//A háború nem áll meg Herszonnál
„Akárhogy is alakuljon az elkövetkező hetekben-hónapokban az ukrajnai háború folytatása, aligha valószínű, hogy a harcok intenzitása a téli hónapok beköszöntével csökkenne” #moszkvater

A háború nem áll meg Herszonnál

MEGOSZTÁS

Bár a herszoni kivonulást követően sok helyről egy orosz-amerikai vagy orosz ukrán háttéralku lehetőségét emlegették, aligha valószínű, hogy belátható időn belül abbamaradnának az ukrajnai harcok. Moszkva amellett, hogy stratégiai fókuszát ismét a Donbasszra helyezi, tovább folytatja az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásait. Eközben Kijev – további nyomás alá helyezve az orosz védelmet – egy lehetséges zaporozsjei offenzívát készíthet elő még az év vége előtt. Viszont, mint azt a lengyel területen, egyelőre még tisztázatlan körülmények közt becsapódott rakéták, valamint a keddi nap eseményei kapcsán összehívott lengyel és magyar kormányülések is jelzik, a háború tétjei fokozódnak.

„Akárhogy is alakuljon az elkövetkező hetekben-hónapokban az ukrajnai háború folytatása, aligha valószínű, hogy a harcok intenzitása a téli hónapok beköszöntével csökkenne” #moszkvater
„Akárhogy is alakuljon az elkövetkező hetekben-hónapokban az ukrajnai háború folytatása, aligha valószínű, hogy a harcok intenzitása a téli hónapok beköszöntével csökkenne”
Fotó:EUROPRESS/Anatolii Stepanov/AFP

Legutóbbi jelentésünket követően november 11-én reggelre az orosz csapatok befejezték visszavonulásukat a Dnyeper jobb partja mentén fekvő területekről. Utóbbiak így teljes mértékben ukrán ellenőrzés alá kerültek. Maga a kivonulás viszonylag eseménymentesen, legfeljebb helyi szintű kisebb összecsapásokkal zajlott, és egyes híresztelésekkel szemben szó sem volt az orosz csapatok bárminemű bekerítéséről vagy csapdába eséséről. Jól mutatja a művelet előre megtervezett, előkészített jellegét, hogy a korábbi visszavonulásokkal szemben gyakorlatilag minimális mennyiségű – szinte kizárólag a helyszínen nem javítható vagy használhatatlan – technikát hagyott hátra Oroszország. Egyúttal az ukrán fél által potenciálisan használható átkelőket is rendre felrobbantották az orosz műszaki alakulatok, akárcsak az általuk korábban kiépített megerősített állásokat. Az egyéb útvonalak térségében pedig aknazárakat létesítettek.

„Orosz jelentések szerint Moszkva összesen 30 ezer főnyi személyzetet, valamint 5000 darab technikai eszközt vitt át a Dnyeperen”

Természetesen a kivonulás alatt az ukrán HIMARS indítók az akkor még orosz kézen levő Antonov-hidat, valamint a kahovkai vízerőmű térségét továbbra is tűz alatt tartották, de a térségbe telepített légvédelemnek köszönhetően sikerült a beérkező mintegy 33 rakétát elfogni vagy eltéríteni. A várakozásoknak megfelelően az utolsó alakulatok levonulását követően még aznap éjjel Moszkva a herszoni és kahovkai Dnyeper hidakat is felrobbantotta, belátható időn belül lehetetlenné téve a tömeges átkelést a folyón mindkét fél számára. A jelen helyzetet tekintve a lépés katonai szempontból teljesen érthető és logikus, mivel így gyakorlatilag maga Dnyeper válik hosszabb időre a feleket elválasztó érintkezési vonallá.

 Mint a közzétett felvételekből is látszik, a fő átkelőként szolgáló Antonov-híd, valamint a hozzá tartozó pontonhíd a robbantás során olyan súlyos sérüléseket szenvedett, amelyek helyreállítására a háború ideje alatt biztos nem lesz lehetőség

„Viszont az ukrán haderő még az orosz kivonulás bejelentése után is felettébb kétséggel fogadta azt, így a korábbiakhoz képest kifejezetten óvatosan hatolt be a feladott területekre”

Ahogy a legutóbbi elemzésünkben jeleztük, a lépés még Kijev számára is meglepetésként érkezett, és sokan az ukrán politikai vezetés közül csapdát láttak Moszkva akciója mögött. Mint aztán kiderült, semmilyen átverésről vagy csapdáról nem volt szó orosz oldalról, itt tényleg egy, a megváltozó hadműveleti prioritások érdekében, valamint a logisztikai problémák miatt végrehajtott visszavonulásnak lehettünk szemtanúi. A hét végére aztán az ukrán csapatok teljes mértékben ellenőrzésük alá vették a területet, valamint Herszont, ahol a település orosz polgármestere, Alekszandr Kobec szerint nagyjából 40-50 ezres lakosság maradhatott. Ne felejtsük, a feladást megelőző hetekben Moszkva mintegy 115 ezernyi civil lakost telepített át Herszon megye balparti részére. A Herszonban maradottak többsége vagy mozgásában korlátozott, vagy egyéb problémákkal küzdő idős személy, vagy inkább az ukrán hatalom irányába lojális lakosok. Így a bevonuló ukrán csapatok számára központilag megrendezett megmozdulásokat is érdemes a helyükön kezelni. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy Kijev ne kezdte volna meg a frissen megszerzett területek „megtisztítását” az általa viszonylag szabadosan értelmezett kollaboránsoktól, akik közül többeket egyenesen egyszerű műanyag bilincsekkel kötöztek ki.

„Az ukrán bevonulás kapcsán pedig a végső aktust Zelenszkij herszoni látogatása jelentette”

Akárcsak Izjum esetében, úgy Herszonnál is felmerülhet a kérdés, hogy Zelenszkij látogatása alatt a túlparton, mindössze pár kilométerre állomásozó orosz alakulatok miért nem nyitottak tüzet az ukrán államfőre. Vélhetően ismét politikai döntés születhetett a parancsnoki lánc felsőbb szintjeinek beleegyezésével, mivel Moszkva szinte biztosra tudhatta Zelenszkij érkezésének pontos helyét és időpontját. Viszont az orosz szempontokat figyelembe véve a háború februári-márciusi kezdetéhez képest Zelenszkij már aligha tekinthető olyan személynek, akivel Moszkva meg tudna állapodni, így újfent érthetetlen, miért nem adott le akárcsak egy lövést is Moszkva Herszonra. Ne feledjük, fordított esetben Kijev nemcsak megtette volna ezt a lépést, de az elmúlt hónapokra visszatekintve szabályos merénylet hadjáratot indított az orosz államhoz akárcsak minimálisan köthető személyek ellen.

Zelenszkij látogatása Herszonban

„Az orosz kivonulást követően Herszon térsége vélhetően hosszabb időre stabilizálódni fog, ám ez nem jelenti azt, hogy a déli fronton Ukrajna ne indítana újabb offenzívát”

Ugyanis a lehetséges további célpontok közül Zaporozsje esetében szinte biztosan – míg a luganszki Szvatovo esetében erősen valószínűsíthetően – számíthatunk egy vagy több ukrán támadási kísérletre még a téli hónapok beköszönte előtt. Zaporozsje esetében az energodari atomerőmű jelentőségét nem kell ecseteljük, mivel annak hiányában a változatlan intenzitású orosz rakétacsapások mellett aligha valószínű, hogy az ukrán áramhálózat átvészeli a telet. Ám egyúttal ott van még az ennél is fontosabb krími szárazföldi folyosó kérdése, amelynek esetleges elvágásával Kijev a háború szempontjából döntő stratégiai vereséget tudna mérni az orosz csapatokra. Egyúttal vélhetően Herszon térségét Kijev pont az átkelők – és így a lehetséges orosz támadás – hiánya miatt leginkább alacsonyabb harcértékű területvédelmi alakulatokkal kívánja biztosítani, míg a korábban ezen a területeken aktív csapatait Zaporozsje és a Donbassz irányába csoportosítja át. A Herszon környéki összecsapások vélhetően tüzérségi párbajokra, illetve az ukrán diverzáns alakulatok esetleges átkelési kísérleteire fognak korlátozódni.

A herszoni front állása 2022. november 15-én. Egyes ukrán közleményekkel szemben a Herszon elővárosának számító balparti Aljoska település, valamint a Dnyeper torkolata feletti ellenőrzést biztosító Kinburn-félsziget továbbra is orosz ellenőrzés alatt áll #moszkvater
A herszoni front állása 2022. november 15-én. Egyes ukrán közleményekkel szemben a Herszon elővárosának számító balparti Aljoska település, valamint a Dnyeper torkolata feletti ellenőrzést biztosító Kinburn-félsziget továbbra is orosz ellenőrzés alatt áll
Forrás:Rybar

„Orosz becslések szerint az eddig a Dnyeper jobb partja mentén állomásozó ukrán haderő átcsoportosítása 1-2 hetet vehet igénybe”

Vlagyimir Rogov zaporozsjei kormányzó szerint nagyjából egy 40 ezer fős harccsoportról lehet szó ismeretlen számú haditechnikai eszközzel megtámogatva, amelyek két irány mentén indíthatnak potenciális támadást az orosz állások ellen. Az egyik a Vasziljovka-Tokmak vonal, ahonnan egyszerre tudnák az ukrán csapatok az energodari atomerőművet, valamint az orosz hatóságok által használt regionális központot, Melitopolt támadni. A másik támadási irány vélhetően ettől keletre, Bergyanszk irányába haladna esetleges mariupoli kitérővel, mivel így Ukrajna újra hozzáférést szerezhetne az Azovi-tengerhez, egyúttal újabb helyen elvágva a Krímbe vezető szárazföldi összeköttetést. Másik részről amennyiben tegyük fel mindkét irányban sikerrel zárulnának az ukrán műveletek, úgy a Dnyeper bal partján állomásozó orosz haderőt egy minden eddiginél nagyobb lehetséges bekerítés fenyegetné. Persze, ismét felmerül a kérdés, hogy a zaporozsjei ukrán átcsoportosítás kapcsán a Dnyeper kritikus fontosságú hídjait vajon miért nem támadja Moszkva, ám erre egyelőre információ hiányában még mi sem tudunk egyértelmű választ adni.

A zaporozsjei front 2022. november 13-i állása, rajta kék nyilakkal a lehetséges ukrán offenzíva irányaival #moszkvater
A zaporozsjei front 2022. november 13-i állása, rajta kék nyilakkal a lehetséges ukrán offenzíva irányaival
Forrás:Rybar

„A Donbassz esetében egyelőre nagyobb mozgásokkal nem találkozhattunk, bár kétségtelen, hogy Moszkva mintha újra támadásba lendült volna”

Ez főképp két területre, a donyecki agglomerációra – és hozzá kapcsolódóan a szomszédos Ugledar térségére –, valamint a nyár óta befagyott Szeverszk-Szoledar-Artyomovszk vonalra koncentrálódik. Mindkettő esetében lassú előrenyomulásról beszélhetünk, mivel továbbra sem szabad elfelejtenünk, hogy a világ leginkább megerősített területéről van szó, amely esetében szinte minden lehetséges helyen valamiféle védelmi vonal vagy megerősített állás található. Ahogy azt több orosz haditudósító is megjegyzi, a donyecki Ugledartól egészen a luganszki Szvatovoig terjedő frontvonal gyakorlatilag alig különbözik az első világháború nyugati frontjától. A folyamatos tüzérségi belövések, valamint pozícióharc mellett még 500 méternyi terület elfoglalása is hatalmas eredménynek számít. Akárcsak az 1917-es Hindenburg-vonal esetében, a mélységi védelem következtében hiába foglalja el az orosz haderő az egyik ukrán védelmi vonalat, azt számtalan további követi. Még modern haditechnika mellett is ezeknek a vonalaknak a feltörése jelentős időt és energiát emészt fel, így a tavasz beköszönte előtt aligha érnek véget a donbasszi orosz műveletek. Sajátságos módon a donyecki vasúti logisztika egyik központjának számító Artyomovszk/Bahmut esetében közvetlenül Herszon feladását megelőzően lehetőség nyílt volna a város megszerzésére, mivel az egyre súlyosbodó harci helyzet következtében az ukrán parancsnokság már a feladást fontolgatta. Ám a herszoni erők felszabadulásával Kijev épp időben tudott újabb utánpótlást vezényelni a térségbe.

A Szeverszk-Szoledar-Artyomovszk vonal 2022. november 14-én. Mint látszik az elmúlt időszakban az orosz csapatok szinte csak minimális mértékben tudták az általuk ellenőrzött zónákat kiszélesíteni #moszkvater
A Szeverszk-Szoledar-Artyomovszk vonal 2022. november 14-én. Mint látszik az elmúlt időszakban az orosz csapatok szinte csak minimális mértékben tudták az általuk ellenőrzött zónákat kiszélesíteni
Forrás:Rybar

Nem könnyebb az orosz haderő helyzete a donyecki agglomeráció, valamint a Dél-Donbassz esetében sem, mivel itt viszont közvetlen Donyeck határában folynak a harcok. Elsődleges célt továbbra is az ugledari és avgyejevkai ukrán pozíciók megszerzése jelenti, mivel ezek lehetővé teszik a Donyeck elleni tüzérségi belövések megszüntetését, valamint a legfőbb ukrán védelmi vonal áttörését. Utóbbi esetében az orosz csapatok fokozatosan vonják ellenőrzésük alá a Donyeck közvetlen elővárosának számító Marjinka települést, amely a Donyeck körüli ukrán védelmi gyűrű kulcsának tekinthető.

A Peszki környéki harcok állása 2022. november 15-én #moszkvater
A Peszki környéki harcok állása 2022. november 15-én
Forrás:Rybar

„Mindezek mellett továbbra sem elképzelhetetlen, hogy nagyjából a donbasszi hadműveletek befejezése, valamint az ukrán energetikai hálózat kiiktatása után február-március tájékán – épp a háború első évfordulójának közelében – Moszkva esetleg újabb offenzívába kezdjen a déli front mentén”

Az energetikai hálózat esetében mint látjuk egy rövidebb kiértékelési szünetet követően a keddi napon tovább folytatódtak az orosz rakétatámadások, amelyek hatásairól részletesen következő elemzésünkben jelentkezünk. Amit jelen helyzetben fontos leszögezni, hogy a lengyel területen becsapódott rakéták esetében még túl kevés információval rendelkezünk. Nem kizárt, hogy az ukrán légvédelem általi sikeres elfogásról van szó, de az is lehet, hogy egyenesen maguk az ukrán légvédelmi rakéták hullottak lengyel földre. Miután az elfogás közvetlenül a határ térségében történt, így teljesen elképzelhető, hogy a kinematikai erők folytán a roncsok végül a határt átlépve értek földet lengyel területen. Ám mindez egy rövid diplomáciai incidensen túl nem fog komolyabb következményekkel járni a háború egészére.

„Ne felejtsük, hogy az ukrán energetikai hálózat tartós kiiktatása nem lehetséges a korábbi csapások hatásának kiértékelése, valamint a további lehetséges kulcs objektumok felmérése nélkül”

Eddig nagyjából az ukrán energetikai hálózat nagyjából 40-50 százaléka lehetett érintett az orosz csapásokban és nem egy esetben akár 12 órás vagy annál is hosszabb áramszünetek érik a főbb ukrán régiókat. Moszkva további akciói akár a kritikus ponton is túlbillenthetik Kijev kapacitásait. Arról nem beszélve, hogy a fűtési időszak beköszöntével – erre a hétre már elérik az első fagyok az ukrán fővárost – minden 5-7 Celsius-fokos hőmérséklet csökkenés a fogyasztás 10 százalékos emelkedését hozza magával. Mondanunk sem kell ennek milyen potenciális hatásai lehetnek.

„Akárhogy is alakuljon az elkövetkező hetekben-hónapokban az ukrajnai háború folytatása, aligha valószínű, hogy a harcok intenzitása a téli hónapok beköszöntével csökkenne”

Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy egyik oldal sem villámsakként tekint a háborúra, hanem inkább egy hosszú hadjáratra, amely magában foglalja egyes területek ideiglenes feladását. Az orosz cél továbbra is Ukrajnának, mint államnak, valamint a nyugati támogatású ukrán hadseregnek a megtörése, míg a Nyugatnak ugyanez a célja, csak Oroszországgal. Ukrajna esetében az orosz győzelemhez a haderő mellett az azt kiszolgáló stratégiai infrastruktúrát is fel kell számolni, de míg így sem biztos, hogy sikerül teljesen az ukrán ellenállást megtörni. Kérdés a jövőre vonatkozóan, hogy milyen ütemben és erősséggel folytatódnak a stratégiai infrastruktúra elleni támadások, illetve ezek mennyiben fogják befolyásolni Kijev harcképességét. Ugyanis abban a pillanatban, amint az ukrán fegyveres erők megtörnek, utána már az orosz hadsereg gyakorlatilag gond nélkül indíthat offenzívát akár még a nemrég feladott Herszon térségébe is. Ám erre az elkövetkező hónapokban aligha fog sor kerülni.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.