„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Kérjük, töltse ki kérdőívünket!

A Távol-Kelet felé nyit a Roszatom

2021. szept. 10.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Aktív volt a Roszatom a napokban Vlagyivosztokban tartott Keleti Gazdasági Fórumon. Így megállapodott arról, hogy négy új úszó atomerőművet telepít Csukcsföldre, a világ egyik leggazdagabb réz és aranylelőhelyéhez, amelyek a bányavállalat üzemeit látják el árammal és hővel. Emellett megegyezett az északi hajózási útvonal fejlesztéséről, a szahalini hidrogén-üzemanyagcellás vasúti vontatásról,  valamint más, az orosz távol-keleti térség fejlesztését célzó projektről is.

„A Roszatom leányvállalata, az atommeghajtású jégtörőket üzemeltető Atomflot vállalat és a Bajmszkaja bányavállalat előzetes megállapodást kötött a Bajmszkaja bányászati és fémfeldolgozó üzemek működtetéséhez szükséges áramellátásról” #moszkvater

„A Roszatom leányvállalata, az atommeghajtású jégtörőket üzemeltető Atomflot vállalat és a Bajmszkaja bányavállalat előzetes megállapodást kötött a Bajmszkaja bányászati és fémfeldolgozó üzemek működtetéséhez szükséges áramellátásról”
Fotó:EUROPRESS/Alexei Danichev/Sputnik/AFP

Az orosz kormány az európai kapcsolatok végletes megromlása után kelet felé fordulva egyre nagyobb hangsúlyt fektet Oroszország keleti térségeinek fejlesztésére. Ebben aktívan részt vesz a Roszatom is, amely – mint a társaság közleményéből kiderül – a Keleti Gazdasági Fórum keretében több megállapodást is aláírt. Talán ezek közül is kiemelkedik az Orosz Távol-Keleti és Sarkvidéki Fejlesztési Minisztériummal kötött együttműködési megállapodás az északi-tengeri hajózási útvonal fejlesztéséről. Az orosz jogszabályok által előírt eljárásoknak megfelelően

„a felek összehangolt intézkedéseket terveznek az északi-tengeri hajózási útvonal fejlesztése érdekében, hogy lehetővé tegyék az export-, a part menti- és a tranzitáru-forgalom fenntartható növekedését”

A megvalósulás útjára léptek a hidrogén üzemanyagcellás vonatok Szahalin szigetén. A koncepció felülvizsgálatát követően és az integrált pénzügyi modell alapján a Szahalini régió kormánya, az Orosz Vasutak és a Transmashholding vállalat megállapodást kötött a szahalini hidrogén üzemanyagcellás vonatokra épülő vasúti szállítási projektről.

„Nemsokára eljön az ideje annak, hogy megkezdjük a hét kísérleti hidrogén üzemanyagcellás vonat tervezését és gyártását. A hidrogéntermelés mellett hidrogén üzemanyagtöltő állomásokat tervezünk a vonatok hidrogén üzemanyaggal történő ellátására, valamint megindítjuk a rendszeres vasúti személyforgalmat hidrogén üzemanyagcellás vonatokkal”

mondta Valerij Limarenko, a szahalini régió kormányzója. A szahalini régió lesz az egyik vezető szereplője Oroszországban a hidrogén előállításával és alkalmazásával kapcsolatos területnek. Ez az adóbevételek növekedését, az ökológiai egyensúly megőrzését és extra magas technológiai hozzáadott értéket képviselő munkahelyeket is jelent. A Transmashholding komoly beruházásokat hajt végre a projektben. A projekten belül a Roszatom felelős a hidrogén üzemanyag előállításáért és szállításáért, valamint a hidrogén üzemanyagcellás vasúti projekt töltési infrastruktúra rendszereinek megszervezéséért és üzemeltetéséért. A Roszatom nagyszabású hidrogéntechnológiai fejlesztési programjának köszönhetően nagy jövő előtt áll azoknak a technológiáknak a fejlesztése, amelyek hidrogén üzemanyagot biztosítanak a jövő vonataihoz.

„Kis teljesítményű moduláris atomerőművi projekt valósul meg Jakutföld területén a távol-keleti koncessziós mechanizmus segítségével”

Az Orosz Távol-Keleti Fejlesztési Minisztérium, a Szaha Köztársaság (Jakutföld), valamint a Roszatom állami atomenergetikai konszern megállapodást kötött egy atomenergetikai projekt megvalósításáról, amely szén-dioxid-mentes áramtermelést tesz lehetővé.  A megállapodás értelmében a felek fontolóra veszik az úgynevezett koncessziós modell alkalmazását a legnagyobb orosz befektetési társaság, a Vnyesekonombank infrastruktúra-fejlesztéssel foglalkozó leányvállalatának támogatásával, amelynek keretében egy kis teljesítményű, RITM-200N reaktorral épülő moduláris atomerőművi blokk (SMR) valósul meg Jakutföldön. A moduláris atomerőművek lehetővé teszik az üzletileg ígéretes projektek fő infrastrukturális korlátjainak meghaladását a sarkvidéki térségben annak köszönhetően, hogy képesek rögzített áron biztosítani a folyamatos áramellátást. A moduláris blokkok villamos teljesítménye 55 MW, élettartama elérheti a 60 évet.

„A Roszatom leányvállalata, az atommeghajtású jégtörőket üzemeltető Atomflot vállalat és a Bajmszkaja bányavállalat előzetes megállapodást kötött a Bajmszkaja bányászati és fémfeldolgozó üzemek működtetéséhez szükséges áramellátásról”

Az Atomflot 4 optimalizált, úszó atomerőművet állít üzembe, amelyek mindegyike legalább 106 MW beépített kapacitással rendelkezik. Az első két úszó atomerőművet Csukcsföldön, a Csaunszki-öbölben, a Naglejnyin-foknál állítják üzembe 2027 elején, a harmadikat 2028 elejére, a negyediket pedig 2031 elejére tervezik. Az energiaellátási projekt teljes beruházási költsége meghaladja a 150 milliárd rubelt. Az előzetes megállapodás egyik legfontosabb feltétele a „vedd vagy fizess!” elven alapuló kapacitáslekötő szabályozás életbe lépése lesz, amikorra az áramtermelés elindul. A megállapodás részeként a felek a villamos energia árát 6 rubel/kWh (24 forint) értékben állapították meg a 2020-as árakon, az infláció figyelembevételével.

A szovjet utódállamok legnagyobb becsült réz- és aranylelőhelye a Bajmszkoje mező. Az Atomflottal kötött megállapodásnak köszönhetően gazdaságilag hatékony módon lehet fejleszteni a Bajmszkoje mezőt, amely egy olyan távoli területen fekszik, ahol hiányzik az infrastruktúra.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK