//A CIA titkos kísérletei
A CIA Langley központjának előcsarnoka #moszkvater

A CIA titkos kísérletei

MEGOSZTÁS

Könyvespolc. A titkosszolgálatok világa mindig is kedvelt és kutatott téma az olvasók és összeesküvés-elméletek művelői közt, ám ha a titkos iratok nyilvánosságra kerülnek, azok még a legvadabb elképzeléseket is felül tudják múlni.

Hidegkuti Konstantin írása a #moszkvater.com számára

A CIA Langley központjának előcsarnoka #moszkvater
A CIA Langley központjának előcsarnoka
Fotó:EUROPRESS/SAUL LOEB/AFP

A hírszerzés művészete szinte egyidős magával az emberiséggel. Korszaktól függetlenül nemcsak a kíváncsiság, hanem a másik félről szóló extra információ adta előnyök megszerzése érdekében is minden kisebb-nagyobb szereplő igyekezett saját bevett praktikái szerint kedvezőbb helyzetbe jutni, legyen szó gazdasági, politikai vagy épp hadászati érdekekről.

„A KGB egykori aktív munkatársaként nem véletlenül nevezte az orosz elnök az egyik legfontosabb mesterségnek a titkosszolgálatok munkáját”

Nem nehéz azt sem kitalálni, mely konkurens szakmára gondolt Vlagyimir Putyin az összehasonlítás alatt. Igaz, ha szigorúan nézzük, utóbbi szorosan kapcsolódik az általunk vizsgált témához. Mivel általában minimum bizalmas vagy épp szigorúan titkos információkkal foglalkozó szervezetekről van szó, nem csoda, hogy a titkosszolgálatok hamar az összeesküvés-elméletek kedvenc szereplőivé váltak. Nem kell sorolni csak az elmúlt évtizedekben hány konspirációs teória született Kennedy meggyilkolásától kezdve szeptember 11-én át egészen annak a globális válságnak az okaiig, amelyben jelenleg is élünk.

„A valóság viszont sokszor érdekesebb, ám egyben sötétebb fordulatokat nyújthat annál, mint amit egyszerű halandó kiötölhet”

A Központi Hírszerző Ügynökség 1947-es megalapítása óta rendszeres szereplő a világpolitika, de – sokszor saját szájíze mentén formálva azt – főképp az amerikai hatalmi érdekek alakításában. Mára a legalitás határait szabadosan értelmező tevékenységnek köszönhetően már nem ritkák a különböző műveletek, megfigyelések kapcsán nyilvánosságra kerülő botrányok. Ez azonban nem mindig volt így.

A Watergate-botrány árnyékában pár hónapig hivatalban lévő James R. Schlesinger főigazgató után Schlesinger-feljegyzésnek elnevezett, illetve azt megelőzően a vietnami háború kapcsán 1971-ben csak Pentagon-iratok néven kiszivárogtatott dokumentumok világítottak rá arra, hogy

„mennyire szabadon, és a törvényekkel, valamint az általános erkölccsel szemben tevékenykedett a CIA”

Lényegében az ezen iratok által kiváltott társadalmi felháborodás és politikai botrány előtt az ügynökség valódi kontroll nélkül működhetett nemcsak külföldön, de a saját szabályzatával ellentétben amerikai területen is. A kutatók közt csak aranykorként hivatkozott, 1974-ig tartó két évtized alatt végzett műveleteket összegzi a „Családi Ékszerek” elnevezésű, az ügynökség által csupán 2007-ben hitelesített dokumentum.

„Naivitás lenne azt hinni a titkos ügynökök munkája olyan, mint amit a filmek és a könyvek mutatnak”

Sokszor jóval unalmasabb, máskor épp hihetetlenebb. Eisenhower szavaival élve „csinálnak olyan dolgokat, amelyeket jobb, ha meg sem próbálunk megmagyarázni”. Mégis az amerikai hierarchia csúcsán lévő szervezet múltja tartogat számos olyan sötét részletet, melyre nem tud választ adni a pragmatizmus által sokszor gumifogalomként kezelt nemzetbiztonsági érdek.

Kétséget kizáróan a titkos programok közül a legnagyobb megbotránkozást a főképp MKUltra valamint MKSEARCH fedőnév alatt futó agykontroll kísérletek váltották ki, mellyel a szervezet célja az adott személy, illetve áttételesen potenciális merénylők, ellenséges hírszerzők tudatának teljes manipulációja. A laikus szemlélő ilyenkor főképp pszichológiai nyomásgyakorlásra, hipnózisra és hozzájuk hasonló technikák alkalmazására gondolna, ám mindez csupán csak a felszínt karcolja.

„Az MKUltra program minden orvos- és tudományetikai elvet megsértve alkalmazott az elme feletti kontroll megszerzése érdekében a tudatlan alanyokon elektrosokkot, kábítószereket – kezdetben LSD-t, majd később amfetaminokat, heroint morfiumot – lobotómiát, kínzást, szexuális visszaéléseket”

Nem egy esetben maguk az alanyok őrültek meg, vagy egyenesen haltak bele a kísérletekbe. Legismertebbként az a Frank Olson, aki CIA munkatársaként és az MKUltra aktív munkatársaként –  illetve alanyként – a hivatalos verzió szerint depressziótól vezérelve egy New York-i szálloda tizedik emeletéről zuhant ki. Ironikusan a program felelőseként dolgozó Sidney Gottlieb néven ismert orvost a titkosszolgálat berkein belül csupán „Doktor Halál”-ként emlegették, nem véletlenül. Ám a CIA tudatmanipulációra irányuló kísérleteinek az MKUltra mindössze csupán töredékét teszi ki. Példának okáért, egy esetben egy komplett francia falu lakossága vált öntudatán kívül kísérleti nyúllá, mikor az az ügynökség annak érdekében, hogy titokban megfigyelhesse a hallucinogén anyag szervezetre gyakorolt hatásait LSD-vel permetezte le a települést.

A Családi Ékszerek tartalma még csak most bontakozik ki az olvasó előtt, sőt a java csak ezután kezdődik! Miután a szocialista világ a kubai forradalmat követően közvetlenül is szomszédos lett az Egyesült Államokkal,

„a hírszerzés az elnöki hivatallal egyetértésben első számú célpontként tekintett a kommunizmust megtestesítő Fidel Castróra”

Közismert tény, miszerint El Comandante életében világrekorderré vált az ellene elkövetett 638 sikertelen CIA merényletkísérlet révén. Ám az már kevésbé, hogy ezek jelentős része pont ahhoz a John F. Kennedyhez köthető, aki egyben fivérével együtt a legtöbb titkos küldetést rendelte el az aranykor ideje alatt. A sors furcsa fintora, hogy a szoros együttműködés ellenére a Kennedy fivérek elleni merényletek mögött sok konteó pont azt a CIA-t és alvilágot látja, akikkel közösen próbálták likvidálni Kuba vezetőjét.

„Visszatekintve az időben úgy tűnik, mintha a CIA és elődje az OSS egy államon belüli külön entitásként viselkedett volna, mely igazán még a hivatalosan érte felelős elnöknek vagy kongresszusi bizottságoknak sem tartozik igazán jelentési kötelezettséggel”

Egyes esetekben maga a döntéshozó is csak a már aktívan zajló művelet közepén szerzett tudomást arról, hogy mégis mibe keveredett a titkosszolgálat. De az Egyesült Államok legnagyobb eredményeként számon tartott Holdra szállás sem jöhetett volna létre, ha a kül- és hadügy szemeitől távol az OSS saját szakállára nem kezdi el az egykori német rakétatudósokat az Egyesült Államokba szállítani. Tette ezt még úgy is, hogy egykori párttagságuk vagy katonai múltjuk miatt semmilyen amerikai védelem nem illette volna meg őket.

Máskor pedig, mintha maga a valóság és a tudomány rögvalóságát próbálta volna meg átugrani a hírszerzés olyan programokkal, mint az összesen 20 millió dollárt felemésztő, távolbalátást vizsgáló Stargate vagy a paranormális képességek – így falakon átjutás, lebegés vagy gondolatolvasás – elsajátítását célul kitűző Projekt Jedi. Az olvasó fantáziájára bízzuk, milyen eredménnyel értek véget ezek a kísérletek.

„Mi köze volt Uri Gellernek a CIA-hoz? Hogyan döntötte romba hosszú évek kiképzését egy szimpla szovjet teherautó? Tényleg széklet ízű fogkrémet akart a hírszerzés a kommunista vezetők környezetébe csempészni?”

A csattanót nem lelőve mindezekre választ ad „A történelem nagy rejtélyei” sorozat részeként a Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, számos történetet és hipotézist olvashatóan, ábrákkal valamint képekkel bemutató, „A CIA titkos kísérletei” című kötet.

A történelem nagy rejtélyei: A CIA titkos kísérletei

Kossuth Kiadó, 2020

1690 Ft

MEGOSZTÁS