„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Kosztur András írása a #moszkvater.com-on
„Szintén jórészt a <déli> országok alkotják a BRICS-csoport bővülő tagságát, amelynek kereteiben a <globális Dél> fogalma egy másik történelmi-civilizációs értelmezési kerettel is egybecseng, mégpedig a Nyugattal szembeállított <Többiek> csoportjával”
Fotó:EUROPRESS/Thaer GHANAIM/PPO/AFP
A „globális Dél” nem csupán egy földrajzi megnevezés, oly annyira nem, hogy országainak jelentős része az északi féltekén helyezkedik el. Gyökere sokkal inkább gazdaságfejlődési különbségekben keresendő, és tulajdonképpen a hidegháború örökségének tekinthető. Ma jórészt azokat az országokat nevezzük „globális Délnek”, amelyeket korábban – némiképp lekicsinylő módon – harmadik világként emlegettek, és amelyek sem a fejlett kapitalista országokhoz, sem a szocialista táborhoz nem tartoztak, hanem a két modell versengésének terepéül szolgáltak.
„Latin-Amerika és Afrika egésze, valamint Ázsia jórésze mindenképp az úgynevezett globális Délhez sorolható tehát, déli fekvése ellenére azonban nem sorolhatjuk ide Ausztráliát és Új-Zélandot, ahogyan a nyugati világ olyan hagyományos, földrajzilag Ázsiához tartozó szövetségeseit sem, mint Japánt, Dél-Koreát vagy Izraelt”
A legnagyobb talány Kína besorolása, amely a „globális Dél” egyetlen formális szervezetében, az egykori el nem kötelezett országok által alapított, fejlődő országokat tömörítő G77-csoportban is megmutatkozik. A ma már 134 országot tömörítő csoport tagjaként tekint a kelet-ázsiai óriásra, Peking azonban – a G77-nek nyújtott politikai és anyagi támogatása ellenére – nem tartja magát tagnak, így a csoport közleményeiben is a G77+Kína elnevezés vált bevetté. Kína, bár sok szempontból a „globális Dél” országaihoz hasonló pályát futott be, ma már inkább egyfajta védnöki-támogatói szerepet játszik közöttük.
„Szintén jórészt a <déli> országok alkotják a BRICS-csoport bővülő tagságát, amelynek kereteiben a <globális Dél> fogalma egy másik történelmi-civilizációs értelmezési kerettel is egybecseng, mégpedig a Nyugattal szembeállított <Többiek> csoportjával”
Ebben a tekintetben Kínához hasonlóan, és történelmi hagyományaihoz híven Oroszország is ezen országok egyik vezetőjeként látja magát, amelyhez a „déli” országok Nyugattal szembeni történelmi sérelmei és jelenlegi érdekellentétei is kellő alapot szolgáltatnak.
A „globális Dél” országai közt azonban már számos olyan felemelkedő nagy- és középhatalom van, amelyek maguk is hasonló vezető szerepre törnek. Ezek közül leginkább Indiát, Brazíliát és a Dél-afrikai Köztársaságot lehetne kiemelni, de a Közel-Kelet több országa vagy éppen Indonézia is saját nemzetközi tekintélyének növelésén dolgozik.
„A vezető szerepet azonban elsősorban nemzetközi tekintélyként, és nem dominanciaként vagy hegemóniaként kell érteni”
A „globális Dél” nem képez egységes tömböt, politikai agendájuk pedig éppen a nagyobb hatalmak (Egyesült Államok, Kína, Oroszország) közötti egyensúlyozás – a saját érdekeik mentén. Ehhez ma már egyre többüknek megvan a kellő súlya is, ahogyan azt a G20-csoport jelentőségének növekedése vagy az ukrajnai háború lezárása kapcsán a „déli” országok bevonására irányuló törekvések is jelzik. A gazdasági és nemzetközi politikai tendenciák pedig abba az irányba mutatnak, hogy ezen országok súlya a jövőben még tovább nő majd, és megkerülhetetlen tényezővé válnak a globális folyamatok alakításában.
(A szerző a XXI. Század Intézet vezető kutatója.)
(A cikk eredetileg az eurazsiamagazin.hu portálon jelent meg, a cikk itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
