„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Posta Ákos István írása a #moszkvater.com számára
Zora Jaurová
Fotó:progressive.sk
– Miért követte el a Progresszív Szlovákia az előző választások során azt a hibát, hogy pártszövetségként indult, így az azokra vonatkozó magasabb küszöb miatt nem jutott be a parlamentbe? Sima pártlistaként ugyanakkor bejutottak volna, hiszen több szavazatot kaptak, mint a parlamentbe bekerült Za L’udi. A szlovákiai magyar pártok, az MKP, a Híd és az Összefogás is platformokként indulnak egy pártlistán, választási pártként. Számos más példa is van arra, hogy egy párt listáján indulva kerüljenek be a parlamentbe egy másik politikai csoportosulás tagjai…
– Egyszerű a válasz: mi nem hibáztunk, hanem mindenki mással ellentétben betartottuk a hatályos szlovák jogszabályokat, ugyanis pártszövetségeknek pártszövetségként kell indulni. Mi transzparensek voltunk, és betartottuk a törvényeket. Ugyanakkor a kampányban elkövettünk hibákat is, amik miatt az emelt küszöb megugrásához szükséges kilencszáz szavazat hiányzott.
– A konferencián arról értekezett részletesebben, hogy nem ért egyet a politikai sajtóban gyakran használt liberális / illiberális demokrácia terminológiával. Miért?
– Azért, mert a demokrácia, ahogyan azt a modern, nyugati társadalmakban értelmezzük, minden esetben liberális. A demokrácia nem pusztán a mindenkori többség általi döntéshozatalt jelenti, hanem ezzel egy időben vannak olyan, garantált emberi jogok, amelyeket semmilyen többség nem írhat felül. Ahogyan a konferencián említettem, Orbán Viktor szándékosan igyekszik bevinni a köztudatba az illiberális demokrácia fogalmát, mint lehetséges alternatívát. Ez azonban – úgy gondolom -, nem igaz, mivel a demokrácia mindenképpen liberális.
.embed-container { position: relative; padding-bottom: 56.25%; height: 0; overflow: hidden; max-width: 100%; } .embed-container iframe, .embed-container object, .embed-container embed { position: absolute; top: 0; left: 0; width: 100%; height: 100%; }
– Hogyan ítéli meg a szlovák belpolitika aktuális helyzetét? Elvégre a parlamenti többségét elveszítő Heger-kormány immár kisebbségben instabil helyzetben van. Ön szerint végig tudja vinni a ciklust, vagy előrehozott választások lesznek? Amennyiben igen, készen áll a Progresszív Szlovákia?
– Néhány perccel a beszélgetésünk előtt volt az Igor Matovič pénzügyminiszterrel, volt miniszterelnökkel szembeni bizalmatlansági indítványról a szavazás a Parlamentben, ahol csak azért sikerült Matovičnak megőriznie a posztját, mert három olyan képviselő, aki korábban fasiszta párt tagja volt, nem szavazott ellene. Ez mutatja a jelenlegi kormány kiszolgáltatott helyzetét a fasiszta képviselők felé, ami számomra elfogadhatatlan. De nemcsak számomra, hanem minden szlovák polgár úgy van vele, hogy ilyen szintű káoszt évtizedek óta nem tapasztalt. Nagyon nehéz megjósolni, hogy lesznek-e előrehozott választások, de szerintem minél hamarabb, annál jobb. Ugyanis ez a káosz adja a lovat az antiliberális pártok alá, így aztán minél később tartják meg a parlamenti választásokat, annál több szavazatot szerezhetnek. Természetesen a Progresszív Szlovákia készül a választásokra, azon vagyunk, hogy minél jobb eredményt érjünk el.
– Személy szerint Ön, illetve a Progresszív Szlovákia, mint párt, módosítaná a jelenleg meglehetősen restriktív szlovák jogszabályt a kettős állampolgárság kapcsán?
– Ez olyan ügy, ami nagyon közel áll a szívemhez. Szerintem a teljes szlovák állampolgárság felfogást újra kéne gondolni. Természetes, hogy vissza kéne térni ahhoz az állapothoz, ami a magyarországi történésekre adott válaszreakció előtt volt. Ez azonban nem elég! A magyar kisebbség, és a többi szlovákiai kisebbség kapcsán egyaránt módosítani kéne az Alkotmány első mondatát, ami úgy kezdődik, hogy „Mi, a szlovák nemzet…” Ezt úgy módosítanám, hogy a szlovákiai kisebbségeket is magába foglalja.
– A jelenlegi ukrán helyzettel kapcsolatban mi a személyes álláspontja, és a Progresszív Szlovákia mit tart megfelelő szlovák álláspontnak Ukrajna kapcsán?
– Szerintem az egyik olyan szakpolitika, ahol a szlovák kormányzat – főként a külügyminiszter, illetve most már csak volt külügyminiszter Ivan Korčok érdemi tevékenysége következtében – igen határozott és jó politikai irányt visz. Az orosz agresszió kezdetétől fogva kiáll Szlovákia Ukrajna mellett, az átlagemberek is nagyon segítőkészek, Szlovákia az európai uniós szinten is támogatja a szankciókat, az ukránpárti intézkedéseket. A Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka az Európai Parlament alelnökeként nagyon tisztán ukránpárti álláspontot képvisel, és az ukránokat segítő jogalkotási folyamatokat kezdeményez és visz véghez.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
hufi says:
Ja kérem, ahol liberalizmus van, ott liberalizmus van.
Ma már nem kell Szabad Nép félóra munkakezdés előtt, mint a Rákosi érában, a haladárok mindent ellenőriznek és nem tűrik a más véleményt.
Figyeljük meg, az irányt, a csapást. A gonosz csakis Oroszország lehet, a jó pedig Ukrajna. A fejlett Nyugat tonnaszám szállítja a gyilkos eszközöket U-Krajinának, szinte népírtás zajlik, és ennek tapsolnak a haladárok.
Ezek Lenin óta nem változtak, ugyanaz a bagázs! Beteljesedni látszik az internacionalizmus, csak most a jelszó változott, világ proletárjai helyett a világ haladárjai egyesüljetek lett.
Lehet, hogy elkanyarodtam az eredeti témától, de bibliai távlatokban nézve helytálló.
csakafidesz says:
A demokrácia már a liberalizmus megszületése előtt is megvolt. Athénben például demokrácia volt mindenféle liberalizmus nélkül. A rabszolga az rabszolga maradt és közelébe se mehetett a szavazásoknak, a nők jogi egyenlőségét sem deklarálták, annyi joguk volt amennyit a férjük megengedett. Sokféle demokrácia volt már a világon, a szavazásokat sokszor kötötték vagyoni, stb. cenzushoz, és pl. a római polgárok sem mindnyájan szavazhattak, ha a történelmi példákat kellene felsorolni. Szerény személyem nem engedné szavazni azokat akik nem végezték el a nyolc általánost, ráadásul a hajléktalanoknak sem adnék szavazati jogot, mert ők tényleg nem felelősek semmiért, ma itt, holnap ott. A börtönökbe vitt urnákkal kapcsolatban is fenntartásaim vannak, mert aki rab az eleve nem nyilváníthatja ki szabadon az akaratát.
A mai liberalizmus pedig nem az aminek mondják. A mostani liberálisok a legkevésbé liberálisok és a legkevésbé toleránsak. Ráadásul olyasmiket akarnak ráerőszakolni az emberre, mint a “másság” feltétlen tiszteletét, stb. Tehát igenis amit szerencsétlenül “illiberálisnak” neveznek egy létező demokrácia modell amely kissé komolyabban veszi az egyéni szabadság és a szabadosság közötti különbséget. Nem sérthetik a többi ember jogait, nem kényszeríthetik a többi embert arra amit nem akarnak megtenni (pl. féltérdre ereszkedni a futballmeccs előtt, stb.) A mai liberálisok sajnos nem érdemelnek tiszteletet, mert a liberalizmusukat rá akarják erőszakolni másokra, és még a demokráciát is ők akarják meghatározni. Csak olyan lehet a demokrácia amilyet ők akarnak.