„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Ebből a háborúból remélhetőleg mindenki tanul. Mindenek előtt azt, hogy az ilyen szörnyű dolgokat lehetőség szerint el kell kerülni. de le lehet vonni egyéb tanulságokat is. Például azt, hogy amiről eddig azt hittük, hogy egyértelmű, az bizony messze nem az. A bizonytalanság lett az úr a mai világban. A szakértők és a politikusok 2022 januárjában például még azon vitatkoztak, hogy kitörhet-e a háború. Mára már látszik, hogy a Kreml s akart háborút. Ekkorát biztosan nem. Csak félreállítani Zelenszkijt és a rendszerét, ezzel visszaszerezni a befolyást a nyugati szomszéd felett. Visszább szorítani onnan a magát túlságosan befészkelő Nyugatot.
„Az orosz vezetés azonban elszámította magát. De rosszul mérték fel a helyzetet a nyugati blokkban is”
Amikor az orosz haderő az első napokban rohamosan tört előre, a nyugati médiában napok kérdésévé tették Kijev elestét. Aztán amikor az orosz erők zavarodottan megtorpantak, az angolszászok gyorsan megtorpedózták az isztambuli tárgyalásokat, a sajtó hetente közölte, hogy elfogynak az oroszok rakétái, emberei, képtelenek eredményeket elérni, Washingtonban pedig úgy gondolták, hosszú időre lerendezhetik az „orosz kérdést”. Mára már világos, hogy ez sem jött be. Mint ahogy az ukránok is hiába remélték, hogy a Nyugat a teljes győzelemig kitart mellettük.
„Hosszú évtizedekig tartó viszonylagos nyugalom után mindenki tanulja a háborút. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a saját hibáiból tanul”
Az elmúlt két év fent említett tanulságai mellett Seremet Sándor értékelő írása rámutat arra is, hogy a háború gazdasági frontján is történtek váratlan dolgok. Európa egyértelműen rosszul kalkulált. Mint arra az Eurázsia Központ kutatója rámutat, a háborúra a nyugati országok hatalmas gazdasági szankciókkal reagáltak. Rövid távon azonban a büntető intézkedések az európai gazdaságra nehezedtek rá. Európának az orosz energiát csak jóval drágábban, LNG-vel sikerül pótolnia. Oroszország diverzifikálta a felvevő piacait, kialakította a „párhuzamos importútvonalait” a semleges országok bevonásával, és megerősítette a szövetségeit Afrikában, a Közel-Keleten, Dél-, és Kelet-Ázsiában. Igaz, a korábbiaknál jóval drágábban, de ezzel együtt is Oroszország a háború kitörése óta több mint 565 milliárd euró értékben értékesített gázt, olajat és szenet. Ebből az EU részesedése több mint 183 milliárd euró, ezzel az orosz fosszilis erőforrások import állomásai közül a negyedik helyen áll Kína, India és Törökország után.
„De tévedett a Nyugat abban is, hogy Oroszországot el lehet szigetelni, ki lehet rekeszteni”
A globális gazdaság olyan felemelkedő óriásai számára, mint Kína és India, Moszkva megbízható és szükséges partner, ezért a nyugati, morálalapú hozzáállás helyett pragmatikus, gyakran érdek alapú megközelítést alkalmaznak.
Ezek után az Eurázsia magazin elemzése érthetően óvatos azzal kapcsolatban, hogy ki áll nyerésre. A Nyugatra vár-e az alkony, vagy a Keletre hajnal, azt a szerző szerint egyelőre nehéz megmondani. Az Egyesült Államok unipoláris pillanatának lendülete lassul, mai stratégiai vetélytársai, ha nem is erősebbek, de tömörülnek.
(A cikk az Eurázsia 2024. februári számában jelent meg, a teljes verzió csak később válik elérhetővé a magazint megjelentető Eurázsia Központ honlapján. A magazin addig is elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
HandaBandy says:
Az EU nem nyugszik. Ami az igazán félelemkeltő szerintem, hogy elkezdődött a háborús gyártás felfuttatása.
Avagy a régi szlogen” Háború nem lesz de olyan békeharc, hogy kő kövön nem marad.” Ilyen régen volt a
Tonkini-öböl? Nesze neked demokrácia, a szép szabályosan megválasztott hisztérikus, nevetségesen kiskaliberű
politikusaival!