//A Nyugat jelöltje vezet Moldovában
Maia Sandu nyerte az elnökválasztások első fordulóját Moldovában #moszkvater

A Nyugat jelöltje vezet Moldovában

MEGOSZTÁS

Meglepetésre a nyugatos Maia Sandu nyerte az elnökválasztások első fordulóját Moldovában az oroszbarát, ám az európai integrációt támogató regnáló államfő, Igor Dodon előtt. A második forduló előtt a verseny a látványosan megerősödött Renato Usatîi szavazóiért folyik majd, de az első számú esélyes immár a volt kormányfő. Sandu győzelme újabb csapás lehet Moszkvára, hiszen az az orosz befolyás visszaszorulását hozhatja.

Maia Sandu nyerte az elnökválasztások első fordulóját Moldovában #moszkvater
Maia Sandu nyerte az elnökválasztások első fordulóját Moldovában
Fotó:EUROPRESS/Maksim Blinov / Sputnik

Nemcsak az elemzők, de az ellenzék is a jelenlegi államfő Igor Dodon győzelmét várta a moldovai elnökválasztás első fordulójában. A szakértők leginkább azt latolgatták, hogy Dodon szerez-e akkora előnyt, hogy az elég lesz a második fordulóra, amelyben mindenki biztos volt. Maia Sandu és a többi nyugatos jelölt pedig már eleve azt hangoztatta, hogy a választások nem tiszták, és ezzel az utcai tiltakozásokat készítette elő. Azt feszegették, hogy Dodon a szakadár államalakulat, a Dnyeszeteren túli Köztársaság szavazóival próbál majd előnyt szerezni és erős embereket toboroztak a számukra kijelölt szavazókörökhöz. Andrei Nastase pedig már délután a választási bizottság és a külügyminiszter lemondását követelte, mert szerinte tudatosan akadályozták a külföldön élők szavazását.

„Aztán az éjszaka előrehaladtával elhallgattak a csalást kiáltók, amikor éppen a diaszpóra szavazataival fordította meg Sandu az állást”

Az első fordulóban ugyanis a Cselekvés és szolidaritás nevű pártja nevében induló Maia Sandu  36,12, míg a formálisan független, ám a kormányzó szocialisták által támogatott Igor Dodon 32,61 százalékot kapott. Némi meglepetésre 16,9 százalékig, a vártnál jóval messzebb jutott a Mi pártunk elnöke, Renato Usatîi, 6,49 százalékot kapott a Șor nevű, kis oligarchikus képződmény nevében Violeta Ivanova, míg a többi négy jelölt 4 százalék alatt maradt.

„Dodon és Sandu nem először mérkőznek meg az államfői posztért, hiszen az első közvetlen elnökválasztáson, 2016-ban is ők csaptak össze a második fordulóban, és akkor Dodon 52,11 százalékkal győzött”

Akkor Dodon nagyrészt annak köszönhette a győzelmét, hogy mögötte állt az országot egy évtizeden át irányító oligarcha Vladimir Plahotniuc. A szocialistákkal jelenleg együtt kormányzó demokraták erős embere azonban már amerikai száműzetésben van. Nem utolsó sorban éppen azért, mert a tavalyi választások után Moszkva, Washington és Brüsszel közös fellépésétől támogatva Dodon és Sandu pártja összefogott az országot egy évtizeden át a saját tulajdonaként kezelő oligarcha kiszorítására és a demokraták hatalmának megtörésére. Sandu lett a miniszterelnök, ám az év végére a szocialisták megbuktatták és a demokratákkal álltak össze.

„Ez a sok és meglepő politikai színváltás nem használt Dodonnak, mint ahogy a Moldova történetében eddig legalacsonyabb, 42,7 százalékos részvételi arány sem az ő malmára hajtotta a vizet. Ez még magyarázható a járvánnyal, de alighanem ennél is fontosabb volt, hogy az elnökkel a port összerúgó Renato Usatîi tőle vitte el a legtöbb szavazatot”

Hiába szerzett Dodon a türk gyökerű és nyelvű, ortodox Gagauziában 80 százalékot, a diaszpórában Sandu tartolt, és neki csak 3 százalék jutott, mint ahogy jó tíz százalékkal kikapott Chisinauban is, vidéken pedig nem volt igazán nagy az aktivitás. Ráadásul az elnöktől még a Dnyeszteren túliak között is elrabolhatott szavazatokat Usatîi. Így most a Sandu-Dodon- Usatîi háromszögben és a választói aktivitáson dől el az elnökség sorsa. Miután meglepetésre behúzta az első fordulót, a pszichológiai előny Sandunál van.

„A Világbank tanácsadójaként induló, majd Plahotniuk menekülése után rövid ideig a kormányfői posztot is betöltő 48 éves politikusban a Nyugatnak már „nagyon sok munkája” benne van”

Ennek megfelelően erős kampány csapat segíti, és sokak szerint előnyére vált, hogy diplomatikusabb lett, nyitott az orosz nyelvű és Moszkvával szimpatizáló tábor felé, így az elutasítottsága csökkent. Sandu közgazdász, a Harvardon tanult, volt oktatási miniszter, majd tavaly júniustól novemberig kormányfő. Legfőbb ígérete a korrupció letörése.

„A 45 éves Dodon szintén közgazdász, volt gazdasági miniszter és első miniszterelnök-helyettes a kommunista Vladimir Voronin elnöksége idején”

A kommunistáktól 2011-ben lépett át a szocialistákhoz, a párt elnöke lett, 2016-ban pedig formálisan párton kívüliként államfővé választották. Dodon többször is találkozott Vlagyimir Putyinnal, és mindig ott van május 9-én a Vörös téri megemlékezéseken. Kiáll amellett, hogy Moldova fejlessze a kapcsolatait Oroszországgal, beléptetné az országot a Vámunióba is. Nem ok nélkül nevezik hát oroszbarátnak, ám Dodon – akár csak a belpolitikában – itt is rájátszik a nagyhatalmak közti feszültségekre és törésvonalakra. Ha kell, megtalálná a hangot a Nyugattal is, azt pedig sokan a szemére vetik, hogy elnökként semmit sem tett az orosz nyelv kiszorítása ellen.

„A 42 éves Usatîi üzletember, Belci városának volt polgármestere, és szintén oroszbarát politikusnak tartják”

Ezt a képet némiképp árnyalja, hogy 2017-ben pénzügyi machinációk és valuta bűntett miatt a távollétében Oroszország letartóztatási parancsot adott ki ellene. Nagy kérdés, hogy ki mellé áll a második fordulóban Usatîi, aki ideológiai értelemben Dodonhoz áll közel, ám Sandu mellé sodorhatja a köztük lévő feszültség.  Az már nem biztos, hogy a választói is követnék. Jelzés értékű, hogy az első forduló után keményen bírálta a választási törvény miatt a hatalmat támadó Sandut. Emlékeztette a politikust arra, hogy együtt kormányozva Dodon pártjával, lett volna lehetősége ezen változtatni. Szemére vetette, hogy nem a diszpóra sorsa, csak a szavazatai érdeklik.

„ Moldova parlamenti köztársaság, így az elnökválasztásnak formálisan nincs igazán nagy súlya. Ennek ellenére az eredmény jelentősen átrendezheti az erőviszonyokat”

Sandu számára az igazi tét az, hogy amennyiben ismét elbukik, nyugati támogatói új ember után néznek, ő pedig eltűnhet a süllyesztőben. Egykori szövetségese, a Büszkeség és igazság nevű pártot vezető Andrei Nastase számára még fontosabb volt egy jobb eredmény elérése, mert így aztán már végleg a Nyugat első számú jelöltjének, Sandunak az árnyékában marad. A politikai túlélés szempontjából az első fordulót a legnagyobb sikerrel Renato Usatîi vette, de nem panaszkodhat Violeta Ivanova sem. Sandu azonban hiába nyert most, a legfontosabb összecsapása két hét múlva lesz. Az azonban biztos, , hogy a „régi motoros” Dodon nem adja könnyen magát. Már csak azért is, mert ő és a pártja nem csak az elnöki posztot bukhatja.

„Sandu győzelme esetén ugyanis minden bizonnyal a kormány szűk többsége is elfogyna, és a várakozások szerint jövő tavasszal előrehozott parlamenti választásokra kerül sor”

Így aztán hiába korlátozott az elnök hatalma, Sandu győzelme a nyugatosok javára rendezné át a politikai palettát. Ennek pedig minden bizonnyal geopolitikai következményei is lesznek.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.