//A Telegram nyert Trump blokkolásán
„Az app híre alapvetően a biztonságos működésről szól, a végpontok közötti titkosítással ellátott csevegést például nem lehet lehallgatni. Éppen ezért elég rossz híre van a hatóságok szemében” #moszkvater

A Telegram nyert Trump blokkolásán

MEGOSZTÁS

Felbolygatta a közösségi médiát Donald Trump profiljainak blokkolása és ennek nyomán a cenzúra veszélyének réme. A történtek ugyancsak megemelték a személyes adatok védelme terén „betonbiztos” Telegram presztízsét. Az egy éve még a Kreml által blokkolt orosz üzenetküldő csatorna most a digitális szabadság jelképévé vált.

„Az app híre alapvetően a biztonságos működésről szól, a végpontok közötti titkosítással ellátott csevegést például nem lehet lehallgatni. Éppen ezért elég rossz híre van a hatóságok szemében” #moszkvater
„Az app híre alapvetően a biztonságos működésről szól, a végpontok közötti titkosítással ellátott csevegést például nem lehet lehallgatni. Éppen ezért elég rossz híre van a hatóságok szemében”
Fotó:EUROPRESS/Rasit Aydogan/Anadolu Agency

Vannak, akik azt állítják, hogy a harmadik világháború a Twitteren zajlik majd. Az elmúlt napok történéseinek fényében ezt annyiban módosíthatjuk, hogy nem a Twitteren, hanem a Twitterért. Pontosabban a modern kommunikációs felületek, a közösségi média feletti befolyásért. Nem véletlen, hogy egyesek már azon gondolkodnak, hogy Facebook, a YouTube és a Twitter analógiájára saját, konzervatív közösségi hálózatokat hozzanak létre.

„De kijelenthetjük azt is, hogy a szociális média feletti befolyás, a saját platformok megteremtése a jövőben a nemzetbiztonság egyik kulcskérdése lesz”

A kínaiak e téren már előre járnak. A globállis szegmensben is elérhetők az olyan alkalmazásaik, mint a Tik-Tok vagy a WeChat. Oroszországnak is megvannak a saját platformjai, így a VKontaktye, az Odnoklassznyiki és hát a Telegram. Az ellenőrzés felett még dúl a csata, ennek eredményeként szorították ki a VK vezetéséből az alapító Pavel Durovot. Ugyanez nem sikerült a Telegram egy évvel ezelőtti blokkolásával. Durov itt még tartja magát.

„S nemcsak tartja, de a Telegram befolyásosabb, mint valaha. Csatornáin egyrészről a belarusz tiltakozásokat szervezik, másrészről ide menekültek még Trump hívei is”

Az amerikai elnök Twitter profiljának blokkolása után a Telegramon regisztrált egy bizonyos Trump. Hogy az igaz, avagy nem, azt nem tudjuk. Azt viszont igen, hogy a követőinek a száma két nap alatt meghaladta a 400 ezret. Mint ahogy az elmúlt egy hétben több mint 500 ezer amerikai regisztrált a Telegramra, háromszor annyian, mint az előző héten. Ezzel a Telegram a második legnépszerűbb alkalmazás lett az Egyesült Államokban. Közben a cenzúra nélküli Parler kiebrudalása és a Trump közösségi profiljának letiltása utáni három nap alatt 25 millióan töltötték le a Telegram alkalmazást, és regisztráltak az üzenetküldőn, amelynek havi aktív felhasználó száma a tulajdonos Pavel Durov friss bejelentése szerint immár elérte a félmilliárdot. Az új felhasználók 38 százaléka ázsiai, 27 európai, 21 latin-amerikai, 8 százalék pedig a Közel-Keleten él. Az Amerikában történtek mellett a WhatsApp politikájának megváltozása is sokakat a Telegram felé irányított. Az üzenetküldő ugyanis január 8-án jelentette be, hogy ezentúl átadja az adatait a Facebooknak.

„Egyre többen jönnek rá arra, hogy más üzenetküldők nem olyan biztonságosak és nem is annyira szigorúak a személyes adatok védelme terén, mint a Telegram”

Nemcsak Trump hívei találtak itt menedékre, hanem például rengeteg török felhasználó is. Többek között Erdogan elnök, aki egy macska képét posztolva jelentkezett be. A törököket a WhatsApp politikájában beállt változás háborította fel. De a Telegram kifejezetten népszerű Kínában is, ahol az állam által mélyen ellenőrzött WeChat szolgáltatás helyett igyekeznek egyre többen átállni erre annak ellenére, hogy a letöltése hivatalosan nem lehetséges az országban.

„Az app híre alapvetően a biztonságos működésről szól, a végpontok közötti titkosítással ellátott csevegést például nem lehet lehallgatni. Éppen ezért elég rossz híre van a hatóságok szemében”

S bár mindenfelé az terjed, hogy az ide regisztráltak adatai igazából nyitott könyvnek számítanak az orosz hatóságok számára, két éve azután rendelte el egy moszkvai bíróság a Telegram oroszországi hozzáférésének blokkolását, hogy az üzenetküldő szolgáltató az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság (Roszkomnadzor) követelése ellenére nem szolgáltatta ki a felhasználók kommunikációjának dekódolási kulcsait a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB). A Roszkomnadzor és az FSZB képviselői a bíróságon hangsúlyozták, hogy fenyegetést jelent az államérdekre és a terroristák kezére játszik a Telegram elzárkózása az együttműködéstől. A szolgáltató jogi képviselői ezzel szemben korábban arra mutattak rá, hogy követelésével az FSZB megsérti a levéltitkot. Durov kijelentette, hogy a biztonsági szolgálat igényének kielégítése műszakilag kivitelezhetetlen.

„A londoni székhelyű, az <orosz Zuckerbergként> is emlegetett Pavel Durov által alapított Telegram Messenger LLP ezt megelőzően azért keveredett konfliktusba az orosz hatóságokkal, mert nem volt hajlandó eleget tenni cégbejegyzési kötelezettségének”

Durov egyébként egyik alapítója volt 2006-ban elindított VKontaktye (VK) közösségi oldalnak is, amely már jóval félmilliárd feletti regisztrált felhasználójával mára Európa egyik legnagyobbika ebben a kategóriában. Durovot, aki az oroszországi választási csalások ellen tiltakozó 2011-2012-es tüntetések idején nem volt hajlandó blokkolni az ellenzéki felhasználókat, a Kremlhez közeli befektetők sorozatosan kiszorították. Vezérigazgatói pozícióját 2014-ben veszítette el. A VKontaktye fölött az ellenőrzést tavaly teljes egészében az Aliser Uszmanov milliárdos által kontrollált Mail.ru vette át.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.