//„A halálomról szóló hír túlzás volt”
Az ukrán 126. területvédelmi dandár gyakorlaton a Fekete-tenger partján 2022. augusztus 17-én #moszkvater

„A halálomról szóló hír túlzás volt”

MEGOSZTÁS

Miközben a hazai közönség jórészt igyekszik az augusztus 20-i ünnephez közeledve a nyár utolsó napjait kiélvezni, az ukrajnai háború nem mutatja a csillapodás jeleit. A Krím esetében Kijev újabb diverzáns akcióval próbálta az orosz hátországot megzavarni, igaz utóbbi vonatkozásában az orosz hanyagság is jócskán hozzájárult az ukrán sikerhez. Eközben áttételesen a kahovkai vízerőmű elleni támadások Európa legnagyobb atomerőművét is veszélyeztetik. A Donbasszban Ugledar tekintetében új fronton nyílhatnak meg a harcok, ám lehet, hogy Moszkva inkább csak eltereléssel kívánja az ukrán védelmet túlterhelni. Ami pedig a Wagner katonai magánvállalat állítólagos központját ért ukrán rakétatámadást, illetve Jevgenyij Prigozsin állítólagos halálát illeti, ennek kapcsán az orosz folklórban helytelenül az odesszai Rabinovics rabbihoz kötött idézettel élve csak annyit mondhatunk, „a halálomról szóló hír túlzás volt”.

Az ukrán 126. területvédelmi dandár gyakorlaton a Fekete-tenger partján 2022. augusztus 17-én #moszkvater
Az ukrán 126. területvédelmi dandár gyakorlaton a Fekete-tenger partján 2022. augusztus 17-én
Fotó:EUROPRESS/Oleksandr GIMANOV/AFP

Újfent egy orosz területen elkövetett ukrán diverzáns akcióval kezdjük legújabb elemzésünket, miután vélhetően Kijev a kedd reggeli órákban ismét egy krími orosz katonai létesítmény ellen intézett támadást. A félsziget északkeleti részén Dzsankoje járásban fekvő Majszkoje település közelében ugyanis egy ideiglenes jelleggel kialakított lőszerraktár robbant fel. Szemben a korábbi – így a szintén a Krímen fekvő Szaki légibázis elleni – incidensekkel, Majszkoje esetében maga az orosz védelmi minisztérium is elismerte, hogy ukrán diverzáns akció történt. Ellenben Kijev szokásához híven ismét nem vállalta magára – e sorok írásáig legalábbis – az incidenst. Az orosz kommunikációs stratégia megváltozása mögött vélhetően egyfajta beismerés állhat, avagy felesleges bizonyos esetekben tagadni az egyértelmű eseményeket. Illetve nem szabad elfelejteni az ukrajnai háború első számú orosz kommunikációs felületévé előlépett Telegram üzenetküldő alkalmazást, amely esetében az orosz kormányzat nem bír akkora kontrollal az információk áramlásán, mint a tradicionális, illetve egyéb internetes médiumok felett. Ahogy Szaki esetében, úgy Majszkojénál is hamar kiderült volna a diverzáns akció ténye.

„Viszont az akció sikeréhez az orosz hadsereg hanyagsága is nagyban hozzájárult”

Maga a kivitelezés vélhetően a korábban említett Szaki-4 légi bázishoz hasonlóan, az ukrán titkosszolgálathoz tartozó beszivárgó egységgel történt, akik vagy egy improvizált robbanóeszközzel, vagy kvadrokopterről ledobott gránáttal támadhatták meg a raktárt. A támadók szempontjából jelentős könnyebbséget jelentett az a tény, hogy a raktár egy könnyen megközelíthető területen – vasút és közút közvetlen közelében – feküdt a mező közepén, jelentősebb védelem nélkül.

Mint az alábbi videón is látszik, gyakorlatilag a szabad ég alá kitelepülve minimális védelem mellett tárolta Moszkva a technikát, illetve a lőszert Majszkoje esetében.

Ráadásul a robbanás következtében mind a szomszédos transzformátor állomás, mind pedig az említett vasútvonal megsérült, igaz a károkat még aznap elhárították. Hiába tartozik hivatalosan a belbiztonság – és ezzel együtt a kémelhárítás, valamint az esetleges beszivárgó csapatok elfogása – az FSzB hatókörébe, a nyílt sztyeppén, bármilyen épület vagy megerősített védelem nélkül tárolt lőszerrel ő sem tud mit kezdeni. Ráadásul a korábbi támadások fényében számíthatott volna az orosz parancsnokság hasonló kísérletekre, amellyel szemben már rég meg kellett volna tenni a megfelelő előkészületeket. Bár tény, hogy nem létezik kijátszhatatlan védelem, ám megfelelő felkészültség mellett egy ehhez hasonló támadás során jócskán mérsékelni lehet a károkat. Ahogy a Brjanszki, Kurszki és Belgorodi régiókban, úgy a Krímben is szükséges bevezetni egyfajta nem hivatalos hadiállapotot, amely a kiemelt fontosságú létesítmények fokozott védelmével, illetve a határterületek megerősített ellenőrzésével jár együtt. Persze érthető, hogy Moszkva a Szocsi mellett második legfontosabb turisztikai területén vonakodik ezt bevezetni, de a technika és emberélet védelmének felül kell írnia az idei szezont.

„Másik oldalt Energodar mellett Ukrajna most a kahovkai vízerőművet vette célba”

Egyik oldalról sajnos az Energodar elleni ukrán tüzérségi támadások intenzitása nem csökken, sőt az elmúlt héten szinte nem volt olyan nap, mikor Kijev ne lőtte volna akár tüzérséggel, akár brit Brimstone rakétákkal az erőmű területét. Bár kritikus találat még nem érte Energodart, amennyiben akár a hűtőrendszerben, akár az elhasznált fűtőelemeket tároló kazettákban keletkezik sérülés, annak súlyos következményei lesznek. Egyúttal az orosz haderő is fokozta a Dnyeper túlpartján fekvő Marganyec és Nyikopol elleni tüzérségi ellentevékenységét, de Donyeckhez és Avgyejevkához hasonlóan a belövések csak abban az esetben fognak teljesen megszűnni, ha Moszkva elfoglalja az említett területeket.

Vasárnap becsapódott Brimstone rakéta maradványai. Az incidens során egy civil vesztette életét #moszkvater
Vasárnap becsapódott Brimstone rakéta maradványai. Az incidens során egy civil vesztette életét
Forrás:Telegram

Több, a kijevi kormányzathoz közeli forrás jelentése szerint a zaporozsjei atomerőmű elleni csapások mögött az a cél áll, hogy Oroszország ne tudja a létesítményt saját hálózatához kapcsolva leválasztani az ukránról. Ellenkező esetben ugyanis Ukrajna vélhetően energetikai szempontból nem lenne képes a tél átvészelésére a termelési kapacitások 20 százalékának kiesésével. Mindezeken túl a legfőbb cél az erőmű visszafoglalása, ám az hadászati szempontból szinte lehetetlen, így vélhetően épp ezért fordult Zelenszkij a sokkalta veszélyesebb és átgondolatlanabb taktikához.

„Kahovka esetében a vízerőmű elleni támadások akár a zaporozsjei atomerőműre is kihatással lehetnek”

Bár az elmúlt hetekben, sőt hónapokban sem számítottak váratlannak maga az erőmű, illetve a hozzá tartozó gát és átkelő elleni ukrán rakétatámadások, a hétvége folyamán Kijev mindezt még magasabb fokozatba kapcsolta. Már nem is az orosz haderő által használt híd, hanem a komplexum egésze került veszélybe, mivel egy vasárnapi HIMARS támadás következtében a négyből egy turbinát le kellett kapcsolni az erőmű védelme érdekében. Ugyanis a robbanások, és az ezek során keletkezett törmelék, repeszek, illetve olaj került az egyik turbinába, annak meghibásodását okozva. Az üzembiztonság érdekében Kahovka gyakorlatilag a vészüzemmód előtti szintre kapcsolt, mivel nemcsak a turbina, de a vészhelyzeti generátorok is meghibásodtak. Bár azóta viszonylag stabilizálódott a helyzet, de egyes jelentések szerint a beépített 357 MW helyett csupán 115 MW teljesítményen üzemel az erőmű. Szerencsére maga a gát egyelőre nem sérült meg, bár a jövőben utóbbi lehetőség sem elképzelhetetlen. A gát sérülése esetén viszont fennáll a veszélye annak, hogy Dnyeper Kahovkától délre fekvő alsó szakaszait jelentősebb árvíz moshatja el, emberek tízezreit veszélyeztetve. Ráadásul Kahovka a zaporozsjei atomerőműhöz is kapcsolódik, mivel a reaktorok szekunder körében használt víztömeget Energodar a Kahovkánál felduzzasztott víztározóból nyeri. A tározó vízszintjének hirtelen csökkenése pedig mindenképp üzemzavart, vagy legrosszabb esetben vészleállást is okozna Energodarban.

A kahovkai erőmű a támadást követően

„Viszont jelen helyzetben még a gát sérülése nélkül is problémákat okoz Kahovka”

A csökkentett teljesítmény következtében ugyanis az orosz ellenőrzésű területeken ismét áramhiány alakult ki, amelyet részben a Krím irányából képes Oroszország pótolni. Viszont a tél közeledtével a fogyasztás is emelkedésnek indul, amelyet Moszkva nem lesz képes kipótolni csak a Krím felől. Amennyiben sikerül legalább Energodar térségében a harctérivel együtt az energetikai helyzetet stabilizálni, úgy a reaktorok is magasabb teljesítményen fognak tudni üzemelni, pótolva a Kahovkánál kiesett turbinát. Viszont egy újabb kahovkai üzemzavar vagy egy második turbina kiesése következtében az egyesített energetikai hálózaton belül olyan zavar keletkezhet, amely ismét csak a zaporozsjei atomerőműre lehet negatív hatással. Persze ez egyben Ukrajnát is érinti, de Kijev számára fontosabb az orosz ellenőrzésű létesítmények kilövése, mint saját energiabiztonsága. Egyúttal a kahovkai erőmű helyettes vezetője Arszenyij Zelenszkij – nem rokona az ukrán államfőnek – szerint a kiesett hármas turbina javítása még legjobb esetben is legalább másfél évet fog igénybe venni.

„A frontok tekintetében Nyikolajev és Herszon térsége továbbra is jórészt változatlan, a Donbasszban a felőrlés folyamatos, Harkovnál pedig egy kisebb, még tavasszal elvesztett határmenti területeket sikerült Moszkvának visszafoglalnia Udi település bevételével”

Az ukrán nyilatkozatok ellenére a Nyikolajev központú déli front helyzete gyakorlatilag változatlan, továbbra is főképp tüzérségi párbajokkal kísért helyi jelentőségű pozícióharcok jellemzik. Bár a kölcsönös csapatösszevonások nem álltak le, az elkövetkező időszakban nem valószínűek nagyobb hadmozdulatok egyik oldal részéről sem. Oroszországnak sikerült akkora léptékű haderőt átcsoportosítania a déli frontra – beleértve a Dnyeper jobb partját – amely az ukrán parancsnokság számára is nyilvánvalóvá tette, hogy egy esetleges ellentámadási kísérlet sikertelenül záródna. Viszont Ukrajna is folytatja állásainak megerősítését, amelynek részeként például a nyikolajevi Voznyeszenszk melletti Martinovka légibázis helyreállítása folyamatosan zajlik. A választás nem véletlenül esett Martinovkára, mivel az még a szovjet időkben kapott a hazánkban Pápán, illetve az egykori tököli légibázis területén kialakítottakhoz hasonló betonfedezékeket. Az utóbbiakban tárolt technika pedig jóval védettebb az orosz cirkáló rakéta támadásokkal szemben. Igaz az ukrán légierő jelen állapotában még Szlovákia 11 gépes felajánlása mellett – amelynek többsége vélhetően amúgy sem repképes – sem képvisel érdemleges mennyiséget. Bár bizonyos szinten azért számolni kell a fennmaradó ukrán repülőtechnikával, az nem jelent igazi veszélyforrást az orosz alakulatokra.

A nyikolajevi front állása 2022. augusztus 16-án #moszkvater
A nyikolajevi front állása 2022. augusztus 16-án
Forrás:Telegram

„A Donbassz esetében úgy tűnik, a front északi szakasza mellett Ugledar térsége is mozgásba lendült”

A Szlavjanszk-Kramatorszk agglomeráció térségében folyamatosan erősödnek az orosz tüzérségi és rakétacsapások az ukrán haderő állásai ellen, illetve hosszú ostrom után sikerült visszafoglalni Bogorogyicsnoje települést. Szlavjanszktól keletre a Szeverszk-Szoledar-Artyomovszk vonal mentén Szeverszk esetében ismét mintha aktivizálódna az orosz haderő. Olekszij Aresztovics ukrán elnöki szóvivő szerint az orosz csapatok az elkövetkező időszakban a bekerítés mellett megpróbálják áttörni a város térségében kialakított védelmi vonalat, igaz ahhoz továbbra is elsődlegesen a Verhnyekamenszkoje környéki magaslatokat kellene teljes mértékben elfoglalni. Szoledar esetében a front jelentősebb változásáról nem tudunk beszámolni, továbbra is főképp a magaslati Jakovlevkáért, illetve a város keleti ipari területeiért folynak harcok.

A Szlavjanszk környéki harcok állása 2022. augusztus 16-án #moszkvater
A Szlavjanszk környéki harcok állása 2022. augusztus 16-án
Forrás:Telegram

„Artyemovszktól délre folyamatos a lassú orosz előrehaladás”

Magában a városban érthető módon a frontok vonala egyelőre minimálisan változott, mivel elsődlegesen az Artyomovszktól délre és északra fekvő területek elfoglalása élvez prioritást. Ahogy már azt korábban is jeleztük, a környező falvak és magaslatok feletti ellenőrzés megszerzése, valamint a Bahmutka folyón való átkelés után indulhatnak meg igazán a bekerítési, illetve ostrom műveletek. Az átkelés abból a szempontból is fontos, mivel az ukrán csapatok szokásukhoz híven aláaknázták az Artyomovszkon belüli hidakat, sőt egyet már fel is robbantottak. Az előkészítés részeként pedig a helyi ukrán védelem egyik kulcsának számító Versina falu – sajátságos módon magyar fordításban az elnevezés épp magaslatot jelent – került orosz kézre, miközben aktív harcok folynak Kogyema és Zajcevo településekért. A helyzet tisztázása érdekében egy Zajcevo nevű falut bár elfoglaltak már az orosz csapatok, ám az délebbre, Gorlovka agglomerációjában található.

A Szeverszk-Artyomovszk front állása 2022. augusztus 15-én #moszkvater
A Szeverszk-Artyomovszk front állása 2022. augusztus 15-én
Forrás:Telegram

„A Donyeck környéki ukrán védelem megroppanásával együtt a tőle nyugatra fekvő front is aktivizálódott”

Mint azt Danyiil Bezszonov, a Donyecki Népköztársaság információért felelős miniszter-helyettese elmondta az elmúlt hónapok viszonylagos változatlansága mellett az elmúlt napokban sikerült orosz támogatás mellett a szakadár Sahtyerszkij és Vosztok zászlóaljaknak feltörnie az Ugledar térségében kialakított ukrán védelmet, elérve egészen a Marjinkába vezető főútvonalat. Utóbbi a Donyecktól nyugatra, Peszki és Marjinka közelében állomásozó ukrán csapatok ellátására lesz negatív hatással. Vélhetően a taktika célja a fokozott nyomásgyakorlás az ukrán védelemre, amely során az adott frontvonal esetében egymástól relatíve távolabbra eső területek egyszerre történő támadásával egyszerűen megosztódnak az ukrán csapatok. Koncentrált védelem helyett pedig nagyobb területen kisebb létszámmal szétszóródva a folyamatos támadások az ukrán oldal visszaszorulását, illetve akár áttörést is elérhetnek. Akárcsak Peszki esetében, bár ott érdemes megjegyezni a szakadár-orosz oldal részéről pozitív hozadékként az ukrán tüzérség áttelepítését a herszoni frontra. Az ugledarihoz hasonló hadmozdulatok általában klasszikusan egy nagyobb offenzíva előkészítését jelzik, igaz az eddigi donbasszi harcok jellegét figyelembe véve érdemes mindezt kellő óvatossággal kezelni.

A Donyecktől nyugatra fekvő front állása 2022. augusztus 16-án #moszkvater
A Donyecktől nyugatra fekvő front állása 2022. augusztus 16-án
Forrás:Telegram

„Végül a harcokhoz, illetve Donbasszhoz kapcsolódva érdemes megvizsgálni a Wagner orosz katonai magánvállalat állítólagos popasznajai központja ellen végrehajtott ukrán támadást”

Ugyanis szombatról vasárnapra virradóra egy 7 rakétából álló HIMARS támadás érte a Wagner orosz katonai magánvállalat vélt központját a luganszki Popasznaja térségében. Ukrán források egyből a Wagner tulajdonosaként emlegetett Jevgenyij Prigozsin oligarcha halálát keltették, mivel fényképes bizonyítékok alapján Prigozsin előző nap érkezett meg a Donbasszba. Az akciót lehetővé tevő személyként pedig Szergej Szreda haditudósítót nevezték meg, aki napokkal korábban készített riportot az említett helyszínen a Wagner tagjaival. Viszont a Wagnerhez köthető Telegram csatornákra feltöltött fényképek tanúsága szerint Prigozsin nemhogy nem halt meg a támadás során, de sajátos humorában még saját vélt holttestének felkutatására is vállalkozott. Az elsődleges jelentésekkel szemben nem a Wagner előretolt főhadiszállását érte találat, és az elszenvedett veszteségek mértéke is minimális.

A saját holttestét kereső Prigozsin #moszkvater
A saját holttestét kereső Prigozsin
Forrás:Telegram

„Viszont számos furcsaság került elő a támadáshoz kapcsolódóan”

Elsőként a támadás után az ismert orosz haditudósítónak, Jevgenyij Poddubnijnak nyilatkozó Prigozsin nemhogy elítélte volna a fentebb említett Szergej Szredát, de egyben védelmébe is vette. Prigozsin szerint ugyanis Szreda nemcsak kiválóan végzi munkáját, de a saját szavait idézve „ahányszor az ukrán haderő a haditudósítók látogatásakor lecsapott volna, már kifogytak volna a rakétákból”. Ugyanakkor a riport továbbra is furcsa, mivel az Ukrajnában tevékenykedő orosz haditudósítók érthető módon igyekeznek rendre elkerülni a saját pozíciók felfedését, ellenben Szreda mintha szándékosan akarta volna az ukrán hírszerzés tudatára adni aktuális tartózkodását.

„Több orosz elmélet szerint e mögött nem más áll, mint Prigozsin korábban emlegetett <trollkodása>”

Avagy a Wagner saját állásainak kvázi felfedésével igyekezett az ukrán HIMARS indítók pontos pozícióit megállapítani. Az elsőre furcsának tűnő elmélet mögött jobban belegondolva van sajátságos logika. Ne felejtsük el, hogy Kijev immár harmadik alkalommal próbálkozott Prigozsin likvidálásával, eddig mind sikertelenül. Az ukrán parancsnokság pedig több alkalommal is bejelentette már a Wagner állítólagos központjának kilövését, illetve erőinek megcsonkítását, amely végül minden alkalommal falsnak bizonyult. Prigozsin és a Wagner újbóli vélt felbukkanása viszont ismét lehetőséget adott volna Kijevnek egy magas rangú személy likvidálása általi PR győzelemre. Az elméletet alátámasztja, hogy a beérkező 7 rakétából végül csak egy ért célba, igaz az ekkor elszenvedett pontos veszteségek továbbra sem ismertek. Minden esetre a Wagner eddigi ukrajnai tevékenységét figyelve egyértelműen elmondható, hogy egy, a merev orosz parancsnoki láncnál szabadabb struktúrával operálva, valamint Moszkva részéről megfelelő eszközökkel ellátva a legnagyobb harcértékű egységet képviseli.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.