Vigyázó szemetek Varsóra vessétek! Mi most ezt tesszük. Mert Lengyelországra manapság figyelni kell. Jobban, mint idáig. A lengyelek Amerika meghosszabbított kezeként komoly hatással vannak a kontinens jövőjének alakulására. Közben persze az amerikai hullámra felülve próbálják kiteljesíteni középhatalmi álmaikat. De van-e ezekhez az ambíciókhoz elegendő gazdasági erő is? Ezúttal az energia politikával kapcsolatos hírekre koncentrálunk, hogy ezzel is segítsük a lengyel gazdaság állapotának megismerését, és általában a lengyel geopolitikai gondolkodás megértését.

Ijjas Anna írása a #moszkvater.com számára

2023-ban fontos döntések lesznek az atomerőmű projekttel kapcsolatban

Lengyelország első atomerőművének megépítésével kapcsolatban fontos döntéseket kell hozni 2023-ban – jelentette be Anna Moskwa klímaügyi és környezetvédelmi miniszter. A wnp.pl gazdasági hírportál tudósítása szerint a miniszter közölte: az első negyedévben életbe kell, hogy lépjen a beruházást elősegítő törvénymódosítás. Idén a Polskie Elektrownie Jądrowe (Lengyel Atomerőművek – PEJ) és az amerikai Westinghouse Electric Company az erőmű tervezéséről készül szerződést aláírni. A finanszírozási modell kiválasztása is idén lesz esedékes. Megkezdik továbbá a kis modul reaktorok (SMR) technológiája fejlesztésének előkészítését is.

A brit Rolls-Royce csatlakozik az SMR reaktorok építőihez

A Swietokzyska Industria ipari csoport – amely az állami Iparfejlesztési Ügynökség (IDA) része – szándéknyilatkozatot írt alá a brit Rolls-Royce SMR vállalattal, ami lehetővé teszi az együttműködést a kis modul reaktorok (SMR) fejlesztésében – írta a The Warsaw Voice multimédia platform. A Rolls-Royce SMR technológiájának kiválasztása lehetővé tenné évi 50 ezer tonna tiszta hidrogén előállítását.

A franciák is részt vesznek a lengyel atomerőmű projektben

A lengyel megújuló energia kereskedelmi vállalat, a Respect Energy szerződést írt alá az EDF francia energiaipari óriásvállalattal a lengyelországi atomerőmű projekt kifejlesztésében való együttműködésről, a francia Nuward kis modul reaktor (SMR) technológia felhasználásával – olvasható a World Nuclear News honlapján.

Lengyel-amerikai-kanadai megállapodás kis modul reaktorokról

Műszaki együttműködési megállapodást írt alá Washingtonban a GE Hitachi Nuclear Energy (GEH), a lengyel Synthos Green Energy (SGE – a PKN Orlen partnere), az amerikai Tennessee Valley Authority (TVA) és a kanadai Ontario Power Generation (OPG). A PAP hírügynökség tudósítása szerint a szerződő felek a GE Hitachi BWRX-300 reaktorok Lengyelországba telepítését határozták el. A négy vállalat közös befektetéssel járul hozzá a standard reaktor tervezéshez és a kulcsfontosságú komponensek részletes megtervezéséhez. Mindez mintegy 400 millió dollárba kerül majd.

Lengyelország kész megosztani energia tapasztalatait Ukrajnával

Varsóban rendezték meg a „Lengyel-ukrán partnerség a jövő energiabiztonságának megteremtésében” című szakmai konferenciát, amelyen Anna Moskwa klímaügyi és környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy Lengyelország kész megosztani az energiatermelés és elosztás terén szerzett tapasztalatait Ukrajnával. Az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata tudósítása szerint Moskwa felhívta a figyelmet arra, hogy Lengyelország komoly sikereket ért el a fotovoltaikus energiatermelésben (napelem-rendszerek telepítésében). Több mint 1,2 millió felhasználóval rendelkeznek, ami Európában vezető helyet jelent Lengyelország számára. Ígéretet tett arra is, hogy az atomenergiával kapcsolatos tapasztalataikat szintén megosztják ukrán partnereikkel. Bejelentette, hogy az Egyesült Államokkal közösen atomenergia oktatási központ létrehozását tervezik, ami egész Európa, és különösen Közép- és Kelet-Európa igényeit elégíti majd ki. Mateusz Morawiecki miniszterelnök szintén felszólalt a konferencián, amelyen főleg a lengyel és ukrán gáz, olaj és elektromos áram összeköttetésért felelős vállalatok képviselői vettek részt. A PAP hírügynökség beszámolója szerint elmondta, hogy Lengyelország új energia megállapodást hoz létre Kelet-Közép-Európában, ami elősegíti majd a kibővített elektromos áram összeköttetést Ukrajnával, valamint a gáz és olaj infrastruktúra fejlesztését. Ismertette a Lengyelországot Európa legnagyobb energia-csomópontjává alakítás terveit is. „Lengyelország energiabiztonságot nyújt majd egész Közép-Európának, ami erősíti politikai pozíciónkat a régióban és növeli a cselekvés választási lehetőségeit” – mondta a lengyel kormányfő.

Összeköttetés lesz az ukrajnai atomerőművel?

Az Orlen és a Synthos leányvállalata, az Orlen Synthos Green Energy (OSGE), amely felelőse a kis modul reaktorok (SMR) fejlesztésének, azt tervezi, hogy 400 kV-os vezetéket épít ki 175 kilométer hosszúságban Chelm és az ukrajnai város, Varash között, ahol a Rivne atomerőmű működik, 2,5 GW össz-kapacitással. A beruházás csaknem 300 millió euróba kerül – írta a The Warsaw Voice multimédia platform. A vezetek lehetővé tenné 1000 MW energia szállítását, mindkét irányba. Az OSGE a múlt év végén kérte az Európai Bizottságot, hogy a beruházást vegye fel a Kölcsönös Érdekeltségű Projektek (PCI) listájára, ami megnyithatná az utat az uniós támogatáshoz.

Duda: Oroszország fegyverként használja az energiát

Andrzej Duda köztársasági elnök a davosi Világgazdasági Fórumon egy panelbeszélgetésben megismételte figyelmeztetését: Moszkva az energiát fegyverként és a politikai befolyásolás eszközeként használja. „Oroszország energiapolitikája nem üzleti vagy gazdasági probléma, hanem politikai probléma” – idézte az államfő kijelentését a forsal.pl hírportál.

Újévkor szélerőművek adták az áram 40 százalékát

Az Európai Energiaátviteli Hálózat Üzemeltetők kimutatása szerint a Lengyelországban előállított energia 39,8 százalékát szélerőművek adták 2022. december 31-én – jelentette a Business Insider Polska üzleti hírportál. Ez a második legmagasabb arány, amit valaha is elértek. Abszolút mennyiségben a szélerőművek termelése 152,9 GWh volt (ennyit bírt a hálózat). Az abszolút rekordot a szélerőművek energiatermelése 2022. február 21-én érte el – az 153,3 GWh volt. A tavalyi év egészét figyelembe véve azonban a szélerőművek csupán 11,5 százalékát adták a lengyel energiamixnek. Szénből származott az áram 72,8, gázból 5,6 és napenergiából 5,7 százaléka.

Törvényi akadálya van a szélturbinák szárazföldre építésének

A Lengyelországban a szárazföldön jelenleg is épülő szélturbinák a 2016-ban elfogadott, ún. „10H szabályzat” betartását megkövetelő törvény alapján kiadott építési engedélyekkel valósulhatnak meg. Ez a szabályzat kimondja, hogy szélturbina távolsága lakóháztól, egyéb létesítménytől, természetvédelmi területtől legalább a teljes magasságának tízszerese kell legyen. A Deutsche Welle hírportálja (dw.com) arról számolt be, hogy ezt módosító törvényt nyújtottak be a Parlament Alsóházához (Szejm), ugyanis a jelenleg is hatályos törvény alapján csak az ország területének 0,28 százalékára építhető szélturbina. A törvénymódosítás 500 méterben határozná meg a szükséges távolságot, ám a Szejm a tervezetet elutasította, annak ellenére, hogy elfogadása esetén 7,0 százalékra lenne növelhető az a terület, ahol ilyen szélerőmű működhetne. Most újabb, kompromisszumos beadványt készítenek, amely 700 méterben szabná meg a távolságot.

Az államfő aláírta a szélturbina építést könnyítő törvényt

Andrzej Duda köztársasági elnök aláírta azt a törvényt, amely 700 méterben határozza meg egy új szélturbina minimális távolságát a szárazföldön, lakóháztól, egyéb létesítménytől, természetvédelmi területtől. Ezzel Lengyelország egy lépéssel közelebb került az Európai Unió pénzalapjainak eurómilliárdjaihoz – írta az Interia.pl portál.

Átadták a második legnagyobb szélerőmű farmot

Dębsknél, 130 kilométerre nyugatra Varsótól, átadták azt a 121 MW kapacitású szélerőmű farmot, amely a második legnagyobb Lengyelországban. Ez az energiamennyiség 183 ezer háztartás energiaszükségletének felel meg, és kiváltja 168 ezer tonna szén felhasználását – írta a Notes from Poland lengyel hírforrásokat szemléző hírportál. A létesítményt a Polenergia vállalat hozta létre, melynek fő részvényese Dominika Kulczyk milliárdos, a leggazdagabb lengyel nő. A szélerőmű-farmon előállított áramot 62 kilométer hosszú föld alatti vezetéken szállítják, amely a maga nemében a leghosszabb Európában – írta a projektről a Gazeta Wyborcza című napilap.

Offshore szélerőmű gyártás spanyol együttműködéssel

A lengyel állami Iparfejlesztési Ügynökség (ARP) a lengyel Baltic Towers vállalat és stratégiai partnere, a spanyol GRI Renewable Industries vállalat vegyes vállalatot hozott létre offshore szélerőművek tornyának gyártására Gdańskban – közölte a dziennikbaltycki.pl regionális hírportál. A 2025-ben induló létesítmény 150 millió eurós beruházással megvalósuló létesítmény évente több mint 120 szélerőmű építését teszi majd lehetővé. Egy-egy szélturbina legalább 14 MW kapacitású lesz.

Rekord energia megújuló energiaforrásból

Március 12-én 12 órakor a lengyel megújuló energiaforrások (szélerőművek, napkollektorok) által termelt energia 11 GWh volt, ami új rekordnak számít – közölte a The Warsaw Voice multimédia platform, a lengyel villamosenergia-hálózat üzemeltető (PSE) jelentése alapján. Ez az energiamennyiség az ország teljes energiaigényének csaknem 63 százalékát tette ki.

Az EU jóváhagyta az energiaintenzív lengyel cégek támogatását

Az Európai Bizottság (EB) jóváhagyta azt az 1,1 milliárd eurós lengyel segély programot, amely az Ukrajna elleni orosz háború következtében különösen nehéz helyzetbe került, energiaintenzív működésű vállalatok támogatását hivatott elősegíteni. A Rzeczpospolita című napilap beszámolója szerint az EB szerint a háború és az elszabadult energiaárak miatt különösen sújtott lengyel vállalatok támogatási programja szükséges, megfelelő és arányos.

A PKN Orlen tiszta nyeresége 7,49 milliárd euró volt tavaly

A PKN Orlen, a legnagyobb lengyel olajfinomító és energiacsoport tavaly 35,3 milliárd złotys (7,49 milliárd eurós) nettó nyereséget ért el, ami a legnagyobb, amit valaha is regisztrált egy lengyel vállalat. Az eredmény a fűtőanyagot előállító cégeknek kedvező piaci feltételek és a vállalat expanziójának volt köszönhető. A PKN Orlen tavaly vásárolta meg a Grupa Lotos és a PGNiG versenytárs cégeket – írta a REMIX, a V4-ek hírportálja. Daniel Obajtek, a csoport elnök-vezérigazgatója azt is bejelentette, hogy a PKN Orlen 2030-ig 320 milliárd złotyt (68 milliárd eurót) fektet be új projektekbe. Ebből egy vagy két kis modul atomreaktor (SMR) létrehozásába és megújuló energiatermelésbe 120 milliárd złotyt, 25,5 milliárd eurót költenek – írta a PAP hírügynökség.

 A PKN Orlen nem újítja meg orosz olajvásárlási szerződését

A PKN Orlen vezető lengyel üzemanyag- és energiaszolgáltató cégcsoport hosszú lejárató szerződése az orosz kőolaj vásárlásáról januárban lejár. A vállalat nem újítja meg ezt a szerződést, így az olaj mintegy 90 százaléka Oroszországon kívülről származik majd – jelentette be Daniel Obajtek, a PKN Orlen elnök-vezérigazgatója, aki twitter bejegyzésében azt is közölte, hogy a Saudi Amarco, Szaúd-Arábia olajvállalata lesz a beszerzések egyik stabil tartóoszlopa. Már ma is az Orlen csoport finomítóiba érkező olaj 70 százalékát Csehországból és Litvániából szerzi be a vállalat – közölte a Dziennik Gazeta Prawna című napilap portálja.

Oroszország végleg leállította kőolajexportját Lengyelországba

Oroszország az érvényes szerződés értelmében leszállított utolsó tétellel végleg leállította a kőolajexportot Lengyelországba a Barátság vezetéken – jelentették be a PKN Orlen lengyel kőolajipari nagyvállalatnál. Az AFP francia hírügynökséghez eljuttatott közlemény szerint (melyet a szlovákiai Új Szó hírportál is ismertetett) a „PKN Orlen nem kap (több) Oroszországból származó kőolajat”. Daniel Obajtek, a PKN Orlen elnök-vezérigazgatója a Twitteren közölte, hogy felkészültek a leállásra. „A nyersolajnak mindössze 10 százaléka érkezik Oroszországból, és más forrásokból származó olajjal fogjuk pótolni” – írta. A PKN Orlen egy éve állította le a tengeri úton érkező orosz kőolaj fogadását.

Teljes kapacitással üzemel a Baltic Pipe földgázvezeték

A Lengyelországot Dániával és a norvégiai offshore földgáz lelőhelyekkel összekötő Baltic Pipe földgázvezeték elérte teljes kapacitását Lengyelország irányába – jelentette a PAP hírügynökség. A vezetéken keresztül évi 10 milliárd köbméter földgázhoz juthat Lengyelország, ami a Gaz-System lengyel vezetékhálózat üzemeltető szerint a hazai szükséglet több mint 60 százalékát tudja biztosítani.

Kevesebb volt tavaly a bányák szénkitermelése

A lengyel állami Iparfejlesztési Ügynökség összesítése szerint a szénbányák 2022-ben 52,8 millió tonna szenet termeltek ki, szemben az egy évvel korábbi 55,0 millió tonnával. A Rzeczpospolita című napilap írása szerint a kevesebb kitermelés kompenzálására a bányákat megilleti az állami támogatás. A kormány a bányák támogatására közel egy évvel ezelőtt kért az Európai Bizottságtól (EB) elvi hozzájárulást a segélyek kifizetéséhez. 2030-ig ennek az összértéke 29 milliárd złoty lenne, azonban az EB ehhez még mindig nem járult hozzá. A kormány anélkül, hogy megvárta volna az EB áldását, már kifizetett a PGG bányacsoportnak 800 millió złoty segélyt, további 627,7 millió złotyval pedig növelte a vállalat alaptőkéjét. A Tauron Wydobycie bánya pedig 177,5 millió złotyt kapott a költségvetésből, szintén alaptőke emelésre.

2040-re a szén szerepe Lengyelországban 8 százalékra zsugorodik

Lengyelország frissített, 2040-ig szóló energiapolitikája azt a célt tűzi ki, hogy több mint 50 százalékban megújuló energiaforrásból és kisebb arányban atomerőmű termeléséből nyerik majd az energiát és a szén szerepe mindössze 8 százalékra zsugorodik a jelenlegi 77 százalékról. A dokumentumot, amely 726 milliárd złoty befektetését irányozza elő a lengyel energiaszektor zöld átalakulásához, a kormány már április elején elfogadhatja. A Klímaügyi és Környezetvédelmi Minisztérium által készített új energiapolitika szerint a költségek 86 százalékát zéró károsanyag kibocsátást lehetővé tevő beruházásra – nukleáris erőműre, szélerőművekre, fotovoltaikus energiatermelésre – fordítanák, írta a The Warsaw Voice multimédia platform.

 Morawiecki az orosz vagyonok elkobzásáért szállt síkra

Mateusz Morawiecki miniszterelnök felszólította az ellenzéket, hogy támogassa azt az alkotmány módosítási javaslatot, amely lehetővé tenné a Lengyelország területén lévő, az orosz állam, illetve orosz oligarchák tulajdonát képező befagyasztott vagyon elkobzását. Az így szerzett pénzt az energiaárak csökkentésére lehetne felhasználni – mondta a kormányfő, az Interia.pl hírportálnak adott interjú alkalmával.

Lengyelország a hagyományos autók betiltása ellen voksolt

Lengyelország képviseletében Anna Moskwa klímaügyi és környezetvédelmi miniszter Brüsszelben, az unió tagállamai energiaügyekért felelős minisztereinek ülésén a dízel- és benzinüzemű új autók értékesítése 2035 utáni betiltására vonatkozó rendelet ellen szavazott – jelentette a PAP hírügynökség. Moskwa a lengyel voksot megindokolva kijelentette: „A következő évtizedek technológiájának kiválasztásáról a piacnak és a társadalmaknak kell dönteni, az EU diktátuma helyett.” Újságírókkal azt is közölte, hogy „nem szavazhattunk a rendelet mellett, mert annak gazdaságunkra, társadalmunkra és közlekedési ágazatunkra gyakorolt hatását nem elemeztük kellőképpen. (…) Úgy hisszük, hogy arra a piac nincs felkészülve. Egy ilyen tiltás hátrányos hatású a gazdaságokra, társadalmakra és az EU egész közlekedésére.”