//A lengyelek az év végén oltanának
„Lengyelországban addig is ajánlják a maszk viselését, amely szombattól már az utcán is kötelező lesz” #moszkvater

A lengyelek az év végén oltanának

MEGOSZTÁS

Belelapoztunk a lengyel sajtóba, és egyáltalán nem meglepődve azt láthattuk, hogy a lengyeleket (is) a legjobban most a koronavírus-járvány foglalkoztatja. A helyzet romlik, újabb és újabb csúcsok dőlnek meg, a problémák sok tekintetben hasonlítanak a hazaiakhoz, a munkahelyeik megtartását tekintve azonban a lengyelek többsége optimista.

„Lengyelországban addig is ajánlják a maszk viselését, amely szombattól már az utcán is kötelező lesz” #moszkvater
„Lengyelországban addig is ajánlják a maszk viselését, amely szombattól már az utcán is kötelező lesz”
Fotó:Wojtek RADWANSKI/AFP

A lengyel sajtó központi témája a koronavírus-járvány. Nem véletlenül, hiszen ahogy a világban sok helyütt, úgy itt is csúcsokat dönt a fertőzöttek száma. Legutóbb 2236-tal nőtt az igazolt fertőzöttek száma, amely a járvány kitörése óta a legnagyobb eddigi növekedés egy nap alatt. Szintén napi rekord az 58 halott. Ezzel Lengyelország az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ elmúlt két hétre vonatkozó igazolt fertőzöttjeinek összesített száma alapján nagyon jól áll, hiszen míg például Magyarországon ebben az időszakban 124,2 a 100 ezer főre jutó fertőzések száma, addig Lengyelországban 41,6. Ezt a képet azért erősen árnyalja, hogy Lengyelország a térségben a legkevesebbet tesztel, fele annyit például, mint az e téren szintén nem túl szorgalmas Magyarország. A régióban egyébként a fenti mutatók alapján erősen fertőzöttnek számít Csehország, ahol 261,9 ez a szám, jobban áll viszont Szlovákia, ahol 78,5.

„Az október 6-diki állás szerint Lengyelországban eddig több mint 104 ezren fertőződtek meg, közülük 2717-en meghaltak, több mint 74 ezren pedig már meggyógyultak”

A Dziennik Gazeta Prawna a napokban örömmel közölte azt is, hogy akár már decemberre megérkezhet a vakcina, és elkezdhetik a leginkább veszélyeztetett csoportok oltását. A lap információi szerint az Astra Zeneca oltóanyagáról van szó, és ahogy elkezdődik a forgalmazás, Lengyelország kap ebből. Mint az írás megjegyzi, az oltás az ismeretek hiánya miatt csak szigorú ellenőrzés mellett adható majd, így a gyógyszertárakban nem lesz kapható.

„Addig is ajánlják a maszk viselését, amely szombattól már az utcán is kötelező lesz”

Közben a lengyel kutatók is komoly sikereket értek el, ha nem is a vakcina kifejlesztésében, de a COVID-19 kezelésében. A Biomed Lublin biotechnológiai cég által fejlesztett gyógyszert izomba adott injekcióval kell az emberi szervezetbe juttatni, amely elpusztítja a koronavírust. Az egyelőre még név nélküli készítmény a Covid-19-fertőzést már átvészelő, tehát gyógyultnak tekinthető alanyok véréből kivont speciális antitesteket tartalmazza (anti-SARS-CoV–2 immunoglobulin). Mint Marcin Piróg, a Biomed igazgatósági elnöke rámutatott,

„a készítményben koncentráltan vannak jelen az antitestek, tehát hatásosabb, mint ha csupán vérplazmát adnánk a betegeknek”

Most kezdődött a szer humán tesztelése. Mintegy négyszáz koronavírusos lengyel betegen vizsgálják meg a szer hatását éles helyzetben, négy lengyel város szervezésében.

Lengyelországban is problémát okoz, hogy a hirtelen megnövekedő betegszám „kifeszíti” az egészségügyi rendszert. A Polska The Times az egyre gyorsabban betelő kórházi ágyak kapcsán kongatja meg a vészharangot. A lap felidézi, hogy szeptember 26-án meghalt az első olyan beteg, akinek nem jutott hely az intenzív osztályon. A cikk leszögezi, hogy tavasszal messze nem volt ilyen rossz a helyzet, ami érthető is, hiszen most a napi megbetegedések száma 3-4-szerese az áprilisinak.

„Végezetül aligha lepődhetünk meg azon a megállapításon, hogy nem is kórházi ágyból vagy lélegeztető gépből van kevés, hanem ápoló személyzetből”

A Rzeczpospolita azzal foglalkozik, hogy a jelenlegi helyzetben elterjedt telefonos és internetes távkonzultációkkal ARC Rynek i Opinia felmérése alapján a lengyelek elégedetlenek. Szerintük az nem pótolja a személyes vizsgálatot. A megkérdezettek 47 százaléka nem bízik a telefonos konzultációban. Kételyeiket megerősítik a megszólaló szakemberek is, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy a szakszerű diagnózis felállításának elmaradása könnyen tragédiákhoz vezethet.

„Mások szerint ugyanakkor a telemedicina a jövő, és a pandémia elmúltával is fennmarad a telefonos és internetes konzultáció, a távdiagnózis felállítása”

Az embereket, így a sajtót azonban nemcsak maga a koronavírus-járvány, hanem annak gazdasági-szociális hatásai is foglalkoztatják. Ennek kapcsán a Business Insider Polska idézi a Kantar közvélemény-kutató felmérését, miszerint a lengyel munkavállalók többsége nem tart a munkahelye elvesztésétől. Ötből négy lengyel ma már nem fél attól, hogy a járvány miatt elveszíti a munkáját. A felmérést szeptember végén végezték,

„a megkérdezettek 44,4 százaléka sokkal kevésbé félt állása elvesztésétől, mint az előző hónapokban, a válaszadók 14,9 százaléka viszont jobban aggódik, mint korábban”

Ennek az optimizmusnak némiképp ellentmond a Polska The Times híre, amely a CBRE Group felmérése alapján arról szól, hogy a járvány előtt lakást vásárolni szándékozók közül minden hatodik elállt ettől a tervétől. Szakértők szerint a kereslet újra élénkülni fog az árak várható mérséklődésével. Közben azonban augusztushoz képest Varsóban a lakásárak 0,66, az év eleje óta pedig 4,97 százalékkal nőttek.

„Ez azt jelenti, hogy jelenleg a lengyel fővárosban a lakások négyzetmétere átlagosan 10 961 zlotyba (877 ezer forint) kerül”

Jó hír a lengyeleknek, hogy a kormány a jelenlegi 2600 zlotyról 2021-től 2800-ra (225 ezer forint) emeli a minimálbért. Mindez bruttó értékben értendő, de a mostani állapot szerint a nettó minimálbér is 1900 zloty (155 ezer forint). Persze, az igazsághoz tartozik az is, hogy ennyiért Varsóban nem lehet lakást bérelni, míg Budapesten most az albérletek átlaga 140 ezer forint. Az élelmiszerek ugyanakkor nem kerülnek többe, mint itthon, több cikk, így például az autó pedig egyenesen olcsóbb.

Persze, a sajtó nem csak a koronavírus-járvánnyal és annak következményeivel foglalkozik. Fontos téma volt például a kormány átalakítása. Ennek kapcsán az elemzők megjegyzik, hogy a koalíción belüli viták ugyan elültek, ám nem oldódtak meg. A feszültség növekedésére így később is számítani lehet.

„Érthetően kiemelten foglalkoztatja a lengyeleket a belarusz helyzet is”

Ezen belül érdekesség, hogy egész Európában, de Lengyelországban fokozottan vadásznak a belarusz IT-szakemberekre, kutatókra, az átjelentkező diákoknak pedig 1500 zlotys ösztöndíjat adnak. De arról is hírt adtak a lapok, hogy nőtt az alkoholfogyasztás, Lengyelország és az Egyesült Államok pedig hamarosan aláírhat egy előszerződést az első lengyel atomerőmű építéséről.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.