentősek ezek a magyar külgazdaság szempontjából? 

– Ezek a bilaterális vízügyi egyezmények kapcsolódnak a 2012-ben megkezdett Keleti Nyitás Politikájához, majd a 2015-ben bejelentett Déli Nyitás Politikájához. A stratégiák célja, hogy hazánk minél több szolgáltatást exportáljon az érintett országokba, elsősorban a mérnöki tudás, infokommunikációs és vízgazdálkodás azok a területek, ahol a magyar vízipari vállalatok az eurázsiai, latin-amerikai és afrikai régióban minél kiemeltebb szerepet tudnak vállalni a fejlesztésekben, megoldást kínálni a helyi kihívásokra, ezzel biztosítva a hosszú távú együttműködést mely elősegíti a hazai vállalkozások külpiacon való megjelenését, egyúttal a magyar export növekedését.

Heincz Balázs #moszkvater
Heincz Balázs

– Milyen fejlődési lehetőséget jelent a vízdiplomácia, a vízipar a magyaroknak? 

– Hazánk földrajzi helyzetéből kifolyólag számos tapasztalatot halmozott fel a határon átnyúló vízügyi együttműködés terén. Magyarország töltötte be az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága Vízügyi Egyezményének 2015-2018 közötti soros elnöki posztját. Az egyezmény globális nyitását követően még nagyobb lehetőségek adódtak a magyar tapasztalatok megosztására. A két- és többoldalú vízügyi állam- és kormányközi együttműködések az intézményi kooperáció fokozásán túl üzleti lehetőségeket is létrehoznak, így a magyar vízipari cégek számára azok további előnyt jelentenek. A 2013-ban, 2016-ban, valamint 2019-ben Áder János köztársasági elnök fővédnöksége és a Külgazdasági és Külügyminisztérium teljes körű koordinációja mellett megrendezett Budapesti Víz Világtalálkozók további lehetőséget teremtettek a magyar vízipari vállalatok és oktatási intézmények részére, hogy technológiájukat, megoldásaikat, jó gyakorlataikat megosszák a Világtalálkozók külföldi részvevőivel.

– Hogyan látja a visegrádi országok együttműködését a Duna-stratégián belül?

– Mivel az Európai Unió Duna Régió Stratégia megvalósításában csupán három visegrádi ország vesz részt, így szorosabb együttműködésről hazánk, Csehország és Szlovákia esetében beszélhetünk. A Duna régión belüli együttműködés kiváló, hiszen közösen irányítjuk a cseh féllel a fenntartható energia, míg szlovákokkal a vízminőség prioritási területeket, így évtizedes hagyománya van a közös szakmai munkának a Stratégia keretei között.

– Lengyelország 2016 óta az unió ötödik makrorégiójának létrehozásán fáradozik a Kárpátok térségében. Ez mind a négy visegrádi országot magába foglalja.

– Lengyelország 430 km2-es területe is a Duna-vízgyűjtőre esik, ami kevesebb, mint annak egytized százaléka. A Duna régiós együttműködésnek a lengyel fél nem részese, abban csupán a 14 jelentősebb területtel részesedő ország vesz részt, közülük kilenc EU tagállam. A legkorábban, még 2009-ben létrehozott Balti-tengeri Stratégiában érdekelt. A lengyel kezdeményezést – egy új makrorégió létrehozása kapcsán – Magyarország részéről 2018-ban az elsők között támogattunk Szlovákia és Ukrajna társaságában. Ezzel elköteleztük magunkat a Kárpátok Makroregionális Stratégia közös kidolgozása iránt.

– Milyen közös projektek zajlanak a cseh féllel?

– Csehországgal értelemszerűen a fenntartható energia területről tudjuk hozni a legjobb példákat. Közösen finanszíroztuk számos tanulmány elkészítését a Duna régió gázpiaci modellje, a gáztározási piac elemzése, okoshálózatok, illetve a geotermális energiakészletek felmérése, az elektromos légvezetékek madarakra gyakorolt negatív hatásainak elemzése kapcsán az elmúlt években. Mostanság pedig főleg az alternatív üzemanyagok használatához köthető infrastrukturális adottságok és a felszín alatti energiatárolás kérdései foglalkoztatják leginkább szakértőinket.

– A szlovákokkal közösen vállalt projektek egyike volt a JOINTISZA, de újabban árvízvédelmi gyakorlaton és az éghajlatváltozást érintő kérdések feltárásán is együtt munkálkodunk.

– A 2019-ben zárult JOINTISZA projekt az Integrált Tisza Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv megújítását célozta meg. A projekt zárásához kötődően a Tisza teljes vízrendszerének állapotjavulása érdekében egy közös tiszai szándéknyilatkozatot szentesítettek a vízgyűjtőn osztozó öt ország vízgazdálkodásért felelős miniszterei. Emellett az elmúlt két évben a katasztrófavédelem terén is erősödtek kapcsolataink egy árvízvédelmi gyakorlat keretében, továbbá egy vegetációtüzek kezelésére történő felkészülést segítő közös terepi gyakorlatot is magába foglaló projekt szintén támogatást nyert. A Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program pályázata keretében pedig nemrég kezdődött a RISKHUB projekt: az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokkal összefüggésben a magyar-szlovák határ mentén a tűzoltó szervezetek és az önkormányzatok közötti együttműködést segíti az elkövetkező két évben.

– Habár a Duna-stratégia kifejezetten nem, de Lengyelországot is érintik a vízügyi együttműködések?

– A lengyel intézményekkel történő projekt kapcsolatok kiváló példája a FRAMWAT projekt, mind a vízminőség, mind pedig a környezeti kockázatok kezelése prioritás területen foglalkoztatott szakértőink végig kísérték és szakmailag támogatták, hogy a Duna régió számára is hasznosíthatók legyenek eredményei. A projekt a természetes kisléptékű vízmegtartási intézkedések kidolgozását segítette, ami az egyre gyakoribb vízhiányos időszakok következtében kiemelt fontosságú lesz a jövőben.

– Hazánk kötött segélyhitel programokon keresztül az elmúlt évtizedben négy ország vízgazdálkodási felzárkózását segítette.

– Bosznia-Hercegovinában, Vietnámban, Srí Lankán, Indonéziában a sok tízmillió euró értékben megvalósult projektek révén több tízezer háztartásba jut el biztonságos, tiszta víz. Jelenleg újabb vízkezelési beruházások megvalósítása zajlik. Laoszban, a Zöld-foki Köztársaságban, valamint számos afrikai és délkelet-ázsiai országban tárgyalunk kötött segélyhitelből megvalósuló vízügyi beruházásokról. Fejlesztési együttműködés keretében pedig magyar mobil víztisztító berendezések létesülhetnek Ázsiában, Latin-Amerikában, Európában, Afrikában.

MEGOSZTÁS