Kezdőlap » Sport » A KHL versenyre kelt az NHL-lel
A győztes finn válogatott öröme az A-csoportos jégkorong világbajnokság döntőjében Pozsonyban, 2019. május 26-án #moszkvater

A KHL versenyre kelt az NHL-lel

A pozsonyi A-csoportos jégkorong világbajnokság finn-kanadai döntőjén történelmi pillanatnak lehettünk tanúi. Az orosz profi ligában edződő sztárok most először bizonyultak jobbnak a világ legerősebb bajnokságában játszóknál.

A győztes finn válogatott öröme az A-csoportos jégkorong világbajnokság döntőjében Pozsonyban, 2019. május 26-án #moszkvater
A győztes finn válogatott öröme az A-csoportos jégkorong világbajnokság döntőjében Pozsonyban, 2019. május 26-án
Fotó:EUROPRESS/JOE KLAMAR/AFP

Az, hogy Finnország megnyerte az A-csoportos jégkorong világbajnokságot, még nem lenne pusztán eget rengető meglepetés, ám akkor már leeshet az állunk, ha eláruljuk, hogy a Suomi ezúttal a világ legerősebb bajnokságának tartott NHL-ben játszó 49 játékosából pontosan 47-et mellőzött a pozsonyi tornán. Ráadásul az a két hokis, aki az észak-amerikai ligában kergeti a pakkot – Henri Jokiharju és Juha Lammikkois –, a főcsapat helyett inkább klubjuk farmcsapatában lép jégre az AHL-ben. A többiek közül a legtöbben az orosz profi ligában, a KHL-ben játszanak – a finn Jokerit és az orosz SZKA Szentpétervár a két legtöbb finn hokist foglalkoztató egyesület –, így kimondható, hogy miután a bronzérmet Oroszország szerezte meg, a KHL történetében először legyőzte egy világbajnokságon az NHL-t.

Mielőtt elemeznénk a finnek meglepő, de annál jobban megérdemelt vb-címét, érdemes pár szót szólnunk az orosz profi ligáról, melyet 2009-ben hívott életre a Kontinentális Jégkorong Liga, és ami a színvonalát tekintve már-már vetekszik az NHL színvonalával, melynek európai párja.

„Nem véletlen, hogy a KHL-t a kezdetektől a legerősebb európai bajnokságnak rangsorolták”

Mivel a legtöbb csapat orosz – játszik itt finn, fehérorosz, kazah és még kínai klub is –, így a játékosok nagy része is ebből az országból kerül ki, de mint említettük a cikk elején, a finnek is szép számban lépnek jégre.

A liga tulajdonosai nagyon vigyáznak arra, hogy csak olyan csapatok szerepeljenek a KHL-ben, akiknek az anyagi helyzetük azt megengedi. Ha nem ezt látják a liga vezetői, gond nélkül kiteszik az adott csapatot a bajnokságból. A 2016–2017-es idényt követően a horvát Medvescak Zagreb és az orosz Metallurg Novokuznyeck hagyta el a 2008-ban alapított KHL-t, míg a 2018–2019-es szezonban már csak 24 csapat szerepelt, mivel az orosz Lada Toljatti és a Jugra Hanti-Manyszijszk a gyenge teljesítmény és az alacsony nézettség miatt távozott, illetve mert túlságosan rá voltak utalva a kormánytámogatásra a játékosok kifizetésénél. A napokban jelentette be a pozsonyi Slovan, hogy nem sikerült megfelelő mecénást találnia, így hét év KHL-es szereplést követően visszatér a szlovák bajnokságba.

Dmitrij Csernisenko  a KHL elnöke egy korábbi interjújában elmondta,

„a liga sikereinek egyik titka a stabil anyagi háttér. Ezt pedig azzal értek el, hogy szigorúan ellenőrizték a csapatok pénzügyeit”

A liga nyereségesen működik, így például 2017/18-as szezon végén 243 millió rubelt osztottak szét a csapatok között – ez nagyjából 1,2 milliárd forintnak megfelelő összeg -, és a legnagyobb sztárok fizetése nem sokban marad el az NHL-átlagától. Jelenleg egy hétéves program első felénél tart a KHL, és ebben azt szeretnék elérni, hogy sehol se legyenek üresek a nézőterek, ezért aztán kötelezik a klubokat a szurkolókkal való együttműködésre, azaz a belépők árának megfizethető szinten tartására. Csernisenko azt sem titkolta, hogy a liga számára a csapatlétszám optimalizálása lenne az alap, így a pénzügyi feltételek szigorításával érik el azon csapatok kilépését a KHL-ből, akik valamilyen szempontból rossz fényt vetnek a ligára. Ugyanakkor szem előtt tartják az orosz jégkorong érdekeit, például a hazai csapatok esetében öt légiós szerepeltetését engedik a szabályok, és ezt a számot az elnök is megfelelőnek tartja.

De térjünk vissza a pozsonyi világbajnoksághoz. Noha az aranyérmet az elsősorban a KHL-ben játszó játékosokra építő Finnország nyerte, ha megnézzük a vb különdíjasait, bizony ott hatalmas NHL fölénnyel találkozunk, és az egy szem finn Mikko Lehtonenen kívül – aki legutóbb a KHL-ben a Jokerit csapatában játszott – kizárólag az észak-amerikai liga klasszisai lettek díjazva, vagy beválogatva a világbajnokság All Star-csapatába. Szintén a Jokerit tagja a finn csapatkapitány, a vb-döntő hőse, a 34 éves Marko Anttila, aki a csapata utolsó hat találatából négyet vállalt magára, s valamennyi létfontosságú volt. A svédek ellen ő egyenlített másfél perccel a vége előtt, az oroszok elleni elődöntőben az ő találatával nyertek a finnek, míg a fináléban kétszer is mattolta a kanadaiak kapusát.

Mindenesetre nagyon régen fordult elő az, hogy ne egy olyan válogatott nyerje el a világbajnoki címet, amelyik túlnyomó többségben nem az NHL-ben edződő játékosokból áll. Még maguknál az oroszoknál sem voltak többségben a hazai profi ligában játszók, a kanadaiaknál pedig kizárólag az észak-amerikai profi ligában a korongot kergetők kaptak lehetőséget, igaz, nem a legnagyobb sztárok. Több szakember állította, hogy a vb-n járt juharleveles válogatott tagjai közül egy olimpián játszó keretbe maximum a kétszeres Stanley-kupa győztes kapus Matt Murray férne be. Nem véletlen hogy a dobogó alsóbb fokaira Kanada és Oroszország állhatott fel.

A finn szövetségi kapitány Jukka Jalonent nem zavarta, hogy az észak-amerikai profik között játszó klasszisok sorra lemondták a vb-szereplést, ugyanis sosem rejtette véka alá, hogy

„nem sokra becsüli az NHL-t, viszont az európai hokit, köztük a KHL-t jobbnak tartja”

És a csapata bizonyította is a mester elképzelésének igazát. A finn válogatott a világbajnokságon kétszer játszott Kanadával – elsőnek és a döntőben utolsónak –, és mindkétszer le is győzte az NHL-es sztárokkal teletűzdelt juharleveleseket. Ennek ellenére senkit se lepjen meg az, hogy a vb felfedezettje, a mindössze 18 esztendős Kaapo Kakko a júniusi NHL-draft 1/1-ese lesz, nem pedig egy KHL-es csapatba szerződik el. Hogy jó vásárt csinálnak vele, az biztos, ugyanis a finn válogatott első hét góljából ötöt Kakko lőtt, ráadásul csapattársával Henri Jokiharjuval azt is elmondhatja magáról, hogy egy éven belül az U20-as és a felnőtt válogatott tagjaként is világbajnok lett. Utóbbi már az NHL előszobájában, az AHL-ben játszik. Akárcsak a kapus, Kevin Lankinen, aki az elődöntőben az oroszok ellen 100, míg a fináléban a kanadaiak ellen 97,73 százalékos hatékonysággal védett.

Finnország harmadszor lett világbajnok, másodszor Pozsonyban, és először az NHL-ben játszó klasszisai nélkül. Hogy megérdemelten lett aranyérmes 2019-ben, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a csoportban ötször nyertek – egy ráadásos és egy sima vereség mellett –, míg az egyenes kieséses szakaszban a címvédő svédeket, aztán az oroszokat, majd a kanadaiakat győzték le. Mindezek után senki sem mer abban kételkedni, hogy a Suomi jogosan foglalta el a sportág trónját.