„Oroszország fokozatosan lemaradhat a versenytársaitól”

Mondj igazat, és betörik a fejedet. Így járt az orosz fejlesztési bank (VEB) vezető közgazdásza, Andrej Klepacs is, aki egy zártkörű tanácskozáson még májusban azt állította, hogy Oroszország nem tud megnyerni egy felőrlő háborút a Nyugat ellen, lemarad a globális versenytársak mögött, ráadásul a háborús gazdaság nyomása idővel elkerülhetetlenül súlyos belső nehézségekhez vezet. Miután a sajtó hónapokkal később ráakadt ezekre a mondatokra, az ország egyik legelismertebb, a hatalomhoz lojális, nézeteit tekintve a rendszeren belüli liberálisok és a keményvonalasok között mérsékelt középutasként számon tartott, ám mindig is szókimondó makroközgazdászát elbocsátották.

„Nem fogjuk megnyerni a versenyt ebben a felőrlő háborúban. Az az illúziónk, hogy minden összeomlik. Nem omlott össze, és nem is fog. A költségeink közben egyre nőnek <…> Az infrastruktúrát célzó ukrán támadások már észrevehető makrogazdasági növekedési akadályt jelentenek <…> az orosz gazdaság ki fogja bírni, de társadalmi válság alakulhat ki, méghozzá akkor, amikor senki sem számít rá különösebben”
Fotó:EUROPRESS/Hector RETAMAL/AFP

A parancs felülről jött. Erről Andrej Klepacs két ismerőse számolt be a sajtónak, miután a közgazdásznak a VEB azonnali hatállyal felmondott. Az előzményekhez tartozik, hogy Klepacs még májusban a moszkvai tőzsdéhez kapcsolódó szervezet, a Nyikitszkij Klub egyik konferenciáján meglehetősen borús képet festett le a háború gazdasági hatásairól, és Oroszország jövőjéről. „Az orosz gazdaság és a geopolitikai kihívások” címmel tartott előadására a The Moscow Times hónapokkal később figyelt fel, és a hivatalos narratívától eltérő értékelést ismertette.

„Nem fogjuk megnyerni a versenyt ebben a felőrlő háborúban. Az az illúziónk, hogy minden összeomlik. Nem omlott össze, és nem is fog. A költségeink közben egyre nőnek <…> Az infrastruktúrát célzó ukrán támadások már észrevehető makrogazdasági növekedési akadályt jelentenek <…> az orosz gazdaság ki fogja bírni, de társadalmi válság alakulhat ki, méghozzá akkor, amikor senki sem számít rá különösebben”

– idézte Klepacsot az orosz média. A közgazdász egyebek mellett kifejtette, hogy az orosz gazdaság nagyfokú ellenálló képességet mutatott a szankciókkal szemben, de a veszteségek mértéke fokozatosan növekszik. A 2023-2024-es magas növekedési ütem után a gazdaság 2025-ben meredeken lelassult, és 2026-ban várhatóan alacsonyabb lesz, mint az Egyesült Államokban és Ukrajnában, amelyekkel Oroszország katonai-politikai konfrontációban áll. Klepacs szerint 2027-ben az orosz GDP legfeljebb 1-1,5 százalékkal fog növekedni, ezt követően pedig a növekedési ütemek alacsonyabbak lesznek, mint a globális átlag. „A <különleges katonai művelet>, az oroszellenes szankciók, a meglehetősen szigorú monetáris és költségvetési politika folytatásával az orosz gazdaság valószínűleg nem fog évi 2-2,5 százalék feletti növekedési ütemet elérni” – vetítette előre Klepacs, aki felhívta a figyelmet a várható társadalmi problémákra is. Mint mondta, 2026-ban a reáljövedelem mindössze 0,6 százalékkal nőtt, a nyugdíjak közben egyre inkább elmaradnak a bérektől, a kis- és középvállalkozások jövedelme pedig csökken. Ugyanakkor a közgazdász úgy véli, hogy Oroszországnak nem kell azonnali gazdasági összeomlásra számítania.

„Fő fenyegetésként az ország fokozatos lemaradását jelölte meg a versenytársaitól”

„Bármit is teszünk a gazdaságunkkal, az túl fog élni. Ebben az értelemben gazdasági szempontból nincs kritikus pont. <…> A probléma inkább az, hogy lemaradunk. Globális szinten veszítünk mind a technológiai, mind a gazdasági versenyben. Sőt, nemcsak Kínával és az Egyesült Államokkal szemben veszítünk, hanem – bármennyire is kellemetlen ez számomra személy szerint – bizonyos szempontból Ukrajnával szemben is. Ukrajna gazdasága természetesen részben tönkrement, demográfiai katasztrófával néz szembe, ám ez az gazdaság mindennek ellenére túlél” – jelentette ki Klepacs, hozzátéve, hogy Ukrajna hatalmas nyugati segélyeket kap, amelyek nélkül a gazdasága nem lenne képes túlélni.

„Az értékelését összegezve a közgazdász kijelentette, hogy Oroszország nem képes megnyerni egy elhúzódó felőrlő harcot, és figyelmeztetett egy váratlan társadalmi válság kockázatára is”

„Ebben a felőrlő háborúban nem fogjuk megnyerni a versenyt. Abban az illúzióban élünk, hogy a másik oldalon minden összeomlik. Nem omlott össze, és nem is fog. A költségeink egyre nőnek. A közvélemény-kutatások szerint az egészségügy minősége romlik. Tudományos és technológiai szektorunk nagyon egyenetlen. Elértünk eredményeket és áttöréseket bizonyos területeken, de összességében véleményem szerint veszítünk a versenyben, nem pedig nyerünk. Az egyenlőtlenség növekszik. <…> A gazdaság kitart, de kialakulhat egy társadalmi válság. Hadd emlékeztessem Önöket, a februári forradalomra sem számított senki. <…> Úgy hiszem, Oroszország nem fog összeomlani, de szinte biztos vagyok benne, hogy társadalmi válságba kerülünk. Gazdaságilag nem fogunk összeomlani, de a lemaradásunk egyre nagyobb lesz, annak minden következményével együtt” – vázolta a jövőt Klepacs.

A rendszerhez hű, ám szókimondó makroközgazdász korábban is nyilvánosan védte az orosz gazdaság állapotáról alkotott saját értékeléseit, amelyek gyakran pesszimistábbak voltak, mint a hivatalos előrejelzések. Érdemes felidézni a 2011-es nyilvános vitáit Alekszej Uljukajevvel, valamint azt, hogy annak miniszterré válása után távozott a Gazdaságfejlesztési Minisztériumból, ahol a makrogazdasági előrejelzésekért volt felelős. Klepacs előrejelzései a VEB vezető közgazdászaként szintén a valóság értékelésén alapultak, nem pedig a vágyakat tükrözték. Nem akart bárki kedvében járni, és értékelései, prognózisai gyakran komorabbak voltak a hivatalos narratívánál.

„Klepacs értékelése ezúttal is a valós helyzeten alapult”

Egyet kell értenünk abban, hogy az orosz gazdaság kibírja a rá nehezedő nyomást, a lakosság tűrőképessége is nagyobb, mint a nyugati társadalmaké, ám a háborús elfáradás már érződik, a jövő miatti aggodalom növekszik. De ami talán még ennél is veszélyesebb, mindenek előtt Oroszország geopolitikai pozícióira nézve, hogy a háború elhúzódása nem neki kedvez. Bármennyire bírja is, miközben beleragadt/beleragasztották a háborúba, a világ elmegy mellette. A gazdasági szuverenitása, a védelmi képességei ugyan erősödnek, növekednek, a háború elhúzódása valójában az eredeti amerikai forgatókönyveknek felel meg. Hiába pusztul közben Ukrajna, gyengül Európa, Oroszország is lemarad a globális versenyben, amelynek következményeit már a közvetlen régiójában csökkenő befolyásában is látjuk.

„Erre hívta fel a figyelmet Klepacs nem nyilvánosan hergelve, szembe menve a hatalommal, hanem egy közgazdász klubban. S tegyük hozzá, ez egy elemző dolga. Még akkor is, ha a hatalom számára ez néha kínos is”

S hogy Andrej Klepacs szavain érdemes elgondolkozni, azt alátámasztja eddigi pályája is. Oroszország egyik legjobb makroközgazdászáról van szó, aki 12 évig volt a VEB vezető közgazdásza, korábban pedig 10 évet a Gazdasági Minisztériumban töltött. Még 2004-ben German Gref Makrogazdasági Előrejelzési Osztályát vezette, 2008 és 2014 között pedig Elvira Nabiullina, Andrej Belouszov és Alekszej Uljukajev alatt miniszter-helyettesként szolgált. Igor Suvalov, az állami bank vezérigazgatója – azonnal elhatárolódva Klepacs szavaitól – most állítólag egy „felülről érkező hívás” után hozta meg a döntést. Ebben az is közrejátszhatott, hogy a választási kampány előtt az ellenzéki sajtó felkapta a hivatalos irányvonalnál pesszimistább – vagy inkább óvatosan előrelátóbb – értékelést. Minden esetre figyelmeztető, ha a hatalom nem akar szembenézni a valósággal, és azoknak (is) betöri a fejét, akik jót akarnak, ám a földön járva a valósággal szembesítenek.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com