„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

A Távol-Kelet felé nyit a Roszatom

2021. szept. 10.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Aktív volt a Roszatom a napokban Vlagyivosztokban tartott Keleti Gazdasági Fórumon. Így megállapodott arról, hogy négy új úszó atomerőművet telepít Csukcsföldre, a világ egyik leggazdagabb réz és aranylelőhelyéhez, amelyek a bányavállalat üzemeit látják el árammal és hővel. Emellett megegyezett az északi hajózási útvonal fejlesztéséről, a szahalini hidrogén-üzemanyagcellás vasúti vontatásról,  valamint más, az orosz távol-keleti térség fejlesztését célzó projektről is.

„A Roszatom leányvállalata, az atommeghajtású jégtörőket üzemeltető Atomflot vállalat és a Bajmszkaja bányavállalat előzetes megállapodást kötött a Bajmszkaja bányászati és fémfeldolgozó üzemek működtetéséhez szükséges áramellátásról” #moszkvater

„A Roszatom leányvállalata, az atommeghajtású jégtörőket üzemeltető Atomflot vállalat és a Bajmszkaja bányavállalat előzetes megállapodást kötött a Bajmszkaja bányászati és fémfeldolgozó üzemek működtetéséhez szükséges áramellátásról”
Fotó:EUROPRESS/Alexei Danichev/Sputnik/AFP

Az orosz kormány az európai kapcsolatok végletes megromlása után kelet felé fordulva egyre nagyobb hangsúlyt fektet Oroszország keleti térségeinek fejlesztésére. Ebben aktívan részt vesz a Roszatom is, amely – mint a társaság közleményéből kiderül – a Keleti Gazdasági Fórum keretében több megállapodást is aláírt. Talán ezek közül is kiemelkedik az Orosz Távol-Keleti és Sarkvidéki Fejlesztési Minisztériummal kötött együttműködési megállapodás az északi-tengeri hajózási útvonal fejlesztéséről. Az orosz jogszabályok által előírt eljárásoknak megfelelően

„a felek összehangolt intézkedéseket terveznek az északi-tengeri hajózási útvonal fejlesztése érdekében, hogy lehetővé tegyék az export-, a part menti- és a tranzitáru-forgalom fenntartható növekedését”

A megvalósulás útjára léptek a hidrogén üzemanyagcellás vonatok Szahalin szigetén. A koncepció felülvizsgálatát követően és az integrált pénzügyi modell alapján a Szahalini régió kormánya, az Orosz Vasutak és a Transmashholding vállalat megállapodást kötött a szahalini hidrogén üzemanyagcellás vonatokra épülő vasúti szállítási projektről.

„Nemsokára eljön az ideje annak, hogy megkezdjük a hét kísérleti hidrogén üzemanyagcellás vonat tervezését és gyártását. A hidrogéntermelés mellett hidrogén üzemanyagtöltő állomásokat tervezünk a vonatok hidrogén üzemanyaggal történő ellátására, valamint megindítjuk a rendszeres vasúti személyforgalmat hidrogén üzemanyagcellás vonatokkal”

mondta Valerij Limarenko, a szahalini régió kormányzója. A szahalini régió lesz az egyik vezető szereplője Oroszországban a hidrogén előállításával és alkalmazásával kapcsolatos területnek. Ez az adóbevételek növekedését, az ökológiai egyensúly megőrzését és extra magas technológiai hozzáadott értéket képviselő munkahelyeket is jelent. A Transmashholding komoly beruházásokat hajt végre a projektben. A projekten belül a Roszatom felelős a hidrogén üzemanyag előállításáért és szállításáért, valamint a hidrogén üzemanyagcellás vasúti projekt töltési infrastruktúra rendszereinek megszervezéséért és üzemeltetéséért. A Roszatom nagyszabású hidrogéntechnológiai fejlesztési programjának köszönhetően nagy jövő előtt áll azoknak a technológiáknak a fejlesztése, amelyek hidrogén üzemanyagot biztosítanak a jövő vonataihoz.

„Kis teljesítményű moduláris atomerőművi projekt valósul meg Jakutföld területén a távol-keleti koncessziós mechanizmus segítségével”

Az Orosz Távol-Keleti Fejlesztési Minisztérium, a Szaha Köztársaság (Jakutföld), valamint a Roszatom állami atomenergetikai konszern megállapodást kötött egy atomenergetikai projekt megvalósításáról, amely szén-dioxid-mentes áramtermelést tesz lehetővé.  A megállapodás értelmében a felek fontolóra veszik az úgynevezett koncessziós modell alkalmazását a legnagyobb orosz befektetési társaság, a Vnyesekonombank infrastruktúra-fejlesztéssel foglalkozó leányvállalatának támogatásával, amelynek keretében egy kis teljesítményű, RITM-200N reaktorral épülő moduláris atomerőművi blokk (SMR) valósul meg Jakutföldön. A moduláris atomerőművek lehetővé teszik az üzletileg ígéretes projektek fő infrastrukturális korlátjainak meghaladását a sarkvidéki térségben annak köszönhetően, hogy képesek rögzített áron biztosítani a folyamatos áramellátást. A moduláris blokkok villamos teljesítménye 55 MW, élettartama elérheti a 60 évet.

„A Roszatom leányvállalata, az atommeghajtású jégtörőket üzemeltető Atomflot vállalat és a Bajmszkaja bányavállalat előzetes megállapodást kötött a Bajmszkaja bányászati és fémfeldolgozó üzemek működtetéséhez szükséges áramellátásról”

Az Atomflot 4 optimalizált, úszó atomerőművet állít üzembe, amelyek mindegyike legalább 106 MW beépített kapacitással rendelkezik. Az első két úszó atomerőművet Csukcsföldön, a Csaunszki-öbölben, a Naglejnyin-foknál állítják üzembe 2027 elején, a harmadikat 2028 elejére, a negyediket pedig 2031 elejére tervezik. Az energiaellátási projekt teljes beruházási költsége meghaladja a 150 milliárd rubelt. Az előzetes megállapodás egyik legfontosabb feltétele a „vedd vagy fizess!” elven alapuló kapacitáslekötő szabályozás életbe lépése lesz, amikorra az áramtermelés elindul. A megállapodás részeként a felek a villamos energia árát 6 rubel/kWh (24 forint) értékben állapították meg a 2020-as árakon, az infláció figyelembevételével.

A szovjet utódállamok legnagyobb becsült réz- és aranylelőhelye a Bajmszkoje mező. Az Atomflottal kötött megállapodásnak köszönhetően gazdaságilag hatékony módon lehet fejleszteni a Bajmszkoje mezőt, amely egy olyan távoli területen fekszik, ahol hiányzik az infrastruktúra.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Németország új világháborút erőltet

    2026. nov. 12.
    Az írás a német Hintergrund folyóirat novemberi számában jelent meg „Ki eszkalálja a német-orosz kapcsolatokat?” címmel. Tartalmának aktuali...

    Az egyéni terrortól a bolsevikok elleni államcsínyig

    Az 1917. november hetediki petrográdi eseményeket sokáig forradalomként ünnepelték nálunk, mostanában pedig puccsként emlegetik. Az igazság ...

    Az arabok és az oroszajkúak helye Izraelben

    2026. okt. 30.
    Az arab pártok bevonása a kormánykoalícióba hozzájárulhat Izrael és az arab államok közötti kapcsolatok javulásához. A másik nagy népcsoport...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater