//A Balkán magányos farkasa
„Végül a horvát támogatásával szerezte meg a számára legértékesebb trófeát, az olimpiai bajnoki címet. Harminchét évesen nem sok kihívás maradt az életében” #moszkvater

A Balkán magányos farkasa

MEGOSZTÁS

Novak Djokovics Párizsban sem hazudtolta meg önmagát. A finoman szólva öncélú olimpiai megnyitó ünnepség után büszkén mutatta meg a pályán a nyakláncán lógó medált, keresztet, majd rövidre zárta a közösségi médiafelületén: ő mindenekelőtt ortodox hívő, és csak utána sportoló. A 24-szeres Grand Slam-bajnok teniszező jelentős ellenszélben győzte le a párizsi salak urát, Rafael Nadalt, majd a döntőben Carlos Alcarazt az olimpián. Djokovics a pályafutása legnagyobb sikereként tekint a 37 évesen megszerzett olimpiai aranyéremre. Vajon hogy jön ide a találkozása a farkassal, és miért büszke rá a montenegrói miniszterelnök?

Szilágyi László írása a #moszkvater.com számára

„Végül a horvát támogatásával szerezte meg a számára legértékesebb trófeát, az olimpiai bajnoki címet. Harminchét évesen nem sok kihívás maradt az életében” #moszkvater
„Végül a horvát támogatásával szerezte meg a számára legértékesebb trófeát, az olimpiai bajnoki címet. Harminchét évesen nem sok kihívás maradt az életében”
Fotó:EUROPRESS/CARL DE SOUZA/AFP

A vívókat is megszégyenítő eleganciával adja a parád-riposztokat Novak Djokovics. A tenisz történelem legeredményesebb játékosa természetesen nem a páston van elemében, hanem a sajtóban, a közösségi oldalán, egy-egy interjúban, és persze legkedvesebb terepén, a „munkahelyén”, a teniszpályán.

Bő tíz éve egy cincinnati versenyen készült vele interjú a pálya szélén, amely leginkább arról volt nevezetes, hogy a riporter lendületből horvátnak nevezte, de ő különösebb sértődés nélkül, de nagyon határozottan leszögezte, hogy az ő hazája Szerbia. Ezt kéretik megtanulni a következő alkalomra. Azóta több esélyt is adott, hogy aki esetleg nem tudja, az elhelyezze a térképen Djokovics szülőhazáját. Egy másik alkalommal az oltatlanságáról kérdezte a BBC a koronavírus járvány idején, de a szerb játékos nem volt különösebben kibékülve azzal  – ezt utóbb az olasz Corriere della Serrának árulta el – , hogy mondatokat húzogatott ki a szerkesztő az előzetesen jóváhagyott szövegből. Botrányt nem csinált, a pályán bizonyított.

„A párizsi olimpia megnyitó ünnepsége nála is kiverte a biztosítékot, de nem fecsérelte az energiáját holmi értékalapú ideológiai vitákra. Minden esetre a pályán megmutatta a nyakláncán lógó medált, egy ortodox keresztet a mérkőzés után. És egyértelművé tette azt, amit már korábban is elmondott, ő mindenekelőtt ortodox keresztény, és csak utána sportoló”

Párizsban előbb a negyeddöntőben Rafael Nadal, majd a döntőben Carlos Alcaraz ellen is kénytelen volt elviselni, hogy a hangos többség az ellenfelének szurkol. De ez nem zavarta, mint korábban mondta, magányos farkasként harcol, és ehhez kapcsolódik egy meghatározó gyerekkori történet. „Tízéves lehettem, amikor egy napon egyedül sétáltam az erdőben, és találkoztam egy farkassal. Mélyről jövő félelmet éreztem. Azt mondták nekem, hogy ilyen esetekben lassan hátrálni kell, anélkül, hogy szem elől tévesztenénk. Tíz másodpercig néztük egymást, az volt életem leghosszabb tíz másodperce; aztán a farkas balra hajolt, és elsétált. Rövid, de fontos találkozás volt, úgy érzem, a farkas szimbolizálja a karakteremet. Az életben gyakran találom magam egyedül  a küldetésemmel, az elérendő céljaimmal” – mondta Djokovics a tavalyi Roland Garros idején.

A magányos harcos soha nem tudott kibújni a bőréből, és az édesapja is tovább erősítette a vele szemben tanúsított távolságtartást. Novak Djokovics a tavalyi Roland Garroson azzal húzta ki a gyufát, hogy a feszült koszovói helyzetre reagálva a meccs után filctollal beleírta az operatőr kamerájába, hogy

„Koszovó Szerbia szíve, elég az erőszakból”

Szrdjan Djokovics a 2023-ban rendezett Australian Openen Putyin-arcképes orosz zászlóval pózolt, szűk egy évvel az orosz-ukrán háború kezdete után.

A szerb zseni ilyen hendikeppel meg sem közelítette Roger Federer és Rafael Nadal népszerűségét, így hiába beszél folyékonyan angolul, németül, franciául, spanyolul és olaszul, elsősorban nem rá kíváncsiak nyugaton.

„A Balkánon rajonganak érte”

Milojko Spahic montenegrói miniszterelnök büszkén szelfizett Djokoviccsal Párizsban. Spahic az X-en (a Twitter utódján) azt írta, hogy az Isten és a szerbek akaratából Djokovics Montenegróban készült az olimpiára. Spahic azt is megjegyezte, hogy a szerb teniszező nagyszülei, Vladeta és Milicaa Niksictől északra lévő Jasenovo Poljéből származnak. Montenegrói szerbek.

„Tán ezért is lehet, hogy Djokovics számára mindig is vonzó célállomás volt Montenegró, nem csak a pihenés, a felkészülés szempontjából is. A bajnok sok időt töltött el a gyerekkorában Montenegróban, és ott, Sveti Stefanban nősült meg”

Djokovics édesanyja horvát származású, az élet úgy hozta, hogy a tenisz történelem legeredményesebb játékosa kifejezetten jó viszonyt alakított ki a horvátokkal. A 2018-as oroszországi labdarúgó vb idején nem csinált titkot abból, hogy a horvátoknak szurkol, és nagyon kedveli Luka Modric játékát. Egy évre rá a szerb nacionalisták rosszallása mellett elkötelezte magát a korábbi wimbledoni bajnok, későbbi edzője, Goran Ivanisevic mellett.

„Végül a horvát támogatásával szerezte meg a számára legértékesebb trófeát, az olimpiai bajnoki címet. Harminchét évesen nem sok kihívás maradt az életében”

De ha talál is magának új célokat, továbbra is magányosan járja tovább az útját. A tízéves találkozás a farkassal mély nyomot hagyott benne.

MEGOSZTÁS