//A barátságtalan szomszéd

A barátságtalan szomszéd

MEGOSZTÁS

A lengyel külpolitika és diplomácia elmúlt évét figyelve joggal merül fel a kérdés, hogy Varsó jelenleg Moszkvától vagy éppen Berlintől idegenkedik jobban. Egy friss felmérésből az derül ki, hogy a történelemben a lengyeleknek sok keserű pillanatot szerző két szomszéd közül azért mégis csak a németeket ítéli meg jobban a lengyel társadalom.

Hét szomszédjuk közül az oroszokat tartják a lengyelek szociális és kulturális értelemben a tőlük legtávolabb álló népnek. Valamivel közelebbinek érzik magukhoz a németeket, míg a leginkább a csehekkel és a szlovákokkal tudnak azonosulni. Mindez a lengyel-orosz párbeszéd és egyetértés központja (Centre for Polish-Russian Dialogue and Understanding) által az ARC Rynek i Opinia közvélemény-kutató intézet nyár eleji felmérése alapján készített jelentésből derül ki.

„Mint a tanulmányból megtudhatjuk, a lengyelek 79 százaléka tartja Oroszországot a legkevésbé barátságos szomszédnak, és rendkívül kritikusan ítélik meg Vlagyimir Putyin politikáját is”

A lengyelek többsége nemcsak a legkevésbé barátságos szomszédnak, de a szociális és kulturális értelemben tőlük a legtávolabbinak tartják az oroszokat. Ugyanilyen kritikusan viszonyulnak a lengyelek az orosz hatalomhoz. Putyin elnök tevékenységét a megkérdezettek 60 százaléka ítéli meg negatívan, míg 20 százalék semlegesen, pozitívan pedig mindössze 9 százalék. Negatív asszociációkat vált ki a lengyelekből az orosz külpolitika is. A leggyakrabban az imperializmus, az expanzió és az agresszió szavakat társítják ehhez. Ugyanakkor Oroszország imázsa más megközelítésben egyáltalán nem ilyen rossz. Sőt. A lengyelek 71 százaléka szerint Oroszország olyan érdekes ország, amelyet érdemes meglátogatni. Ennek ellenkezőjét 17 százalék állítja.A lengyelek 10 százaléka járt is már Oroszországban. Általában véve elmondható, hogy a politikai feszültségek és a történelemből táplálkozó ellenszenv ellenére a lengyelek Közép-Európában a legjobban ismerik Oroszországot. Ebben közrejátszik a nyelvi közelség, amit mutat, hogy a lengyelek 11 százaléka folyékonyan beszél oroszul, 57 százaléka pedig megérti.

„Az intézet tanulmányában megállapítja, hogy a lengyel-orosz politikai kapcsolatok stabilizálódtak, ám nagyon alacsony szinten. A szembenállás stratégiai. A régió jövőjét a két ország gyökeresen másképp látja, és ez alapvetően meghatározza a két ország viszonyát”

Azt már láttuk, hogy az oroszokat a lengyelek finoman szólva nem igazán tartják országukhoz barátságosan viszonyulónak. De miképp áll a helyzet a többi országgal, és nem csak a szomszédokkal. Azon aligha lepődhetünk meg, hogy ezzel ellentétben a lengyelek 89 százaléka érzi úgy, hogy az Egyesült Államok barátságosan közelítenek országokhoz. De 74 százalékuk ezt érzi Németország kapcsán is, amit a történelmi feszültségek ellenére magyaráz, hogy közel kétmillió lengyel dolgozik a szomszédos országban, a lengyel gazdaság pedig alapvetően függ a némettől. Azért az árulkodó, hogy a kevésbé szoros kapcsolatok ellenére két százalékkal többen értékelik Franciaország viszonyulását barátságosnak. A belaruszok közeledését a lengyelek 57, míg az ukránok viszonyulását 77 százalék tartja barátságosnak. Pozitívnak tartják (92 százalék) a magyarok hozzáállását Lengyelországhoz. Figyelemre méltó, hogy ezen belül 51 százalék nagyon barátságosnak tartja a magyarok viszonyulását, ami kiemelkedő mutató. S hogy még a két egymáshoz közel álló nép esetében is mennyire számít a politikai kapcsolatok hőfoka, azt mutatja, hogy ez az arány érezhetően jobb, mint 2012-ben volt. Még ennél is barátságosabbnak érzik a csehek (93 százalék), és főleg a szlovákok (96 százalék) viszonyulását Lengyelországhoz.

„A felmérésből az is kiderül, hogy ez a hozzáállás erősen a politika függvénye, de ezen sincs mit csodálkozni”

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.