Vigyázó szemetek Varsóra vessétek! Mi most ezt tesszük. Mert Lengyelországra manapság figyelni kell. Jobban, mint idáig. A lengyelek Amerika meghosszabbított kezeként komoly hatással vannak a kontinens jövőjének alakulására. Közben persze az amerikai hullámra felülve próbálják kiteljesíteni középhatalmi álmaikat. De van-e ezekhez az ambíciókhoz elegendő gazdasági erő is? Hogyan áll a lengyel gazdaság? Mennyiben alakulnak hasonlóan a trendek, mint Magyarországon? Ehhez, a lengyel gazdaság állapotának megismeréséhez, és általában a lengyel gondolkodás megértéséhez nyújtunk segítséget a lengyel gazdasági hírek között tallózva, és a lengyel geopolitikai mozgások követésével.

Ijjas Anna írása a #moszkvater.com számára

Változatlan a munkanélküliség

Februárban változatlanul 5,5 százalékos volt a munkanélküliség a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) kimutatása szerint, melyet a PAP hírügynökség ismertetett. Ez megfelel a kormány korábbi becslésének. 864 800 munkanélkülit tartottak nyilván országszerte februárban. A GUS korábban azt jelentette, hogy a lengyel vállalatok februárban éves szinten 0,8 százalékkal növelték a foglalkoztatottak számát. Az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata azt közölte, hogy az Eurostat, az Európai Unió statisztikai szolgálata, amely más módszert alkalmaz, mint a GUS, januárban 2,8 százalékosnak tartotta a lengyel munkanélküliséget, ami Csehország után a második legalacsonyabb az EU-ban.

A lengyel munkanélküliség az egyik legalacsonyabb az EU-ban

A munkanélküliség decemberben 2,9 százalékos volt Lengyelországban. Ez az arány a cseh után, a némettel együtt a második/harmadik legkisebb az unióban az Eurostat, az EU statisztikai szolgálatának a kimutatása szerint – jelentette a Polskie Radio.

A bérek és a foglalkoztatottság is nőtt tavaly

Decemberben a foglalkoztatottság 2,2 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (GUS). A vállalati szektorban pedig a bérek egy év alatt 10,3 százalékkal nőttek a statisztikai szolgálat kimutatása szerint, amelyet a PAP hírügynökség ismertetett. Az átlag bruttó bér decemberben 7329,96 złoty volt. A Családügyi és Szociálpolitikai Minisztérium becslése szerint az év végén a munkanélküliek aránya 5,2 százalék volt, 0,1 százalékkal több, mint egy hónappal korábban.

A lengyel cégek fele foglalkoztat ukránokat

Minden második lengyel cég foglalkoztat ukrán munkaerőt és a cégek harmada hajlandó többet fizetni az ukránoknak, mint a lengyeleknek – derül ki a Personal Service cég lengyel munkaerőpiaci felméréséből, melyet a Travel RBC-Ukraine a yavp.pl portálra hivatkozva ismertetett. A karpathir.com hírportál által is bemutatott tanulmányból kiderül, hogy míg novemberben az ukránokat foglalkoztató lengyel cégek aránya 42 százalék volt, addig jelenleg már 49 százalék. Továbbá, a lengyel munkaadók hajlandósága, hogy ugyanazért a beosztásért többet fizessenek az ukránoknak, mint a lengyeleknek, nő. A novemberi 19 százalékkal szemben ez a készség jelenleg a cégek 31 százalékánál megfigyelhető.

Javult a fogyasztói hangulat

A Központi Statisztikai Hivatal (GUS) jelentése szerint – melyet a PAP hírügynökség ismertetett – javult a fogyasztói hangulat, mérséklődött az energiaárak miatti aggodalom, és a háború hatásának megítélésében is némi pozitív változás figyelhető meg. A személyes fogyasztás alakulására vonatkozó fogyasztói bizalmi index ugyan kissé nőtt, de a „mínusz 35,6 pontos” szinten maradt. Ennél pozitívabb a pénzügyi kilátások megítélése az előző havihoz képest, és javult az üzleti trend értékelése is.

Visszaesett a fogyasztás februárban

A fogyasztási cikkek értékesítése februárban 5,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Ez a visszaesés 2020 novembere (a Covid-járvány értékesítési megszigorítási időszaka) óta a legnagyobb. Ez az eredmény a háztartási bevételek vásárló erejének mélyrepülésére vezethető vissza – írta a Rzeczpospolita című napilap. A kiskereskedelmi forgalom csökkenéséhez jelentős mértékben hozzájárult az is, hogy a fűtőanyagok beszerzése 26,2 százalékkal esett vissza februárban (a decemberi 7,8 és a januári 12,3 százalékos csökkenést követően). Ez részben a melegebb télnek, továbbá a háztartások tavaly őszi tartalékolási beszerzéseinek a következménye. Ugyanakkor a bútor és háztartási készülék vásárlás is visszaesett februárban, az egy évvel korábbi szinttől 10,3 százalékkal elmaradva. Az élelmiszer vásárlás pedig 4,6 százalékkal csökkent. Ruházati cikkekből és lábbeliből viszont 9,9 százalékkal nőtt tavaly februárhoz képest az eladás.

18,4 százalékra nőtt az éves infláció februárban

Az éves infláció a januári 17,2 százalékról februárban 18, 4 százalékra nőtt a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) jelentése szerint, amelyet a Rzeczpospolita című napilap ismertetett. A közgazdászok többsége az árak ennél nagyobb növekedével számolt. Ugyanakkor minden valószínűség szerint az árak mérséklődése sokkal lassabban megy majd végbe, mint azt korábban gondolták – írta a lap.

A lengyelek többsége az inflációtól tart

A Rzeczpospolita című napilap által az SW Research közvéleménykutatótól megrendelt felmérésben részt vevők 39,9 százaléka arra a kérdésre, hogy „Mitől tart a leginkább 2023-ban?” azt válaszolta, hogy az árak további emelkedésétől. 14,0 százalékuk az ukrajnai konfliktus intenzívebbé válásától, 13,3 százalékuk egészségügyi problémáktól, 9,7 százalékuk az életszínvonal romlásától, 7,0 százalékuk a számukra kedvezőtlen kimenetelű parlamenti választásoktól, 5,1 százalékuk pedig az állásuk elvesztésétől fél – egyebek között ez derült ki a felmérésből.

Erős exportnövekedés volt tavaly

Lengyelország kivitele 2022-ben 343,8 milliárd euró értékű volt, 19,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban – közölte a The Warsaw Voice multimédia platform, a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) adatait ismertetve. A legnagyobb mértékű regionális export-növekedés az Európai Unió országai esetében volt megfigyelhető, míg a legkisebb ütemben a Közép- és Kelet-Európába irányuló lengyel kivitel nőtt. Németország maradt a legnagyobb felvevőpiaca a lengyel áruknak, melyet Csehország és Franciaország követ. Az import tavaly 363,7 milliárd eurót tett ki, mintegy 25,0 százalékkal többet, mint 2021-ben. Így a negatív külkereskedelmi mérleg tavaly 19,9 milliárd euró volt (szemben az azt megelőző év 1,5 milliárd eurós negatívumával). A beszerzési piacok élén Németország, Kína és az USA állt tavaly.

Az Oroszországba irányuló lengyel export tavaly harmadik volt az EU-ban

Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai szolgálata kimutatása szerint Lengyelország exportja Oroszországba 2022 első félévében jelentősen visszaesett, és csak a második félévben kezdett újra nőni. Tavaly az Oroszországba irányuló lengyel kivitel összértéke 4,7 milliárd euró volt, ami Németország és Olaszország exportja után a harmadik legnagyobb volumen. A lengyel kivitelben domináltak az ipari termékek, amelyeket a műszálak és gyógyszerek követtek, ugyanakkor 69 százalékkal visszaestek a járművek, 51 százalékkal pedig az elektromos termékek. A lengyel import Oroszországból összességében 61 százalékkal zuhant tavaly, és az uniós tagállamok közül a második helyről a hetedikre szorult vissza – írta a REMIX, a V4-ek hírportálja.

Másfél milliárd eurós külkereskedelmi többlet januárban

Lengyelország külkereskedelmi mérlege januárban mintegy 1,5 milliárd eurós többletet mutatott a Központi Statisztikai hivatal (GUS) szerint. A lengyel kivitel az év első hónapjában 28,1 milliárd euró értékű volt, míg a behozatal 26,6 milliárd eurót tett ki. Lengyelország tavaly év végén 19,8 milliárd eurós külkereskedelmi deficittel zárt. Idén januárban a legnagyobb exportpiac Németország volt, amelyet Csehország és Franciaország követett, míg a legnagyobb beszerzési piac szintén Németország volt, mely után Kína és az Egyesült Államok következett – írta a PAP hírügynökség.

Lengyelország csaknem teljes mértékben élelmiszer önellátó

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által meghatározott kilenc élelmiszer-kategóriából hét esetében Lengyelország önellátó. Csupán a „hal és tenger-gyümölcse” valamint a „növényi zsiradék” élelmiszercsoportban szorul behozatalra. Ezzel a legjobb eredményt mutatja fel önellátásban az egész Európai Unióban, és messze maga mögé utasítja Németországot, Franciaországot és Olaszországot – írta a Credit Agricole Bank Poland szakértőinek elemzésére hivatkozva a The Warsaw Voice multimédia platform.

4,9 százalékkal nőtt tavaly a GDP

A lengyel gazdaság növekedése 4,9 százalékos volt 2022-ben – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) előzetes jelentésében, amelyet a PAP hírügynökség ismertetett. A GDP növekedése 0,1 százalékponttal meghaladta a szakértői várakozásokat. A 2023. évi előrejelzés azonban jóval szerényebb, mindössze 0,7 százalékos növekedést valószínűsít.

Lengyelország a GDP 4,0 százalékát fordítja védelmi kiadásokra

2023-ban a GDP 4,0 százalékát fordítja Lengyelország védelmi képességének fokozására, ami arányát tekintve a legnagyobb a NATO-tagállamok között – jelentette be Mateusz Morawiecki miniszterelnök Siedlcében, az ottani gépesített hadosztálynál tett látogatását követő sajtótájékoztatóján. A REMIX V4-es hírportál beszámolója szerint Morawiecki rámutatott: az ukrajnai háború arra készteti a kormányt, hogy fokozza az ország védelmi kapacitását. Mint fogalmazott: a kormány „legmagasabb és abszolút prioritása” az ország fegyveres erőinek támogatása és a NATO jelenlét növelése Lengyelországban. Eredetileg az idei védelmi kiadások a GDP 3,0 százalékát tették volna ki. A hírportál tudósításában emlékeztet: Mariusz Błaszczak védelmi miniszter tavaly júliusban ismertette: arra törekednek, hogy „Európa legerősebb szárazföldi haderejével” rendelkezzenek.

Lengyelország idén elkerüli a recessziót

Lengyelország idén elkerüli a recessziót, de az infláció nagyon magas lesz. Középtávon a legnagyobb kihívást az államháztartás megerősítése, a környezetvédelem átalakítása és a digitalizáció jelenti. „Lengyelországnak sikerült az életszínvonalat számottevően emelni, és a gazdaság alapjai szilárdak maradtak a mai globális bizonytalanság és háború ellenére” – mondta Mathias Cormann, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára, a szervezet idei Lengyelországról szóló jelentésének ismertetésekor, Varsóban. A főtitkár kijelentését a The Warsaw Voice multimédia platform idézte.

5,8 százalékkal nőtt tavaly az ipari termelés

Lengyelország ipari termelése decemberben 5,8 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időszakában és ez a növekedés az egyik legnagyobb volt az Európai Unióban – közölte a PAP hírügynökség, az Eurostat (az EU statisztikai szolgálata) jelentését ismertetve. A más módszert alkalmazó lengyel Központi Statisztikai Hivatal (GUS) kimutatása szerint a lengyel ipari termelés 1,0 százalékkal nőtt tavaly.

Ismét javult a PMI index

A feldolgozóipar teljesítményét mutató S&P Global Manufacturing PMI index a januári 47,5 pontról februárban 48,5 pontra emelkedett. Immár tizedik hónapja csökken az ágazat gyárainak termelése és az új megrendelések száma, azonban ez a visszaesés 2022 májusa óta a legkisebb mértékű volt februárban. Az ágazat működési körülményei tovább romlottak, ennek ellenére a vállalatok megtartják a kapacitásaikat, még úgy is, hogy kevesebb az értékesítés. A költségek – elsősorban az azokat meghatározó infláció – két és fél éve nem látott csökkenést mutattak. Javult a jövőbe vetett bizalom, a nagyobb piaci stabilitás és a csökkenő infláció hatására – olvasható az S&P Global jelentésében, amelyet az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata ismertetett.

A tervezettnél 60 százalékkal volt kisebb a költségvetési hiány tavaly

Lengyelország költségvetési hiánya az előző évben előirányzott 30 milliárd złotyval szemben 12,4 milliárd złoty volt 2022-ben. Ez 60 százalékkal kevesebb az eredetileg tervezettnél. Ezzel az eredménnyel, amelyet az Európai Bizottság szorosan figyelemmel kísér, az államháztartási hiány a GDP-nek mintegy a 3,0 százaléka – jelentette be Mateusz Morawiecki miniszterelnök, akit a Notes from Poland portál idézett.

11 milliárd złoty volt a költségvetési többlet januárban

A nagyvonalú szociális kormánykiadások ellenére a költségvetés januárban 11 milliárd złotys többlettel zárult – közölte a sajtóval Mateusz Morawiecki miniszterelnök. A többlet „a hatékony gazdaságpolitikának és a megtakarításoknak az eredménye” – idézte a kormányfőt a PAP hírügynökség.

Lengyelország aranytartaléka 22. a világon

Tavaly 55 éve nem látott mennyiségben vásárolt aranyat a Lengyel Nemzeti Bank (NBP) – közölte a The Warsaw Voice multimédia platform, a World Gold Council legfrissebb jelentését ismertetve. 228,67 tonna aranytartalékával Lengyelország a 22. a világ központi jegybankjainak sorában.

Változatlan kamatlábak

A Monetáris Politikai Tanács (RPP) márciusi ülésén – immár egymás után hatodszor – a szakértői várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a jegybank irányadó kamatlábát, amely 6,75 százalék. (Az RPP döntése nyomán a betéti kamat maradt 6,25, a lombard kamat 7,25, a leszámítolási kamat 6,85, a visszleszámítolási kamat pedig 6,80 százalék.) A Lengyel Nemzeti Bank (NBP) új inflációs előrejelzése szerint a következő években az áremelkedés a korábban gondoltnál valamivel kisebb lesz, de a visszatérés lehetősége az NBP 2,5 százalékos inflációs céljához nem került közelebb – idézte a döntésről született jegybanki közleményt a PAP hírügynökség. Adam Glapiński, a jegybank elnöke az RPP ülése után tartott sajtótájékoztatóján megismételte korábbi prognózisát, miszerint az ország elkerüli a recessziót és az infláció egyszámjegyű lesz idén – írta a Business Insider Polska portálja.

Japán különleges státusszal honorálja, amit Lengyelország Ukrajnáért tesz

Mateusz Morawiecki miniszterelnök Varsóban fogadta a kijevi útja után Lengyelországba látogató Fumio Kishida japán kormányfőt. A REMIX, a V4-ek hírportálja beszámolója szerint (amely hivatkozik a PAP hírügynökségre) a tárgyalás során Kishida kifejezte tiszteletét és köszönetet mondott azért a szerepért, amelyet Lengyelország játszott Ukrajna katonai és humanitárius támogatásában. Oroszország Ukrajnában elkövetett agressziójának Lengyelországot érintő terheire tekintettel Japán úgy döntött, hogy Lengyelországnak különleges státuszt nyújt, ami lehetővé teszi, hogy japán fejlesztési segélyhez juthasson, annak ellenére, hogy már nem számít fejlődő országnak – jelentette be Kishida. (Az ún. Development Aid segélyprogramot Japán a fejlődő országok támogatására hozta létre – a szerk.) A különleges státusz remélhetően számos közös projektet eredményez majd, mondta a japán miniszterelnök.

 Állami támogatást kap a Mercedes a lengyelországi furgongyár építéséhez

Több mint 18 millió euró állami támogatást kap a Mercedes-Benz Vans német járműipari óriásvállalat a dél-lengyelországi Jaworban lévő motor és akkumulátor gyára mellé tervezett elektromos üzemelésű furgon gyára megépítéséhez – jelentette a dziennik.pl, a Dziennik Gazeta Prawna című napilap portálja. Ez lesz az első Mercedes autógyár Lengyelországban. Az új gyár 1,3 milliárd eurós beruházással valósul meg.

Lengyelország kilépett a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankból

Lengyelország január 29-vel beszüntette tagságát az egykori KGST moszkvai székhelyű pénzintézetében, a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankban, mai nemzetközi bankban – jelentette a PAP hírügynökség. „Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követően Lengyelország 2022. márciusában megkezdte a hivatalos eljárást a moszkvai székhelyű, bankból (melynek egyik fő részvényese Oroszország), való kilépésre – áll a Pénzügyminisztérium erről szóló közleményében.

Lengyelország felfüggesztette a kereskedelmet Fehéroroszországgal

„Fontos állambiztonsági érdekből” Lengyelország felfüggesztette a forgalmat a lengyel-belarusz határon, Bobrownikinál – jelentette a Rzeczpospolita című napilap. Bobrowniki nemcsak a két ország közötti (áru)forgalom kulcskapuja, hanem egyúttal Fehéroroszország és az Európai Unió közötti kereskedelemé is – írta a lap. A lengyel döntés válaszlépés a Lukasenka rezsim lengyelellenes lépéseire, nyilatkozta a Belügyminisztérium neve elhallgatását kérő munkatársa.

A Fitch Ratings változatlanul hagyta Lengyelország besorolását

A Fitch Ratings hitelminősítő változatlanul hagyta Lengyelország hosszú- és rövid lejáratú deviza és złoty tartozásainak „A–” besorolását, stabil kilátással – jelentette a Rzeczpospolita című napilap.

Nagysebességű vasúti összeköttetést terveznek Varsó és Kijev között

Lengyelország és Ukrajna képviselői megállapodást írtak alá nagysebességű vasúti összeköttetés kifejlesztéséről Varsó és Kijev között. A Railway Direction Days 2023 elnevezésű nemzetközi szakmai konferencián megkötött együttműködési megállapodás a határon átnyúló, 1435 mm nyomtávú európai hálózathoz kapcsolódó nagysebességű vasútvonal (HSR) megépítésének előkészítéséről szól – számolt be a bejelentésről a gazetaprawna.pl hírportál. A Varsó-Lvov-Kijev HSR-en maximum 250 km/óra sebességgel közlekednek majd a vonatok.