Kezdőlap » x-demokrata » Amikor eldőlt a dzsihadisták sorsa
Aleppo, orosz bombázás után 2016-ban #moszkvater

Amikor eldőlt a dzsihadisták sorsa

Négy éve kezdődött az orosz beavatkozás Szíriában, ami azonnal megfordította a háború menetét. Míg korábban a dzsihadisták csak terjeszkedtek, innentől egyre kisebb területre szorulnak vissza.

Aleppo, orosz bombázás után 2016-ban #moszkvater
Aleppo, orosz bombázás után 2016-ban
Fotó:EUROPRESS/Omar haj kadour/Anadolu Agency

2015 szeptembere. Szíriának már több mint a fele az Iszlám Állam és más dzsihadista terrorszervezetek kezén van, az általuk ellenőrzött terület egyre csak nő. A terrorkalifátus már Damaszkusz külvárosait lövi, ahonnan menekül a lakosság a szír főváros nyugati része felé. Ott a kormányerők még tartják magukat, de az al-Kaida szíriai leányvállalata, az an-Nuszra Front és a Dzsais al-Iszlam egyre csak nyomul előre keleti irányból. Palmüra, Aleppó nagyobbik része már elveszett, az ország keleti részén fekvő Dajr ez-Zaurt pedig az Iszlám Állam fojtogatja.

„A vezető világlapok már azt fejtegetik, hogy Bassár el-Aszad rendszerének már legfeljebb pár hónapja van vissza a teljes összeomlásig”

Így nézett ki Szíria akkor, amikor szeptember 30-án Vlagyimir Putyin orosz elnök felhatalmazást kért az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tanácsától az orosz fegyveres erők szíriai bevetésére, amit egyhangú döntéssel meg is kapott. Ugyanazon a napon Aszad elnök hivatalosan is kérte az orosz fegyveres beavatkozást, így Putyin, mint a fegyveres erők főparancsnoka, utasítást adott a légierőnek az Aszaddal szemben álló erők állásainak bombázására.

Habár azt már korábban is tudni lehetett, hogy Moszkva fegyverszállítmányokkal segíti Damaszkuszt az iszlamistákkal, illetve a lázadókkal vívott háborúban, az orosz beavatkozás ereje meglepte a nyugati országokat.

„Az orosz légierő már az első napokban érzékeny veszteségeket okozott az iszlamistáknak, a szíriai hadsereg pedig ellentámadásba lendült”

Oroszországot ezután azzal vádolták meg nyugaton, hogy valójában nem is az Iszlám Állam ellen harcol, hanem Aszad „mérsékelt” ellenzékét bombázza, ami már abban az időben is abszurdumnak hatott. Ugyanis eddigre már mindenki tudta, hogy a Szabad Szíriai Hadsereg teljesen eljelentéktelenedett, a szíriai kormány legfőbb ellenségei addigra már a különböző iszlamista frakciók voltak, amelyek helyenként egymással is harcban álltak.

„Az orosz beavatkozás első látványos sikere Palmüra visszavétele volt”

Az ókori emlékeiről híres város körül ugyan az Iszlám Állam erős védelmet építettek ki, az orosz légibombázások megtették a hatásukat. 2016. március 27-én a szíriai hadsereg Tigris-alakulatai a Hezbollahhal, a Sivatagi Sólymokkal, valamint a szíriai tengerészgyalogosokkal 18 nap alatt visszafoglalták Palmürát. A városi harcokban közel félezer iszlamistát sikerült semlegesíteniük, a többiek elmenekültek a keleti, sivatagos területekre.

A másik nagy hadi siker egyértelműen Aleppó visszavétele volt, amelynek nagyobbik része Oroszország háborúba való belépésének idején a lázadók és az iszlamisták kezében volt. Itt a szíriai hadsereg legerősebb ellenfele az an-Nuszra Front volt, amely ekkor még vállvetve harcolt olyan iszlamista szervezetekkel, mint az Ahrar as-Sám, amelyet többek közt az Egyesült Államok is támogatott.

„ Az orosz-amerikai ellentét egyébként már az orosz beavatkozás első percétől látható volt Szíriában, a lefegyverzett lázadók birtokában számos esetben amerikai fegyvereket találtak a szíriai kormánykatonák”

Aleppó visszavételét azonban más is megnehezítette. A civil lakosságnak igen nagy része a lázadók által ellenőrzött városrészbe szorult. Az összecsapás erejét jelzi, hogy miután a szíriai erőknek sikerült bekeríteniük a lázadók által ellenőrzött területeket, az iszlamisták áttörték az ostromzárat, amit csak óriási veszteségek árán sikerült visszaállítani. 2016. december 22-ére azonban a város utolsó négyzetméterét is visszafoglalták a szír kormányerők.

Aligha kétséges, hogy az orosz beavatkozás harmadik legnagyobb sikere Dajr ez-Zaur visszavétele volt. A százezernél is több lelket számláló város három éven keresztül sziget volt az Iszlám Állam tengerében, több száz kilométerre a szíriai kormányerők legközelebbi állásaitól. A terroristák így hermetikusan elvágták a külvilágtól a várost, amely csak a kialakított légi folyosónak köszönhette, hogy nem maradt éhen.

„Dajr ez-Zaurban már csak két üzemképes tankja maradt a kormányerőknek, ráadásul a dzsihadisták elvágták a repülőteret a várostól”

A várost viszont az iszlamisták legfélelmetesebb ellensége, a legendás Isszam Zahreddin tábornok védte a Köztársasági Gárdával, ami alapos nehézséget okozott az ostromlóknak. A szír kormányerők azonban 2017. szeptember 5-én orosz légi támogatás mellett sikeresen áttörték az Iszlám Állam ostromzárát. Az elkövetkező napokban a város maradék részét is visszafoglalták, majd megkezdődhetett az Eufrátesztől nyugatra eső területek felmentése.

Az orosz hadsereg természetesen veszteségeket is szenvedett Szíriában. A háború egyik legismertebb áldozata Alekszandr Prohorenko, aki Palmüra ostrománál halhatatlan hőstettet vitt véghez. A fiatal katona itt azt a feladatot kapta, hogy a földről segítse az orosz bombázókat oly módon, hogy megadja a bombázásra kijelölt területek koordinátáit. A dzsihadistáknak azonban sikerült bekeríteniük Prohorenkót, aki ezt látva tüzet kért magára a parancsnokától, hogy ne fogják el élve a terroristák.

„A később csak „orosz Rambónak” nevezett katona így a halálával több dzsihadistával is végzett, amiért Putyin az Oroszország Hőse címet adományozta a hősi halált halt főhadnagynak”

Ugyancsak híres orosz katonája a háborúnak Oleg Peskov, aki annak a Szu-24-es vadászrepülőnek volt a pilótája, amelyet a török légierő gépe lőtt le 2015. november 24-én. A férfi ugyan túlélte a találatot, azonban szerencsétlenségére ellenséges területen ért földet, ahol földi harcokban megölték az iszlamisták. Az eset súlyos nemzetközi konfliktust eredményezett Moszkva és Ankara között, az Oroszország által életbe léptetett gazdasági szankciók erőteljesen megtépázták a török gazdaságot. Így végül a török fél arra kényszerült, hogy bocsánatot kérjen Oroszországtól.

Oleg Peskov, a lelőtt orosz vadászrepülőgép pilótájának portréja egy újvidéki lakóépület falán. Peskovot a szláv világ számos országában, többek között Szerbiában is hősként tisztelik #moszkvater
Oleg Peskov, a lelőtt orosz vadászrepülőgép pilótájának portréja egy újvidéki lakóépület falán. Peskovot a szláv világ számos országában, többek között Szerbiában is hősként tisztelik
A szerző felvétele

„Peskovot nem csak Oroszországban, hanem a szláv világ számos országában hősként tisztelik”

Az orosz részvétel azonban nem merült ki Szíriában a puszta hadi sikerekben. Túl azon, hogy az országban maradt számos iszlamista zárványt az oroszok segítségével sikerült felszámolni, legalább ennyire fontos az orosz közvetítő szerep a kormányerők és a lázadók között. Az úgynevezett megbékélési folyamat keretében már számos ellenséges szervezet tette le a fegyvert, amelyeknek a tagjait a szíriai kormány – cserébe a megadásért – amnesztiában részesített, sőt egyeseknek még lehetőséget adtak arra is, hogy a kormányerők soraiban harcoljanak a közös ellenség ellen.

„A szíriai konfliktus ugyan még nem ért véget – az idlibi csata a mai napig zajlik –, annyi azonban bizonyos, hogy a háború eldőlt”

A területekkel rendelkező Iszlám Állam már a múlté, de a többi iszlamista terrorszervezet is olyan veszteségeket szenvedett, amelyeket nem tudott kiheverni. Így ma már mindenki számára egyértelmű, hogy a szíriai háború legfontosabb fordulópontja az a 2015. szeptemberi nap volt, amely nem csak Szíria, hanem a történelem legerősebb terrorszervezetének, az Iszlám Államnak az életét is megpecsételte.